Mit kell tudni a háztartási hulladék újrahasznosításáról?

A 20. század előtt a korlátozottan elérhető források miatt az emberek kerülték a pazarlást, megjavították, ami elromlott, és új funkciót találtak a régi tárgyaknak. Az újrahasznosítás fogalom a hulladékgazdálkodás összefüggésében egészen az 1960-as évekig nem volt használatos, de hamarosan a modern környezetvédelmi mozgalom védjegyévé vált.

A Pollution Probe, az egyik első kanadai környezetvédelmi szervezet vezette be a „3R” fogalmát (Reduce, Reuse, Recycle, azaz csökkentsük, használjuk újra és hasznosítsuk újra). A 3R lett a mottója annak a törekvésnek, amely a fogyasztói pazarlást és a hulladéklerakókba érkező anyagok mennyiségét kívánja korlátozni – először csökkentsük a mennyiséget, majd használjuk újra, aztán hasznosítsuk újra. A háztartási hulladék újrahasznosítása mára jelentősen hozzájárul az alapanyagok visszavezetéséhez az értékláncba, miközben a klímaváltozás enyhítésében is szerepet játszik.

Az elmúlt évszázadban a hulladéktermelés megtízszereződött, a szakértők szerint 2025-re újra megduplázódik – az emelkedő béreknek köszönhetően megnövekedett fogyasztás melléktermékeként. Ennek a szemétnek a fele a háztartások szintjén keletkezik. Kezelése általában a helyi önkormányzatok felelőssége, kivéve az alacsonyabb jövedelmű városokban, ahol szervezetlen keretek között szedik a szemetet. A kidobott cikkek összetétele helyről helyre változik, a gazdag országokban a hulladék több mint felét a papír, a műanyag, az üveg és a fém teszi ki – valamennyi kiválóan újrahasznosítható anyag.

A háztartási hulladék újrahasznosításának az üvegházgázok kibocsátása szempontjából van jelentősége, hiszen az anyagában való újrahasznosítás során általában energia megtakarítása mellett állítható elő új termék, továbbá csökken a nyersanyag-kitermelés, a szennyezőanyag-kibocsátás, és új munkahelyek is létesülnek. Az újrahasznosított alumíniumtermékek előállítása például 95%-kal kevesebb energiát igényel, mintha nyersanyagból készültek volna.

Természetesen még a leghatékonyabb újrahasznosítás is üvegházgáz-kibocsátással jár. A begyűjtést, szállítást és feldolgozást jelenleg még mindig fosszilis üzemanyagokkal végzik. Az újrahasznosítás azonban akkor is hatékony módja a hulladék kezelésének, ha ezt a szennyezést figyelembe vesszük.

Az újrahasznosítás különféle funkciói

A hulladék újrahasznosításának folyamatát valorizációnak (hasznosítás, értékkihasználás) is nevezik. A kifejezés az eldobott árucikkből kinyerhető értékre utal. Az újrahasznosított anyagok kétféle funkciót is elláthatnak, egyrészt alapanyagként, másrészt „költségelnyelőként” is működhetnek.

Általában az első funkció a közismert: a papírban maradó rostokból például papírpép készül, amelyből újrahasznosított papír gyártható. Az alapanyag értéke miatt gyűjtik a szemetet, jönnek létre újrahasznosítással foglalkozó startupok, és küldik az összepréselt műanyag palackokat Bostonból vagy Buenos Airesből Kínába.

A második, gyakran figyelmen kívül hagyott érték a „költségelnyelő” funkció. Felszívja azokat a gazdasági, társadalmi és ökológiai költségeket, amelyek a hulladéklerakókba és -égetőkbe való szállítás során keletkeznének.

Bármelyik funkciót nézzük, az újrahasznosítás értéket teremt, költséget csökkent és – különösen a fémé és papíré – jövedelmet biztosít. Az újrahasznosítási ráta – amely a sikeresen újrahasznosított hulladék arányát méri, gyakran a komposztot is beleveszik – széles skálán mozog a világ városaiban.

Újrahasznosítás a világ körül

Számos szegény országban a nem hivatalos rendszerek felveszik a versenyt a fejlett országok hivatalosan szervezett rendszereivel. Az indiai Delhiben éppúgy egyharmados a ráta, mint a holland Rotterdamban. Az élvonalban San Francisco és az ausztrál Adelaide 65%-ot vagy még többet ért el, de a Fülöp-szigeteki Quezon és Maliban Bamako ugyancsak.

A nem hivatalos újrahasznosítás gyakran megélhetést biztosít a városi szegényeknek (habár egészségügyi következményekkel jár), és a forráshiánnyal küszködő városoknak kevesebbet kell költeniük hulladékgazdálkodásra. Egyre fontosabb szereplőkké válnak az olyan mikrovállalkozások, mint például a Wecyclers Nigériában, amely teherkerékpárok segítségével nyújt újrahasznosítási szolgáltatást a háztartásoknak.

Az úttörő szerepet játszó magas jövedelmű városok sok tapasztalatot szereztek arról, hogyan lehet sikeres a hivatalos lakossági szelektív hulladékgyűjtés. A szemléletformálás szükséges, de önmagában sosem elegendő. Bár nincs biztos recept, de a leghatékonyabb rendszerek gondoskodnak az egyszerű begyűjtésről és a szelektív gyűjtésre ösztönző programokról.

A szemét összetétele újabban kihívások elé állítja a háztartási hulladék újrahasznosítását. A szódásüvegektől a bébiételesekig sok csomagolás súlyát csökkentették, ami kisebb nyersanyag-felhasználást és alacsonyabb szállítási költséget (és gyakran üvegházgáz-kibocsátást) eredményezett. Ugyanakkor nehezebben újrahasznosíthatók, és több kell belőlük, hogy elérjék ugyanazt az eladható mennyiséget.

Amióta az újságpapír tömege drasztikusan lecsökkent, az újrahasznosításából származó egykor stabil jövedelem is megszűnt. Ez párosul a globális nyersanyagpiacok elkerülhetetlen ingadozásával, és állandó készenlétben tartja a szektort.

Ennek ellenére a „nulla hulladék” mozgalom tovább él. A Németországban bevezetett Der Grüne Punkt (Zöld Pont) védjegyrendszer – amely egy licencdíjon keresztül a gyártókkal fizetteti meg a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás többletköltségét – egyre elterjedtebb. Az önkormányzatoktól elvárt újrahasznosítási ráta is emelkedik, az Európai Unióban 2030-ig 65% elérése a terv.

Ha igyekszünk elkerülni a Föld további melegítését, a hulladékkezelés elsődleges és legfontosabb három eleme az újrahasznosítás, a fogyasztás csökkentése és az újrafelhasználás növelése lesz.

A fenti cikk a Paul Hawken Visszafordítható című könyvének szerkesztett részlete. A kiadványban kutatók, szakemberek és elkötelezett politikusok egy tudományosan alátámasztott, gazdaságilag rentábilis, előremutató javaslatcsomagot készítettek a klímakatasztrófa megállítására. A könyv 100 innovatív megoldást mutat be közérthető módon az élet különböző területeiről. 

forrás: https://hvg.hu/businessmagazin/20200103_Mit_kell_tudni_a_haztartasi_hulladek_ujrahasznositasarol