Tegyél te is a mikroműanyag-szennyezés ellen!

Mi fán terem a mikroműanyag?

A műanyagok nagyon strapabíróak és ellenállóak, ez az oka annak, hogy az ipar olyan nagy mennyiségben és sokrétűen használja fel őket. Ugyanakkor éppen ezen tulajdonságaik miatt nem bomlanak le biológiailag, és hosszú időn keresztül megtalálhatóak a környezetben. A mikroorganizmusok - néhány kivétellel - képtelenek a műanyagokat tápanyagként hasznosítva lebontani, és a kémiai folyamatokkal szemben is ellenállnak. A Napból érkező UV-sugárzás hatására azonban idővel elkezdenek töredezni, és apró darabokra esnek szét. Ezeket az 5 mm-nél kisebb darabokat hívjuk mikroműanyagoknak.

A fentebb vázolt folyamat során bármely mindennapi műanyag tárgy aprózódásával keletkezhetnek mikroműanyagok, de ez nem minden. Sok kozmetikumban is használnak bőrradírozó, polírozó, és dekorkozmetikai alapanyagként apró műanyagokat. Szerencsére több ország tiltást vezetett be a kozmetikumokban használt műanyag mikrogyöngyök ellen. Remélhetőleg minél több helyen bevezetik ezeket a szabályokat, vagy legalábbis ahogy terjed a tiltás, egyre kevésbé éri meg a globális piacra termelő cégeknek olyan termékeket gyártani, amit sok országban nem tudnak eladni. Kevesebb figyelmet kap a műszálas ruhákról mosás közben leszakadó mikroszálak szennyezése: egyetlen szintetikus ruhadarabról 1900 darab, 1 mm-nél is kisebb mikroszkopikus műanyag rost szakadhat le egyszeri mosás alkalmával. Más kutatások szerint akár 200.000 mikroszál is leszakadhat egyetlen teli mosógép lefuttatása után. Ezek bizonyos részét kiszűrik a szennyvíztisztítók - már ahol tisztítják a szennyvizet -, de mivel a fennmaradó iszapot komposztálva gyakran trágyaként hasznosítják, ezért a földekre is kerülhet a mikroműanyagokból.

A környezetvédelmi témákban nagyszerű videókat készítő Story of Stuff Project új kampánya éppen ezért ennek a témának a köztudatba emelését célozza meg, és a fogyasztók informálásán túl a gyártóktól követelik, hogy innovatív megoldásokkal oldják meg az termékeik által okozott problémát. Míg a kozmetikumokban található mikrogyöngyök betiltása és lecserélése viszonylag könnyen végrehajtható folyamat, ez valószínűleg sokkal nehezebb lesz, hiszen annyira széleskörűen használtak ezek az anyagok: a világon ma lévő összes ruha nagyjából 60%-a ugyanis poliészterből készült.

A kozmetikai mikrogyöngyöket, melyeket a felhasználás céljából direkt ekkorára gyártottak, elsődleges mikroműanyagnak hívjuk, a később felaprózódó, vagy ruhákból leszakadó részecskéket másodlagos mikroműanyagnak. Jelenleg a mikroműanyag-szennyezés legnagyobb részét a másodlagos fajta teszi ki, azon belül is a mikroszálak vannak többségben.

Mekkora  a probléma?

Az óceánokban becslések szerint mintegy 5,25 billió (tehát 5,25 x 1012) darab műanyag van, és ezek 95%-a kisebb lehet egy rizsszemnél. Ezek ráadásul szivacsokként szívják magukba a különböző szennyezőanyagokat, így még mérgezőbb a hatásuk a szervezetbe kerülve, mint ha csak egyszerűen műanyagról lenne szó. Valószínűleg te is láttál már képeket madarak műanyaggal teli teteméről. De amit eddig nem sokan gondoltak volna: a tápláléklánc alján lévő apró tengeri élőlények szintén műanyagot fogyasztanak. A vízbe kerülő mikroszálak pedig még a többi mikroműanyagnál is súlyosabb módon beleépülnek az állatok emésztőrendszerébe, sokkal kevésbé ürülnek ki, mint a nagyobb darabok, vagy a mikrogyöngyök. Ha halat eszel, akkor tehát szinte biztos, hogy műanyagot is. De nem csak vízi élőlények fogyasztásával kerülhet a tányérodra: kínai kutatók helyi szupermarketekben kapható tengeri só mintákban is kimutattak már mikroműanyagokat. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen a tengeri sót a víz egyszerű elpárologtatásával készítik, így minden szilárd részecske benne marad.

Az óceánok és a kínai tengeri só távoli példának tűnhetnek, de a Laboratórium.hu cikke szerint Európában és a magyar vizekben  sem jobb a helyzet: „Az óceánokon és tengerpartokon túl európai tavakban (Garda-tó) és folyókban vett víz- és üledékmintákból is kimutattak mikroműanyagokat. Ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető.” Ezek az adatok egyáltalán nem furcsák, ha egy pillantást vetünk a tiszai jeges árról készült fényképekre. Szemmel láthatóan tele van a folyó mindenféle műanyag palackkal, és ha ezek nem kerülnek kiszűrésre, akkor előbb utóbb mikroműanyagként végzik. Ráadásul a szennyvíztisztító telepek szintén koncentrált mikroműanyag szennyezőforrások, az elfolyó szennyvíz 100-1500 részecske/m³ sűrűségben tartalmaz mikroműanyagokat.

Mit tehetsz te?

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány tippet, amivel enyhíthetsz a problémán:

1. Kerüld a műanyagba csomagolt árukat és a műanyag használati tárgyakat!

Térképezd fel, hogy hogyan tudnád kiváltani a műanyagba csomagolt termékeket az életedben! Elkezdhetsz piacon, saját szatyorba, üvegbe, vagy dobozba kérve vásárolni, de már az is egy lépés, ha lebomló és újrahasznosítható papírba csomagolt árut veszel. A műanyag kerülése a használati tárgyakra is érvényes: Válassz tartós, természetes alapanyagú tárgyakat, amiből csak lehet! Ha valahogy mégis hozzád került valamilyen műanyag, akkor a településeden érvényes szabályok szerint hasznosítsd újra

2. Ne használj műanyag mikrogyöngyöket alkalmazó kozmetikumokat!

A tudatos vásárlók kívülről fújják: „Olvasd el az összetevőket!” Itt is ez a tanács lesz hasznunkra. A lista megfejtéséhez a mikroműanyagok „fedőneveire” lesz szükséged, amelyek a következők: Polyethylene (PE), Polypropylene (PP), Polyethylene terephthalate (PET), Polymethyl methacrylate (PMMA) és Nylon (PA). Mely termékekben érdemes mindenképp figyelni? A leggyakrabban dekorkozmetikumokban (pl. púder, rúzs, körömlakk), ajakápolókban, fogkrémekben, és bőrradírokban lehet megtalálni őket. Szerencsére mindegyikre van természetes, garantáltan mikroműanyag-mentes alternatíva!

3. Ne vásárolj műszálas ruhákat, mikroszálas törlőkendőket!

Vásárlás előtt figyelmesen olvasd el a ruha összetételét, és tedd vissza a polcra, ha műszálakat is tartalmaz. Ez vonatkozik a nejlon és poliészter keverékéből készült, környezetbarátnak kikiáltott mikroszálas törlőkendőkre is. Hiába csökkentik a vegyszerhasználatot, attól még kőolaj alapú műanyagból készülnek, és a vizeket mikroműanyagokkal szennyezik. Akkor mi már inkább ajánljuk, hogy használj természetes, biológiailag lebomló tisztítószereket. Ruhákból a természetes 100% biopamutot és vásznat ajánljuk, hiszen ezeknek előállítása is sokkal környezetbarátabb, mint a kőolajkitermeléshez kötött műszálaké. De nemcsak a környezet védelméről van szó, hiszen a bőrödnek is sokkal jobbat tesznek ezek a lélegző anyagok, nem füllesztik be a bőrt, felszívják az izzadságot.

4. Így mosd a már meglévő műszálas ruháidat!

Természetesen nem mondjuk, hogy dobd ki az összes már meglévő műszálas ruhádat, hiszen azzal erőforrásokat pazarolnál. Van néhány módszer, amivel csökkentheted a mikroszálak leszakadását. A műszálas ruhákat mosd kevesebbet, rövidebb programmal, és alacsonyabb fordulatszámon centrifugáld! Moss teli töltettel, mivel így kisebb a súrlódás, és kevésbé fognak leszakadni a szálak. A folyékony mosószer kevésbé dörzsöli a ruhákat, így a mosószappanból készített mosógél, vagy a feloldott mosószóda jobb, mint ha por alakút használnál. Moss alacsony hőmérsékleten, mert a meleg víz jobban károsítja az anyagokat, és több szál szakadhat le. Jelenleg több fejlesztés is folyik, ami azt célozza, hogy a mosógépben szűrje ki a mikroszálakat: mosózsák, víz kivezető csőre szerelhető szűrő és egyéb megoldások. Reméljük minél hamarabb elérhető lesz egy könnyen használható, elérhető árú eszköz, addig is a mosási beállítások segíthetnek.

5. Hallasd a hangod!

Írj alá petíciókat a témával kapcsolatban, támogasd az egyszerhasználatos csomagolások visszaszorítását, mutass példát a környezetedben, hogy a hulladékcsökkentés lehetséges! Oszd meg ismerőseiddel ezt a cikket, hogy minél több emberhez eljusson a probléma híre, és a lehetséges megoldások!

Forrás: zoldbolt.hu