Zárás előtt is húszféle pékáru közül akarunk válogatni a szupermarketben
Csak 2016-ban közel 5000 tonna kidobásra ítélt élelmiszert mentett meg a Magyar Élelmiszerbank szupermarketektől, gyártóktól. Rossz üzleti terv, vagy irreális fogyasztói igények? Miért keletkezik ennyi felesleg, és hogy talál gazdára? A Tudatos Vásárlók Egyesülete Ujhelyi Katalinnal, a Magyar Élelmiszerbank munkatársával beszélgetett.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005-óta foglalkozik azzal, hogy csökkentse a boltokban, gyártóknál felhalmozódó élelmiszer hulladék mennyiségét, és eljuttassa a rászorulóknak. Jelenleg hány helyről gyűjtitek be az élelmiszert?
Jelenleg több mint 100 cégtől kapunk valamilyen rendszerességgel élelmiszert központi raktárunkba, és több mint 130 áruházból (Aldi, Auchan, Metro, Tesco) veszünk át napi rendszerességgel élelmiszert. A 130 áruház szerte az országban van, itt mindig helyi, karitatív partnerszervezeteink az átvevők.
Milyen az arány a szupermarketek és a gyártók között?
Az összmennyiséget tekintve a gyártóktól és a szupermarketláncoktól kapott adományok aránya kb. 70% - 30% az élelmiszer tömegének tekintetében.
Milyen típusú élelmiszerek dominálnak: a feldogozott termékek vagy a friss zöldség, gyümölcs, pékáru? Van ebben különbség a szupermarketek és a gyárak között?
A gyártóktól (és importőröktől) főleg feldolgozott élelmiszer kerül az Élelmiszerbank raktárába: például konzerv, csoki, levespor.
A szupermarket láncok esetében a Tescótól pékárut és zöldség-gyümölcsöt, a Metrótól és az Alditól mindent, ami aznap lejár, az Auchantól pékárut kapunk. Hosszútávú célunk, hogy mindent meg tudjunk menteni.
Fogyasztóként nehéz megérteni, hogy a gyártók miért dolgoznak ekkora felesleggel. Miért nem tudják hatékonyabbá tenni a termelésüket, hogy kevesebb selejt keletkezzen? Ez technikai probléma, vagy inkább azt tükrözi, hogy anyagilag még így is sokkal jobban megéri nekik, a környezeti, etikai szempont pedig nem olyan fontos?
Sokfajta ok miatt kerül az élelmiszer a szemétbe, és ez legtöbbször nem az, hogy a környezeti, etikai szempont nem számít. Sőt, ilyennel még nem találkoztunk.
Gyártástechnikai ok miatt kaptunk régebben pl. a Danone-tól joghurtot (amíg még Magyarországon volt a termelés): a különböző ízű joghurtok gyártásánál a gyártósoron az íz váltásakor ízkeveredéses joghurtok születtek, amelyeket a kompakt gyártósor ugyanúgy becsomagolt, lezárt stb. Van olyan is, hogy alultöltött a konzerv. Itt a gyártási technológia miatt keletkezett felesleg.
Nemrég volt olyan eset, hogy az egyik gyártónak nem jött össze egy közel-keleti exportja, és rengeteg arab-feliratos terméket kaptunk. Ilyenkor mi ragasztjuk fel a magyar nyelvű címkéket, önkéntesek segítségével.
Sokszor azért keletkezik felesleg, mert a láncok előrejelzései alapján legyártja a gyártó a mennyiséget, aztán a lánc mégsem veszi meg az egész készletet. Ilyenkor a gyártók még igyekeznek értékesíteni máshol, ahogy az idő telik, akár erősen nyomott áron is, de van egy pont, ahol a kereskedelem már nem veszi át. Csak végső esetben kerül kukába az élelmiszer – ez előtt lép be a folyamatba az Élelmiszerbank, úgy, hogy akár 2-3 nappal a lejárat előtt kapjuk meg a sokszor nagy mennyiségű élelmiszert.
Szezonalitás miatt is keletkezik felesleg: ilyen a húsvéti nyuszi húsvét után.
Van, hogy a marketing/sales nem optimális működése miatt keletkezik felesleg pl. azok a termékek, amelyeknek a csomagolásán speciális játék vagy akció hirdetése szerepel és a játék vagy akció véget ért, azonban termék még maradt a polcokon.
Tetszett az interjú? A folytatását a TVE weboldalán olvashatod el.
