A Break Free From Plastic (BFFP) mozgalom állásfoglalása a műanyagok kémiai újrahasznosításáról
A petrolkémiai iparnak köszönhető műanyagválság felgyorsítja az éghajlatváltozást, megbetegíti a helyi közösségeket, beszennyezi az ivóvíz- és élelmiszerkészleteket, veszélyezteti az ökoszisztémákat és szennyezi a levegőt, a talajt, a folyókat és az óceánokat. A műanyag a teljes életciklusán keresztül szennyez, az alapanyag kinyerésétől a gyártáson át, a lerakásig és az égetésig, és az összes közbenső lépésben. Miközben az iparág 40%-os gyártásnövelést tervez az elkövetkező évtizedre, a “kémiai újrahasznosítás”-nak nevezett technológiai megoldásokat javasolja a műanyagválság a kezelésére. Az ipar arra használja ezt a fogalmat, hogy összekapcsolja az újrahasznosítást a műanyagból üzemanyagot előállító folyamattal, amely valójában a hulladékhasznosítás energiatermelő formája. E tekintetben a BFFP, amelynek tagjai (így a Humusz Szövetség is – a szerk.) a műanyagok teljes életciklusán keresztüli szennyezése ellen harcolnak, elutasítják ezt a megközelítést, mely eltereli a figyelmet a műanyaggyártás csökkentésének sürgető szükségességéről.
A kémiai újrahasznosítás nem fogja megoldani a műanyagválságot.
A műanyaggyártás exponenciálisan, 3,5%-4%-kal nő évente, és 2050-re előreláthatólag közel megnégyszereződik. És amíg a műanyaggyártás üteme folyamatosan növekszik, a körforgásos gazdaság a műanyagok tekintetében nem megvalósítható. A hulladékkezelés – beleértve az újrahasznosítást is – nem tud egy folyton növekvő szakadékot bezárni, sem kezelni a műanyag előállításból származó üvegházgáz- és mérgezőanyag-kibocsátást. A műanyaggyártás drasztikus mértékű csökkentése az első és legfontosabb lépés a műanyagválság megoldásában.
A műanyagból történő üzemanyag-előállítás nem újrahasznosítás.
A kémiai újrahasznosítás leple alatt az ipar olyan technológiákat támogat, mint például a pirolízis (hőbontás), ami a műanyagot üzemanyaggá alakítja. Mivel majdhogynem az összes műanyag kőolajból és földgázból származik, ezért a műanyagból származó üzemanyagok nem nevezhetőek megújulónak vagy környezetbarátnak. A műanyagok lebontása üzemanyaggá nem helyettesíti az nyers polimereket és amint azt a Európai Unió hulladék-keretirányelve is egyértelműen megfogalmazza, ez az eljárás nem tekinthető újrahasznosításnak. A dekarbonizációs törekvések közepette fennáll a veszély, hogy a műanyagból előállított üzemanyagok a fosszilis üzemanyagok helyett a megújuló energiából származó üzemanyagokat fogják helyettesíteni.
A kémiai újrahasznosítás komoly problémákat vet fel a veszélyes hulladékok, a szennyező anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátása terén.
Kevés a tényleges (nem kísérleti) üzemmódból származó elérhető információ a kémiai hasznosítás környezeti teljesítményéről. A korlátozottan elérhető információk pedig azt mutatják, hogy a folyamat magas energiaigényű, nagy szén-dioxid-lábnyommal rendelkezik, és nagy mennyiségben bocsát ki légszennyező anyagokat, szennyvizet és szilárd hulladékot, ami részben a műanyag hulladékban található mérgező adalékanyagok jelenlétével magyarázható. Az iparnak teljeskörűen fel kellene tárnia a kémiai hasznosítás környezeti hatásait. Amennyiben újrahasznosító egységek épülnek, azoknak nem szabadna olyan helyek közelébe települniük, amelyek már környezet-egészségügyi veszélyekkel terheltek és csak szigorú szabályozás és ellenőrzés mellett működhetnének.
A kémiai újrahasznosítás alacsony szinten található a hulladékhierarchiában.
A műanyagok esetében a csökkentés, a megelőzés a prioritás. Ahol valóban szükség van műanyagokra, ott úgy kell tervezni, hogy biztonságosan és könnyen újrahasznosíthatóak legyenek, mérgező adalékanyagok hozzáadása nélkül. Bár a kémiai hasznosításnak lehet létjogosultsága a régi, speciális vagy szennyezett műanyag hulladékok kezelésében, nem hagyhatjuk, hogy a mechanikai újrahasznosítás és más, a hulladékhierarchiában magasabb szinten elhelyezkedő megoldásokkal versenyezzen.
Továbbá a BFFP hangsúlyozza, hogy:
- Az valódi megoldás a műanyagválságra a műanyagok megelőzése és újrahasználata.
- Az újrahasznosítás az anyagok újrafeldolgozását jelenti újabb termékekké, anyagokká vagy alapanyagokká, de semmi esetre sem tartozik ide a hulladék energiatermelésre való felhasználása. Ezek alapján megengedhetetlen, hogy a műanyagokból történő üzemanyaggyártás valaha is a kémiai újrahasznosítás hulladékkezelési kategóriájába legyen besorolva.
Szöveg és borítókép forrása: BFFP
Fordította: Balogh Boróka
