Ahol a bicikli nem hobbi

A Nyírség középső része rendre a legrosszabb helyzetben lévő kistérségek között szerepel, pedig infrastrukturális ellátottsága – például autópálya van – ezt nem indokolja. Ezért is kezdte el foglalkoztatni a debreceni székhelyű, mások mellett foglalkoztatási projektek előkészítését is végző Revita Alapítvány kutatóit, hogy hogyan lehetne változtatni a helyzeten.

– Vidéken maguktól ritkán indulnak el társadalmi vállalkozások – hangsúlyozza Varjú Tamás szociológus, a Baktalórántháza és Térsége Szociális Szövetkezet elnökségi tagja –, a lehetőségek megmutatásához külső szakmai támogatásra van szükség.

A kép forrása: piacesprofit.hu

Termék helyett szolgáltatás

A társadalmi vállalkozások helyi társadalmi szükségletekre reagálnak – amiből vidéken akad bőven –, többségük azonban terméket állít elő, és azt többnyire a fizetőképesebb, társadalmilag érzékeny, nagyvárosi fogyasztóknak adja el. A szolgáltatáshiányos vidéki területeken viszont szolgáltató vállalkozások is tudnának hasznosan működni anélkül, hogy a már piacon lévő helyi vállalkozások lehetőségeit csorbítanák. Bár valós igényekre kell reagálni, szóba sem jöhet, hogy az esetleges támogatásokat, könnyítéseket kihasználva a versenytársak vitorlájából fogják ki a szelet.


Ez fel sem merülhetett a Re-Cikli esetében. Baktalórántháza kistérségében a bicikli a lakosság fő közlekedési eszköze, így a kereslet létezik, de nem elég fizetőképes. A környékbeliekre alapozva nem lehetett nyereséges vállalkozást kiépíteni, ezért a közel 36 ezer lakosú, tizenkilenc településből álló kistérségben nem volt kerékpárjavító műhely.

– A használt, rossz állapotú kerékpárokat a környéken „kapu garanciával” értékesítették: ha valaki a nehezen összekuporgatott pénzéből vett egy lomis biciklit, hogy például eljusson a tíz kilométerre lévő munkahelyére, nem volt hol reklamálni, ha hiányzott a lámpa, a prizma, és ezért – sokszor a bicikli árával megegyező összegre – megbüntette őt a rendőr, vagy ha a bicikli pár méter után felmondta a szolgálatot. Ennek a problémának a megoldására találtuk ki, hogy létrehozunk egy, a helyiek által üzemeltetett kerékpárjavító műhelyt – meséli Varjú Tamás.
Adnak is, kapnak is
Az egyetlen megoldás egy felelős vállalkozás számára, ha önfenntartóvá válik. Mert bármilyen szép a cél, és fontos a vállalt misszió, ehhez eredményesen működnie is kell – vélik az újrahasznosított farmerral foglalkozó Réthy Fashion alapítói.

A cél az volt, hogy minél inkább helyi erőforrásokra építve teremtsenek valamit, amit a tudás átadásával fenntarthatóvá lehet tenni helyben, ha szükséges, külső szakértők bevonásával. Nyilván felesleges azonban például helyi marketingcéget létrehozni ahhoz, hogy a projekt honlapját vagy épp sajtómegjelenéseit koordinálja.

Fontos volt a helyi döntéshozók bizalmának megnyerése, hiszen az önkormányzatok nemcsak anyagi szempontból, de az információáramlás és -elosztás területén is kiemelt szerepet töltenek be. A helyhatóságok segítségére nagy szükség van ahhoz, hogy egyre több sikeres vidéki társadalmi vállalkozás működhessen, ráadásul mindez településmarketing szempontból is hasznos.

Kettős célcsoport

A műhelyben biciklik alapszintű javítása és a biztonságos és KRESZ szabályoknak megfelelő közlekedésre alkalmassá tétele az alaptevékenység, de komplett kerékpárt is értékesítenek. A megvásárolt, rossz állapotú gépeket alapszintű javítás után a helyieknek, vagy – az arra érdemes darabokat teljesen felújítva, újrafényezve, saját arculati elemekkel újjá varázsolva – a jobb módú, társadalmilag érzékeny vásárlóknak értékesítenek egy hamarosan elinduló webshopon keresztül – természetesen garanciával.

A tervezett szolgáltatások között szerepel teljes bicikliflották építése és értékesítése is. Az első, öt darabból álló szériát a debreceni BIT Egyesület vásárolta meg, és most készül a nyolc kerékpárból álló céges flotta a Szombathelyi Egyházmegyei Caritas Alapítvány számára. Ezeket a Re-Cikli bicikliket a Caritas arculati elemeivel fényezik újra, a Re-Cikli társadalmi vállalkozást pedig küllőreklám népszerűsíti. A kerékpárokat – kísérleti jelleggel – egy olyan szállodai kölcsönzési szolgáltatásban hasznosítják majd, ahol a bérbeadásból származó bevételeket a Caritas a karitatív tevékenységére fordítja.
„Próbáljuk megoldani mások problémáit”
A fogyatékkal élők társadalmi integrációjával foglalkozik Szabó Zoltán József és Szabó Alexa, az Értéksziget webáruház alapítói. Tudják, miről beszélnek, maguk is érintettek. Vállalkozásuk nemcsak a családnak nyújt megélhetést, másoknak is segít.

A tulajdonosi szemlélet fontos

A műhely kialakítását és az első dolgozók képzését európai uniós foglalkoztatás-támogatási programból finanszírozták, de fontos cél volt, hogy folyamatos támogatás helyett egy később a saját lábán megálló vállalkozás beindításához adjanak segítséget. A Közép-nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás a szükséges eszközöket, valamint egy kisbuszt – amelyet a továbbiakban már a Re-Cikli Műhelynek kell fenntartania – tartósan és ingyenesen a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta, az önkormányzat pedig a piaci árnál jóval olcsóbb bérleti díjjal átadott helyiséggel támogatja a projektet.

Fontos kérdés volt a megfelelő szervezeti forma megtalálása, végül a szociális szövetkezetre esett a választás. Ez, mivel itt belépés feltétele kedvezőbb, biztosítja, hogy a helyiek tulajdonosi szemlélettel közelítsenek a projekthez.

– A szociális szövetkezetbe való belépéshez a tagoknak csak negyvenezer forintot kellett befizetniük, ráadásul ezt részletben is megtehették. Ez elég kicsi összeg, hogy reálisan kifizethető legyen, de ahhoz elég magas, hogy az, aki befizeti, komolyan gondolja a részvételt.

A kistérségi társulás és tizennégy magánszemély – köztük öt megváltozott munkaképességű – által létrehozott szövetkezet egyelőre három embert foglalkoztat, a törvény biztosította lehetőségük szerint a tagok emellett személyes közreműködés keretében segíthetik a szövetkezet sikeres működését. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén tudnak kit hívni, ha mondjuk egy hegesztő szakértelmére van szükség egy kerékpártartó állvány elkészítéséhez. A személyes közreműködés kiterjedhet a honlap üzemeltetésétől az alapanyagok beszerzéséig bármire. Ezt minden tag esetében előre rögzítik a belépéskor.

– A tagok rajtam kívül mind helyiek – mondja Varjú Tamás, aki főállásban a debreceni székhelyű Revita Alapítvány munkatársa, s mivel az alapítvány a törvény szerint nem lehet ilyen szervezet tagja, magánemberként járul hozzá a projekt sikeréhez, a társadalmi vállalkozás további szakmai támogatásához.

A tagok bíznak benne, hogy a műhely hosszabb távon több embernek is képes lesz munkát adni, de már rövidebb távon is előnyöket remélnek tőle. Az üzleti fenntarthatóságot megalapozó működési tartalék megtermelésén felüli bevétel közösségi alapot képez. Ebből a szervezet a tagjai és azok családtagjai számára szociális – például iskolakezdési vagy egyéb – támogatást nyújthat.

A baktalórántházi modell a tervek szerint más hátrányos helyzetű kistérségekben hasonló projektek alapját képezheti. A következő, az új helyszín sajátosságaihoz igazított műhelyről már folynak a tárgyalások.

forrás: piacesprofit.hu