Annyira tele van hulladékkal folyó, hogy nem látszik a vize
Egészen ez év őszéig senki nem tett semmit, hogy ezt a szörnyűséget megszüntesse. Közel 15 millió ember él a folyó medencéjében, de 27 millió ember vízellátását biztosítja, és nem csak nekik „köszönhető”, hogy a folyó ilyen állapotba került. A szakemberek el sem tudják képzelni, hogy milyen vírus-, és baktérium- fertőzések, mérgezés fenyegetik az itt élőket, pedig a Citarum folyó egyike a szűkös vízvételi lehetőségnek. Az Ázsiai Fejlesztési Bank 2008-ban 500 millió dollár hitelt ajánlott fel a folyó megtisztítására, ám ennek ellenére ez nem látszik meg a „vízminőségen”. A folyó melletti textilüzem, és bőripari létesítmények nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy toxikus anyagok kerülnek a folyóba. A folyó higanytartalma százszorosa (!) a megengedettnek, míg ólomtartalma ezerszeres - közel 2000 ipari üzem szennyezi folyamatosan higannyal, ólommal, arzénnal, és egyéb toxikus anyagokkal. Annak ellenére, hogy ilyen mértékben szennyezett, a vizét továbbra is használják a rizsföldek elárasztására, a folyó mellett élők ezt isszák, ezzel mosnak, takarítanak. Minden nap 300 tonna ipari hulladék, 25 000 m3 háztartási hulladék ömlik a vízbe.
Az itt élő francia testvérpár Gary és Sam Bencheghib elhatározták, hogy felhívják a világ figyelmét a folyó tarthatatlan állapotára. Bambuszból, és kb. 300 PET palackból kajakokat építettek, hogy testközelből dokumentálhassák a folyó állapotát. A látottakat dokumentumfilmen rögzítették, és a Change World’s Facebook oldalon közzétették. A szennyezettség mértéke akkora, hogy teljes védőöltözetben mertek nekivágni a kéthetes túrának, annak ellenére, hogy így szinte elviselhetetlen volt a hőség. A második napon Sam úgy döntött, hogy valóban elmerül a témában, és beugrott a vízbe. Szerencsére a támogató csapat közel volt, így lehetősége volt lezuhanyozni a mocskos fürdő után, ám az itt élő 15 millió ember jelentős részének ez nem adatik meg, hiszen az ipari szennyezés már a talajvizet is megszennyezte. Két hét alatt 68 km-t tettek meg azon a folyón, amely végül a Jáva-tengerbe ömlik. Akciójuk elérte a hatását, és a jávai hatóság azonnali intézkedéseket léptetett életbe. Ahogy arról Gary beszámolt a Jakarta Post-nak, a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium hulladékgazdálkodási igazgatója meghívta őket, hogy bemutassa a vészhelyzet megoldására készített terveiket.
2017 novemberében a helyi hatóságok megkezdték a Cisnai tó megtisztítását, amely a folyó forrása. A helyi önkormányzatoktól a kormány átvállalta a felelősséget, és megígérték, hogy az ipari létesítmények tulajdonosain keményen számon fogják kérni a környezetvédelmi előírások betartását. Azok, akik nem tartják be az előírásokat hamarosan bezárásra kerülnek. A folyó mellékágai mellé kamerákat telepítenek, hogy elkaphassák azokat, akik a hajnali órákban, vagy sötétedéskor a hulladékot a folyóba dobják. Ezzel párhuzamosan megkezdik a folyómeder kotrását is – tette hozzá Djoko Hartoyo, a Tengerészeti Minisztérium szóvivője. „Ezúttal ez nem játék. A teljességre törekedve megtisztítjuk a folyót, hogy olyan tiszta legyen, mint 50-60 éve volt.” A rekonstrukció 2018 februárjában kezdődött, és várhatóan 7 évig fog tartani.
forrás: zip.hu