Már a sirálytojásokban is ott a mérgező műanyagszármazék
Még csak most kezdjük igazán megérteni, pontosan milyen hatással van a természetre az az elképesztő műanyagszennyezés, amivel sújtjuk a bolygót. Most például egy friss kutatás során a sirályok által lerakott tojásokban is találtak műanyagszármazékokat, ami azt jelenti, hogy az állat szervezetében tartósan jelen lehet a műanyag.
Az Európai Parlament elemzése szerint több mint 150 millió tonna műanyag szennyezi jelenleg a bolygó óceánjait. Becslések szerint évente 4,8-12,7 millió tonna műanyag kerül a vizeinkbe. A tengeri hulladékok miatt mintegy 259-695 millió euró közötti költség keletkezik, ezt főként a turisták és a halászati szektor fizeti meg. Egymillió tonna műanyag újrahasznosítása annyival csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, mintha 1 millió autóval kevesebb lenne az utakon.
A műanyag nemcsak a partokat szennyezi, a tengerben élő állatokra nézve is igen veszélyes: a nagyobb darabokba beleakadhatnak, a kisebbeket összetéveszthetik táplálékukkal. A műanyag részecskék elfogyasztása megakadályozhatja őket a megszokott élelem megemésztésében és a műanyagban lévő kémiai anyagok káros hatással lehetnek rájuk. A táplálékláncon keresztül ráadásul az emberek szervezetébe is bekerülhet műanyag. Ezeknek az egészségünkre gyakorolt hatása egyelőre nem ismert.
Jól mutatja, hogy mennyire nem tudjuk, mit tesz az állatok (és így az emberek) szervezetében is az elfogyasztott műanyag, hogy az Exeteri és a Queenslandi Egyetem közös kutatása kimutatta: ftalátok találhatók meg a sirályok frissen lerakott tojásának héjában. A ftalátok szerves vegyületek, a PVC lágyítására használják ezeket az anyagokat, hogy rugalmasak legyenek a termékek. Padlóban, lambériában, műanyag burkolatokban és egyéb műanyag cikkekben is előfordulnak.
A nehezen lebomló ftalátok a legelterjedtebb szennyező anyagok, gyakorlatilag minden ember vérében, a hazai élővizekben és a házi porban is kimutathatunk ftalátszennyezést. A szervezetbe elsősorban élelmiszerrel – a csomagolóanyagokról –, valamint porral belélegezve kerülhetnek. A ftalátok használatát az Európai Unióban a szaporodási képességet (DEHP, BBP, DBP, DIBP), ill. a gyermek fejlődését károsító hatásaik (DEHP, DBP, BBP, DINP, DIDP és DNOP) miatt korlátozzák. Egyes ftalátok a hormonrendszerbe avatkozva korai pubertást okoznak, károsítják a férfiak szaporodási képességét és csökkentik a serdülő hímneműek tesztoszteronszintjét, ami alacsony spermaszámhoz vezet, ezért összefüggésbe hozhatók a férfiak termékenységi problémáival. A ftalátok át tudnak jutni a placentán, és a gyermeket már az anyaméhben is károsítják.
A kutatók 13 ezüstsirály (Larus argentatus) tojásait vizsgálták meg, mindegyik legalább hat különböző ftalátfélét tartalmazott. A Marine Pollution Bulletin tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból az is kiderül, hogy oxidatív stressz nyomait is felfedezték, ami azt jelenti, hogy az állatok egészségére is rossz hatással vannak ezek az anyagok.
A szakértők megjegyezték, hogy a vadvilág és a műanyagszennyezés kapcsolatának kutatása általában kimerül abban, hogy az állatok belegabalyodnak a kidobott hulladékba, a mikroműanyagok és az elfogyasztott műanyag hatásairól nagyon keveset tudunk. Az igazán aggasztó az, hogy a kutatás szerint nemcsak a madarak szenvednek a ftalátok oxidatív stresszben megjelenő hatásaitól, hanem tovább is adják az utódoknak, amelyek valószínűleg ugyanígy káros következményeket szenvednek el tőlük. – írta az IFL Science
forrás: greenfo.hu
