Továbbra is Ázsiába küldjük elégetni a műanyagot
Azóta, hogy 2018 elején Kína kitiltotta a szétválogatatlan és megtisztítatlan műanyagszemét importját az országból, a lusta nyugati világ nem javított az újrafeldolgozási arányon: még mindig inkább elküldjük Ázsiába a hulladékunkat, hogy ott újra feldolgozzák azt, egy részüket pedig elégessék. A helyi üzemek persze engedély nélkül működnek, és környezetszennyezők.
Évente mintegy 7 millió tonna műanyaghulladékot küldenek Nyugatról Kínába, hogy az ott újrafeldolgozó üzemekbe kerüljön, de gyakran hogy hulladékégető üzemek „hasznosítsák” plasztikszemetünket. Miután a pekingi kommunista vezetés 2018. január elsejétől kitiltotta az országból a nem szortírozott, le nem tisztított műanyagszemetet, a fejlett világ gyorsan más alternatívák után nézett. Természetesen a régióban, a Távol-Keleten.
2018 első hónapjaiban elkezdtek felgyülemleni az európai raktárakban és kikötőkben a műanyaghegyek, aztán lassan beindult a Kína pozícióját átvenni hajlandó országokba a szállítás. Malajzia piaci szereplői rámozdultak a lehetőségekre, és az ország hamar alternatív fogadóországgá nőtte ki magát. Persze illegálisan. A kormány és a hatóságok nem adtak engedélyt a hulladékkezelő üzemek létesítésére.
Az említett 7 millió tonnából 2018 első hat hónapjában Malajzia félmilliót vett át tíz beszállító országból. Az USA, Anglia, Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Ausztrália, Dél-Korea mind szállítanak az országba. Az USA közel megduplázta hulladékszállítását Malajziába, 2018 első félévében 188 ezer tonnára emelve a volument, míg 2016-ban 168 ezer tonnát szállított. Anglia a műanyaghulladéka negyedét küldi Malajziába. Kuala Lumpur repülőterétől egy órányi autóútra, Pulau Indah nevű ipari városban közel tucatnyi hulladék-újrahasznosító üzem létesült, melyek azzal sem bajlódtak, hogy működési engedélyt szerezzenek. Ráadásul elavult technológiát használnak. De a biznisz remekül működik. A plasztikból pelleteket állítanak elő, amiket bedolgoznak műanyagtermékekbe. Azt a műanyagot, ami nem kellőképp jó kvalitású az újrafeldolgozásra, egyszerűen elégetik vagy kiszórják a szeméttelepre.
A Reutersnek azt nyilatkozták a helyiek, hogy minden éjszaka folyik az égetés. Vannak olyan üzemek, melyek lakott területek és olajpálma-ültetvények közelében okádják magukból a szennyező füstöt. Az üzemeken nincs cégnév vagy bármilyen azonosító tábla. Egy engedély nélkül működő üzemet bezártak 2018 augusztusában, de néhány hét múlva már ismét üzemelt.
Az említett tucatnyi üzem még közel sem jelenti az egész „mezőnyt”. Kuala Langat környékén 41 üzem működik, ugyancsak jogtalanul. Többet közülük kínai cégek működtetnek, vagyis a kínai piaci szereplők a belföldi tilalom miatt egyszerűen külföldre vitték a jól működő bizniszt. E 41 üzem közül harmincat már bezártak a hatóságok 2018-ban.
Malajzia Parlamentjében már hónapok óta zúgolódnak a politikusok, hiszen az illegális üzleti tevékenység miatt tetemes adóbevételtől esik el az államkassza. Malajziába 95 cég importálhat szemetet és dolgozhatja fel azt legálisan. E vállalkozások némelyike azonban annyira nem győzi a megnőtt megrendeléseket, hogy kiadja illegálisan működő alvállalkozóknak a munkát. Ha minden malajziai szemétüzem legálisan működne, 841 millió dollárnyi adóköteles árbevételt tudnának generálni. A kormány azt tervezi, hogy szigorú feltételekhez kötné az üzemek működési engedélyének megadását, és csak a legújabb technológiát lehetne használni bennük.
Forrás: zipmagazin.hu / Thomson Reuters Foundation, WEF, Institute of Scrap Recycling Industries
