Nem lesz kötelező betétdíj
A visszaváltható ital-csomagolások terjedését nem a betétdíj kötelezõvé tételével, hanem a termékdíj-rendszer kiigazításával kívánja elõsegíteni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a hulladékgazdálkodás gazdasági szabályozásának új koncepciója alapján.
Dióssy László, a tárca szakállamtitkára az MTI-nek elmondta,hogy a hulladékgazdálkodási szabályok év eleje óta tartó átfogó felülvizsgálata a kormány múlt héten megkötött koalíciós szerződés-kiegészítésével összhangban zárult le. A tárca vezetője által is jóváhagyott koncepció döntően a csomagolási hulladékokra vonatkozó termék- és betétdíjas rendszer módosítását tartalmazza, az új szabályok 2010-től lépnének életbe - közölte a szakállamtitkár. Kifejtette: a koncepció alapján a szaktárca a hulladékok újrahasznosítását úgy fokozná, hogy eközben a szemétképződés fékezése érdekében a csomagolások újrahasználatára, azaz a visszaváltási rendszerek terjedésére ösztönözne.
A rendszer lényege, hogy KVM a termékdíjat továbbra is egy olyan zöldadóként alkalmazná, amelyet az újrahasználati, illetve a hasznosítási kötelezettségek minimális szintjét nem teljesítő cégeknek kell megfizetniük. Amennyiben a vállalatok gondoskodnak termékeik újrahasználatáról és hulladékká vált termékeik kezeléséről egy termelésük arányában megszabott újrahasznosítási szint felett, akkor mentesülnek a termékdíj fizetése alól. A különbség a jelenlegi és az új szabályok között a rendszer rugalmasságában van. Amíg most a termékdíj-mentességi tétel egy része előírt újrahasználati szinthez van kötve, addig a jövőben ezt a kötelezettek túlteljesítéssel kiválthatják. A cégek a minimum szint felett kiválaszthatják a számukra gazdaságosabb megoldást. Ha a visszaváltás megteremtésére az infrastruktúra kiépítése túl drágának bizonyul, akkor dönthetnek úgy, hogy az újrahasználati kötelezettség helyett további újrahasznosítást vállalnak.
Mindez a jelenleg önkéntesen alkalmazható betétdíj rendszer fenntartását jelenti - jelezte Dióssy László. Hozzátette, hogy a rugalmassá tett termékdíj-rendszer önmagában ösztönöz a visszaváltási, azaz a betétdíj-rendszerek jelenleginél szélesebb körű alkalmazására. A kötelező betétdíj-rendszer bevezetésének korábbi gondolata azért fogalmazódott meg, mert még Persányi Miklós előző környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt szorgalmazta. Szerinte ugyanis a hulladék-visszaváltás jelenlegi önkéntes formája nem működött az elvárt eredményességgel. A szaktárca tavaly még az Európában legszigorúbbnak tekinthető német betétdíj-rendszer elemzését is megvizsgálta.
Dióssy László közölte: az elmúlt fél évben lezajlott szakmai és társadalmi egyeztetés során kiderült, hogy a kötelező betétdíj a jelenleg rugalmatlan termékdíj-rendszerhez hasonlóan aránytalanul nagy infrastruktúrafejlesztés elé állítaná a cégeket. A szakállamtitkár jelezte, hogy a KVM a véglegessé vált koncepciót ugyancsak egyezteti az érdekeltek társadalmi és gazdasági szervezeteinek képviselőivel. A koncepciót szabályozássá alakító szükséges jogszabályok megalkotására 2008 első felében kerülhet sor.
A rendszer lényege, hogy KVM a termékdíjat továbbra is egy olyan zöldadóként alkalmazná, amelyet az újrahasználati, illetve a hasznosítási kötelezettségek minimális szintjét nem teljesítő cégeknek kell megfizetniük. Amennyiben a vállalatok gondoskodnak termékeik újrahasználatáról és hulladékká vált termékeik kezeléséről egy termelésük arányában megszabott újrahasznosítási szint felett, akkor mentesülnek a termékdíj fizetése alól. A különbség a jelenlegi és az új szabályok között a rendszer rugalmasságában van. Amíg most a termékdíj-mentességi tétel egy része előírt újrahasználati szinthez van kötve, addig a jövőben ezt a kötelezettek túlteljesítéssel kiválthatják. A cégek a minimum szint felett kiválaszthatják a számukra gazdaságosabb megoldást. Ha a visszaváltás megteremtésére az infrastruktúra kiépítése túl drágának bizonyul, akkor dönthetnek úgy, hogy az újrahasználati kötelezettség helyett további újrahasznosítást vállalnak.
Mindez a jelenleg önkéntesen alkalmazható betétdíj rendszer fenntartását jelenti - jelezte Dióssy László. Hozzátette, hogy a rugalmassá tett termékdíj-rendszer önmagában ösztönöz a visszaváltási, azaz a betétdíj-rendszerek jelenleginél szélesebb körű alkalmazására. A kötelező betétdíj-rendszer bevezetésének korábbi gondolata azért fogalmazódott meg, mert még Persányi Miklós előző környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt szorgalmazta. Szerinte ugyanis a hulladék-visszaváltás jelenlegi önkéntes formája nem működött az elvárt eredményességgel. A szaktárca tavaly még az Európában legszigorúbbnak tekinthető német betétdíj-rendszer elemzését is megvizsgálta.
Dióssy László közölte: az elmúlt fél évben lezajlott szakmai és társadalmi egyeztetés során kiderült, hogy a kötelező betétdíj a jelenleg rugalmatlan termékdíj-rendszerhez hasonlóan aránytalanul nagy infrastruktúrafejlesztés elé állítaná a cégeket. A szakállamtitkár jelezte, hogy a KVM a véglegessé vált koncepciót ugyancsak egyezteti az érdekeltek társadalmi és gazdasági szervezeteinek képviselőivel. A koncepciót szabályozássá alakító szükséges jogszabályok megalkotására 2008 első felében kerülhet sor.
A környezetvédelmi termékdíj-rendszert ért újabb európai uniós kritika ügyében Magyarországnak két hónapja van dönteni arról, hogy ezúttal elfogadja-e a brüsszeli álláspontot - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Az Európai Bizottság (EB) felkérte Magyarországot a hulladékgazdálkodási jogszabály módosítására. Az EU az italtermékek csomagolására kivetett termékdíjat ugyanis úgy ítéli meg, hogy a rendszer megkülönbözteti a más tagállamokból származó termékeket.
Az EB tavaly nyáron "hivatalos felszólítás" formájában már fogalmazott meg kritikát a magyar termékdíj-rendszer most is kifogásolt részeivel kapcsolatban. A kormány akkori válaszában visszautasította az unió állításait, mondván, hogy a szabályozás ugyanúgy, ugyanolyan feltételekkel vonatkozik az importált, az EU-ból behozott és a hazai termékekre.
A bizottság ezúttal már jogsértési eljárást indított az ügyben. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem tesz az indokolással ellátott véleménynek megfelelő lépéseket, a bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé viheti - olvasható a közleményben. A környezetvédelmi tárca azt közölte az MTI-vel: még nem született döntés, hogy a tárca elfogadja-e az EB álláspontját. Annyi biztos, hogy a tárca sem elégedett az italcsomagolásokra 2005 óta érvényes előírások alkalmazásával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy más szabályozási konstrukcióval hatékonyabban lehetne ösztönözni a hulladékgazdálkodási célok elérésére.
A szabályozás újragondolása már az év eleje óta megindult a KVM-ben, az érdekcsoportok bevonásával elkészült a módosítás koncepciója. A visszaváltható ital-csomagolások terjedését nem a betétdíj kötelezővé tételével, hanem a termékdíj-rendszer kiigazításával kívánja elősegíteni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) a hulladékgazdálkodás gazdasági szabályozásának új koncepciója alapján.
Az EB tavaly nyáron "hivatalos felszólítás" formájában már fogalmazott meg kritikát a magyar termékdíj-rendszer most is kifogásolt részeivel kapcsolatban. A kormány akkori válaszában visszautasította az unió állításait, mondván, hogy a szabályozás ugyanúgy, ugyanolyan feltételekkel vonatkozik az importált, az EU-ból behozott és a hazai termékekre.
A bizottság ezúttal már jogsértési eljárást indított az ügyben. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem tesz az indokolással ellátott véleménynek megfelelő lépéseket, a bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé viheti - olvasható a közleményben. A környezetvédelmi tárca azt közölte az MTI-vel: még nem született döntés, hogy a tárca elfogadja-e az EB álláspontját. Annyi biztos, hogy a tárca sem elégedett az italcsomagolásokra 2005 óta érvényes előírások alkalmazásával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy más szabályozási konstrukcióval hatékonyabban lehetne ösztönözni a hulladékgazdálkodási célok elérésére.
A szabályozás újragondolása már az év eleje óta megindult a KVM-ben, az érdekcsoportok bevonásával elkészült a módosítás koncepciója. A visszaváltható ital-csomagolások terjedését nem a betétdíj kötelezővé tételével, hanem a termékdíj-rendszer kiigazításával kívánja elősegíteni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) a hulladékgazdálkodás gazdasági szabályozásának új koncepciója alapján.
