Peszticid és mikroműanyag

Az EMMI tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára nemrég módosította azoknak a peszticideknek (növényvédő szereknek) a körét, amelyeket 2018-tól kötelező vizsgálni. A környezetben már hosszú évtizedek óta jelen lévő perzisztens klórozott növényvédő szerek (ilyen például a DDT) mellett a vízbázisok biztonságát a mezőgazdaságban használt új vegyületek is kockáztatják, amelyek a bomlástermékeikkel, azaz metabolitjaikkal együtt tovább szélesítik a vizsgálandó molekulák körét – mondta el az InGreen környezetipari magazinnak Palotai Zoltán , a WESSLING Hungary Kft. független labtoratórium környezetvédelmi üzletágának vezetője.

Vizsgálni kell a glifozátot!

Elég csak a hírhedt, számos vitát kiváltó, gyakorlatilag az egész földgolyót beborító, és szinte minden gazdaságban jelen lévő növényvédő szerre, a glifozátra, illetve annak metabolitjára, az AMPA-ra gondolni, amely vegyületeket hamarosan ugyancsak kötelező vizsgálni. Palotai Zoltán kiemelte, hogy míg az agrárium közel ezer vegyületet használ, a törvényalkotónak rendkívül nehéz meghatároznia, melyek legyenek a vizsgált célkomponensek egy adott országban. Mindenki tudja, hogy a maximális biztonságot az jelentené, ha a teljes spektrumot vizsgálnák, ám ez reálisan nem teljesíthető, hiszen túlmutat a kockázat megszüntetéséhez szükséges befektetések ésszerűségén. 

Mindazonáltal egy olyan átfogó vizsgálati csomag, amelyet például a Wessling laboratóriuma a maga 600 vegyületével képes nyújtani a szolgáltatóknak – köztük természetesen a 2018-tól és 2019-től kötelezően vizsgálandó komponensekkel – már megnyugtató választ tud adni a felmerülő kockázatokra Ez azért fontos, mert így még biztonságosabbá válik az ivóvízszolgáltatás és -fogyasztás, mindemellett pedig Magyarország egyre jobb összhangba kerül az EU Víz Keretirányelv előírásaival, valamint az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83EK-rendelet szemléletével.

Mikroműanyag-vizsgálatok a közművekben

A mikroműanyagok előfordulását az elmúlt években számos helyen leírták, köztük európai tavakban (pl. Garda-tó) és folyókban (Duna, Rajna). A mikroműanyagok potenciális kockázatainak kutatása ugyan még kezdeti fázisban tart, azonban több esetben megállapították, hogy élőlények tápcsatornájába kerülve gyulladásos folyamatokat indukálhatnak. További problémát jelent a gyártás során használt toxikus vagy hormonháztartást zavaró anyagok (biszfenol-A, ftalátok és polibrómozott-difenil-éter égésgátlók) kioldódása, illetve a környezeti szennyezők (pl. policiklikus aromás szénhidrogének – PAH-ok, poliklórozott bifenilek, DDT) mikroműanyagok felületéhez történő kötődése, melyek így jóval koncentráltabb formában juthatnak az élőlények szervezetébe – olvasható a Magyar Víziközmű Szövetség lapjában, a Vízmű Panorámában.

A cikket jegyző és a mikroműanyagok hazai kutatásában élenjáró WESSLING Hungary Kft. munkatársai arról írnak, hogy 2017 végén a MaVíz közvetítésével négy magyarországi vízmű bízta meg a laboratóriumot mikroműanyag-vizsgálatokkal. Ezek alapján elmondható, hogy több mintában is megjelentek a mikroműanyagok, esetenként 2–17,4 részecske/m3 koncentráció közötti értékben. Több vízmű mintájából polietilén (PE) és politetrafluor-etilén (PTFE) volt kimutatható. Egy-egy mintában poliészter (PES) és fenoxy-műgyanta részecskék is megjelentek. A PE-részecskék vélhetően kemény műanyag csőből származtak, míg a PTFE-szálak a tömítéshez használt zsinórból. A szerzők megállapítják, hogy a jövőben érdemes lenne egy részletesebb, teljes technológiai sorra kiterjedő átfogó felmérést végrehajtani, hogy a nyitott kérdések tisztázódhassanak, illetve hogy a jelenlegi negatív eredmények újabb igazolást nyerjenek. 

Forrás: http://greenfo.hu/hirek