A HuMuSz-csapat Németországban járt

Vendéglátóink

A Deutsche Umwelthilfe tekintélyes környezetvédelmi szövetség, amely a vizes élőhelyek védelmétől az autók szén-dioxid kibocsátásáig nagyon sokféle témával foglalkozik. Saját értékelésük szerint az elmúlt évtizedek legkeményebb küzdelmét a betétdíjas italcsomagolások bevezetéséért folytatták. Igazán megtisztelő volt, hogy Jürgen Resch, a szervezet ügyvezető igazgatója és Eva Leonhardt, a hulladékos kérdések szakértője nemcsak átfogó és izgalmas programot szerveztek számunkra, de minden más munkájukat félretéve két napot velünk töltöttek.

A meghívás előzménye

Idén februárban Jürgen Resch sikeres és viharos előadást tartott a HuMuSz Házban. Mikor a kötelező betétdíj németországi bevezetésének pozitív hatásairól beszélt, a magyarországi csomagolóipar képviselői hangosan tiltakoztak. Már akkor, februárban felvetődött, hogy jó lenne saját szemünkkel látni a németországi helyzetet.

Az utazó csapat

A HuMuSz négy munkatársával tartott Halpert Dániel Sándor, a KvVM vezető tanácsosa, aki egyebek között környezetgazdasági szabályzókkal is foglalkozik.

Az utazás körülményei

Takarékoskodnunk kellett, ezért a HuMuSz intézményi szelektív gyűjtéséhez használt kiváló minőségű kisteherautójának vezetőfülkéjében száguldottunk Bonnba. Oda-vissza 30 órát töltöttünk egy szűk ketrecbe zárva. Míg Nagy Tamás rendületlenül nyomta a gázt, mi szunyókáltunk, Cseh Tamást, Sebestyén Mártát és 20 másik kazettát végighallgattunk, de még így is rengeteg idő maradt a betétdíj problémáinak megbeszélésére. Ismét bebizonyosodott, hogy a civilek és a kormányzati szervezetek között nagyon jó partneri kapcsolatok kialakítására van lehetőség. 30 óra összezártság után éjjel fél 2-kor barátságban vánszorogtunk ki az autóból. Ez azért szép, ugye? Útközben azt is megértettük, hogy az osztrák és német autópályák működőképességük határán vannak. Sokszor két sor kamion mellett araszoltunk, megdöbbenve figyeltük, hogy mennyi autót, bútort, ásványvizet és egyéb árut szállítanak keletről nyugatra és nyugatról keletre. Fenntarthatóság, klímaegyezmény, helyi termékek támogatása? Az autópályák forgalmán ez még nem látszik.

A rendszer működik

A miniszterek már Berlinbe költöztek, de a hulladékos szakemberek még a Környezetvédelmi Minisztérium bonni épületében fogadtak minket, és az időközben hozzánk csatlakozott két cseh minisztériumi munkatársat. Mint azt már tudtuk, 2005 óta Németországban az egyutas italcsomagolásokért is kell betétdíjat fizetni a vásárlóknak. Kivételek azért vannak. Nem vonatkozik a szabályozás a tejre, a borra, a 30 %-nál nagyobb gyümölcstartalmú gyümölcslevekre és az energiaitalokra. A betétdíjjal szembeni ellenállás és jogi harc ma már a múlté, 2007. március 23-án az Európai Bizottság Brüsszelben megállapította, hogy a német betétdíjrendszer összhangban van az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának elvével és csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvvel.

 
A visszaváltó gép nem veszi be a döglött macskát

Ezt már Wolfgang Ringel mondta, aki a palackvisszaváltó gépeket üzemeltető norvég TOMRA cég németországi képviselője. Míg nálunk a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken a PET-palackok kevesebb mint 10 %-át gyűjtik vissza, Németországban ez az arány 50% körül volt, de ennél följebb nem nagyon tudtak menni. A gyűjtőedényekben mindig van oda nem való anyag (például döglött macska...), ezért a hulladékot át kell válogatni. Ezzel szemben, ha a PET-palackon 25 eurocent betétdíj van, akkor a vásárlók a palackoknak legalább 95 %-át visszaváltják. Működés közben is láthattuk az automatákat, amelyek komoly biztonsági rendszerrel működnek, hamisítványokat nem vesznek vissza. Az átvett PET-palackokat összenyomják, kiváló minőségű nyersanyagot szállíthatnak tovább feldolgozásra.

Hegyekben állnak a piros zsákok

Nem mindenhol vannak átvevő automaták, de a kézi átvétel rendszerét is alaposan kidolgozták. Többféle PET-palack és aludoboz kerül a boltokban nejlonzsákokba, amelyek az ún. elszámoló központokba kerülnek. Ilyenből már 25 van Németországban, és igencsak jól működő üzleti vállalkozásnak néznek ki. Ügyes gépsorok rendkívül kifinomult módszerekkel szétválogatják a csomagolásokat, és azonnal nagy adatbázisba kerülnek az adatok, melyik cégnek, mennyi betétdíj van a kontóján. Ahogy néztük a futószalagokat, villogó vonalkód-azonosítókat, mágneses szeparátorokat, az volt a benyomásunk, hogy a fogyasztótól a tiszta másodnyersanyagig vezető út jól ki van találva. Ennél már csak az lenne jobb, ha újratölthető palackokat használnának!

Epertorta és újratöltés

A Német Ásványvízpalackozók Szövetségét nem csak azért találtuk szimpatikus szervezetnek, mert friss epertortával vártak. Szívós küzdelmet folytatnak azért, hogy az ásványvizeket újratölthető palackokba csomagolják. A KukaBúvár olvasóinak nem kell magyarázni, hogy környezeti szempontokból milyen előnyökkel jár, ha egy palackot 40-szer vagy akár 20-szor újratöltenek. Ám míg a sörcsomagolásnál a kötelező betétdíj egyértelműen növelte az újratölthető csomagolás arányát, az ásványvizek esetében az egyutas csomagolás aránya folyamatosan nő. Mindez néhány diszkont hálózat brutális munkájának köszönhető. Az ásványvizeket dömpingáron, gyakran az önköltségnél jóval olcsóbban, egyutas csomagolásban árulják, hogy így csalogassák be boltjaikba a vásárlókat. Természetesen ott aztán sok silány árut és drága viszonylag drága terméket rájuk sóznak, de a német fogyasztók sem elég öntudatosak ahhoz, hogy ellen tudjanak állni a kísértésnek. Másik probléma, hogy több a betétdíj 9 liter visszaváltható üveges ásványvizen, mintha ugyanezt a 9 litert eldobó PET-palackos kivitelben vesszük meg (az előző esetben 12 db 0,75 l-es palack van a rekeszben, a második esetben pedig 6 db 1,5 l-es olajlufi zsugorfóliában). Az ásványvízgyártók döntő többsége kiáll az újratöltés mellett - egyelőre nagyon kevés eredménnyel.

Újratöltéssel a klímaváltozás ellen!

Ez a Deutsche Umwelthilfe, a Német Ásványvízpalackozók Szövetsége és a Német Üdítőital Nagykereskedők Egyesülete közös kampányának jelszava. A partnerek egymásra találtak és az első jelek alapján úgy tűnik, hatékony munkába kezdtek. Az üzletekben megjelentek a plakátok, a sajtóból egyre többen értesülnek arról, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából mennyivel előnyösebbek az újratölthető csomagolások, mint az egyutas palackok. A vásárlók döntésének is nagy szerepük lehet az arányok megváltozásában.

Az utcákról eltűntek a PET-palackok és aludobozok

Nehogy azt higgyék, hogy a német utcák mindenhol patika tisztaságúak! Most is látni eldobott zacskókat és csikkeket, de a műanyagpalackok és aludobozok teljesen eltűntek. Ezt szinte szó szerint kell érteni. A kölni dóm közelében láttunk eldobva 3 darab üdítős palackot, Düsseldorfban másik kettőt. Aludobozt a földön heverve egy darabot se! Amit nem vittek vissza a vásárlók, azt a hajléktalanok váltották vissza. A szemetelés megszüntetése szempontjából a kötelező betétdíj bevezetése vitathatatlanul sikeres volt.

A németek már tudják, a betétdíjas szabályozásuk jó irányba indult el, de az övéknél egyszerűbb, hatékonyabb rendszert is ki lehet alakítani. Magyarország nagy lehetőség előtt áll.