Mi történik a papírral a kék kuka után?

A keletkező papírhulladékoknak két fő „útja” lehetséges.

Egyrészt kerülhet a használt papír a kommunális, háztartási vegyes hulladék közé. Ez sok esetben nem csupán azon a személy szándékán vagy figyelmetlenségén múlik, aki kidobja a papírt, hiszen amennyiben szennyeződött a papír, úgy már nem lehet a szelektív kukába dobni, hanem a vegyes hulladékba kell tenni. Ennek fő oka, hogy a szennyeződések (elsősorban zsíros vagy olajos foltok) már nem távolíthatók el teljes mértékben a cellulózrostok közül, így ez az anyag nem használható fel az újrahasznosítás folyamatában. A koszos papír zsebkendőt, pizzás dobozt a szelektív kukába dobni részben emiatt sem szabad, emellett a már bedobott, tiszta papírhulladékot is beszennyezhetik. A szennyezettség mellett a felületkezelt (pl. fóliázott vagy fényezett), nem száz százalékban papír anyagú hulladékot is el kell választani a szelektíven gyűjtött papírhulladéktól.

A kommunális hulladék mellett természetesen a fő cél a papírhulladék szelektív gyűjtőben (kék színű kukák) való elhelyezése, ahonnan aztán az összegyűjtést és elszállítást követően feldolgozzák és újrahasznosítják, hogy újból alapanyag lehessen belőle.

Ennek a folyamatnak egy sarkalatos pontja a szelektív hulladék összegyűjtése és elszállítása, hiszen találkozhattunk már azzal az eljárással, miszerint egyes szolgáltatók egyszerre gyűjtik be a kék- és sárga kukák tartalmát (azaz a papír, valamint a fém- és műanyaghulladékot), ez pedig sokak számára megkérdőjelezhetővé teszi a szelektálás indokoltságát. A hvg.hu összeállított egy lakossági kvízt, majd a válaszokat elemezve egy részletes, és a legfontosabb kérdésekre választ adó cikket a Humusz Szövetséggel karöltve, hogy ezáltal segítsék a lakossági hulladékgyűjtés tudatosítását és eredményesebbé tételét.

A hulladékok szelektív gyűjtése és elszállítása településenként és területenként eltérő lehet, így javasolt az illetékes vállalat előírásáról tájékozódni és annak alapján végezni a szelektálást. Ugyanakkor a szelektíven gyűjtött hulladék első útja minden esetben egy válogatóüzembe vezet, ahol részben kézi, részben gépi módszerekkel minden hasznosítható frakciót különválogatnak egymástól a hasznosításra történő előkészítés részeként.

Beérkező hulladék feldolgozása

A hulladék feldolgozása és az újbóli alapanyagként történő felhasználása eltérő lehet az eljárást végző vállalatok és a végső cél szerint. Más szóval nem feltétlenül végzik egy helyszínen ezt a két folyamatot, illetve a feldolgozás módszere, technológiája is különbözhet. Azonban a hulladékból alapanyag előállításának főbb lépései lényegében azonosak.

A papír hulladékot az összegyűjtést követően az erre szerződött cég elszállítja feldolgozásra. Szétválogatják és bálázzák a hulladékot, majd szükség esetén aprítják is azt. A papír homogenizálását fizikai úton aprítással kezdik, majd kémiai úton folytatják. A darabokat egy nagy tartályokban feloldják vízzel, majd a pépesített masszát kiterítve többször is átdolgozzák, hogy minél jobban szétválasszák a papírdarabokat, egészen az alapot adó cellulózrostokig. Ebből lesz a papíripari rostanyag, amit aztán majd továbbformáznak, hogy papíríveket gyártsanak belőle. A keletkező massza legnagyobb része víz, amelyet a megfelelő anyagminőség elérését követően elkezdik kivonni a keverékből, egyúttal lappá is formázzák, simítják, ezzel alakítva ki hatalmas és egybefüggő papíríveket. Ezt a folyamatot hatalmas futószalagok segítségével végzik, ezekre terítik ki a papírmasszát. Azért, hogy helytakarékosan végezhessék ezt a lépést, számos tekercsen vezetik át a futószalagot, így növelve annak hosszát. A futószalagon pörgetett papírt keményítővel vonják be, amely a papírra kerülő anyagok (mint például a tinta) szétfolyását akadályozza meg. A száraz és kezelt papíríveket hengerekké tekerik fel, amelyeket aztán kisebb rollnikra vágnak, majd – a végső felhasználási céloknak megfelelően – méretre szabják. A papírlapokat utána kisebb csomagokba gyűjtik, becsomagolják és elszállítják.

Miért éri meg szelektíven gyűjteni?

Sokaknak már túlismételt kérdés lehet a szelektív gyűjtés- és újrahasznosítás kérdése, azonban érdemes tisztában lenni a tényleges, gyakorlati formációkkal, amelyek a szelektálás gazdasági-környezeti-társadalmi hatását is szemléltetik a papírhulladékok hasznosításának példáján keresztül.

Legelőször is az újrapapírhoz nem szükséges primer papírt előállítani, hanem a már legyártott, hulladékká vált papírt használják fel alapanyagként, ezáltal nem szükséges újabb fákat kivágni, illetve az előállításnál használt egyéb alapanyagok (mint a mészkő és kén) sem szükségesek. Továbbá, míg egy tonna fehérített papír gyártásához több mint 400 m3 víz szükséges, addig az újrapapírhoz csupán negyedannyi. Ráadásul az újrapapírhoz klórt (a papír fehérítéséhez) egyáltalán nem, egyéb kémiai anyagot pedig csekély mértékben használnak. Ez utóbbit a papír hulladék feloldása, homogenizálása miatt alkalmazzák.

Így ez az eljárás a környezetet sem szennyezi jelentős mértékben.

Körkörös hulladékcsökkentési tippek:

Abban az esetben, ha papírt használunk, ügyeljünk arra, hogy döntésünkkel a lehető legkisebb környezeti terhelést okozzuk. Ennek eléréséhez fontos szem előtt tartani a használt papír forrását és előállítási módját (ti. például tudatos erdőgazdálkodásból származik-e, illetve újrahasznosított-e a papír).  Továbbá a használat módja és időtartama is lényeges, azaz indokolt-e egyáltalán a papír használata adott esetben, vagy van-e esetleg másik anyag, amely kiválthatná azt. A gyakorlatban ez lehet a papír mindkét oldalának használata nyomtatáskor, papírzacskó helyett műanyag (de nem eldobható!) doboz használata, vagy a kiömlött ital feltörlése papírtörlő helyett szivaccsal.

forrás:

http://korkorosgazdasag.hu/elgondolkodtato/mi-tortenik-papirral-kek-kuka...