Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 11 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Belefulladunk a szemetünkbe?

  • 2013. november 13.
  • Pauló Gergő

A hulladékgazdálkodási vállalkozások jóval önköltség alatt kénytelenek szállítani a szemetet. A rezsicsökkentés és az idén bevezetett hulladékgazdálkodási járulék teljesen sarokba szorította a cégeket, a szektorban a harmincszázalékos veszteség sem ritka.

Jövőre a költségvetés 13 milliárd forint bevételt vár a 2013 elején bevezetett hulladéklerakási járulékok befizetése után. A kormány idén háromezer, jövőre hatezer, 2016-ra pedig már 12 ezer forintot kér egy-egy tonna települési vagy építési-bontási hulladék lerakásáért. Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Kaposvári Egyetem Gazdálkodástudományi doktori iskolájának vezetője elmondta, hogy a járulékot nem bonyolult beszedni, nagy biztonsággal lehet rá számítani a költségvetésben. Ha pusztán környezetvédelmi szempontból tekintünk a díjra, úgy annak összege akár még alacsonynak is lehet, ahhoz képest, hogy mekkora környezeti kárt okoznak a hulladékok.

Viszont Kerekes szerint egy olyan járulék, amely a költségvetést gazdagítja, nem feltétlenül éri el a célját, hiszen a nagyobb összegek befizetése arról árulkodik, hogy a szemét mennyisége maradt a régi. "Nem véletlen, hogy a környezetvédelmi adókat rendszerint olyan termékekre, például üzemanyagokra vetik ki, amelyek iránt az áremelés hatására sem csökken a kereslet. Az ilyen tevékenységekre kivetett adók környezeti hatásossága kicsi, de az adó biztosan befolyik az államkasszába."

„Azzal a szakma egésze egyetért, hogy a lerakási járulék jó eszköz arra, hogy csökkentsük a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét. Hozzá kell azonban tenni: mind az EU hulladék-keretirányelve, mind a hulladéktörvény az alapelvek között rögzíti, hogy aki hulladékot termel, annak a hulladékkal kapcsolatos minden költséget viselnie kell. Ez azt jelenti, hogy a járulék beépül az árakba, megemeli a lerakás és ártalmatlanítás árát, és az alternatív technológiák elkezdenek versenyképessé válni. Így vezette be Ausztria, Csehország vagy Dánia, hiszen az egésznek az a lényege, hogy drágább legyen a lerakás, az adókat pedig az állam elvonja, és visszaforgassa újabb technológiák finanszírozására” – mondta Németh István, az egyik vezető hulladékgazdálkodási vállalat, az .A.S.A. Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

Teljes cikk és forrás: greenfo.hu