Újra keresik az ideális atomtemető helyét

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. ügyvezetője, Kereki Ferenc a lakosságnak a hulladéktároló-beruházás előkészületeivel kapcsolatos informálására rendezett Tájoló Nap keretében a baranyai Bodán elmondta: a munkálatokra kijelölt 87 négyzetkilométeres területen fúrásokat és geofizikai méréseket végeznek, kutatóárkot alakítanak ki. A projekt három évig tart, mintegy 10 milliárd forintos költségére a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap nyújt fedezetet.

Szakemberek korábban azért választották Bodát a kutatások helyszínéül, mert itt található a bodai aleurolit, a világon egyedülálló, alacsony vízáteresztő képességű kőzet, amely akár évezredekre biztonságos helyet nyújthat a veszélyes, sugárzó anyagok föld alatti tárolásához.

Az újrainduló terepi kutatások eredményeképp 2017-re elkészül a terület-rangsorolás, melynek alapján ki tudják jelölni a tároló befogadására alkalmas 10-15 négyzetkilométeres környezetet. Ott épül meg a felszín alatti kutatólaboratórium, majd a tervek szerint a 2040-es évek végétől a mélygeológiai tároló. A beruházás teljes költsége több százmilliárd forintos nagyságrendű lesz.

E létesítményben helyezik el az atomerőmű addigra felhalmozódó 18 ezer 500 kiégett fűtőelemének és más nagy aktivitású hulladékát, amely összesen tíz átlagos családi háznyi mennyiséget jelent. A létesítmény megnyitásáig folyamatosan bővítik a paksi átmeneti radioktavhulladék-tárolót. Az ügyvezető szólt arról is, hogy a ma használt atomerőművi fűtőanyagok élettartama a korábbiaknál hosszabb, ezért a hulladék keletkezésének üteme csökken. Hozzátette: felmerült a kazetták újrahasznosítása is, a bodai tárolóra ennek ellenére szükség lesz.

Kovács Győző, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnöke, Boda polgármestere azt mondta: a térség településeinek lakosságának döntő része érdeklődik a beruházás iránt és várja a terepi munkák megkezdését. A legfrissebb adatok alapján a megkérdezettek 85 százaléka ismeri a hulladékkezelő cég Nyugat-Mecsekre vonatkozó terveit, 73 százalékuk pozitívan áll hozzá a fejlesztéshez, s 82 százalékuk gondolja, hogy a településeknek előnye származik belőle - tette hozzá.

Teljes cikk és forrás: greenfo.hu

*Számos cikk és elemzés (I., II., III., IV.) kérdőjelezi meg az atomenergia felhasználásában érdekelt gazdasági szereplők gyakran elhangzó kijelentését, miszerint az atomenergia a legolcsóbb energiaforrás. Ahogy a jelen cikk is mutatja, a költségek meglehetősen sokrétűek. Nem csupán az atomerőmű felépítésének, üzemanyagának és üzemeltetésének költségét kell ugyanis figyelembe venni, hanem a kiszolgált erőmű leszerelésének és a keletkezett radioaktív hulladék elhelyezésének költségét is.

Az építési költséget ráadásul - a nemzetközi tapasztalatok szerint – rendszeresen alulbecsülik a felépítéshez szükséges idővel együtt. A kiégett fűtőelemek tárolása pedig előre nehezen becsülhető ráfordítást igényel. Nem is beszélve arról, hogy vajon van-e ember, aki garantálni tudja, hogy a következő évszázadokban, sőt évezredekben a tárolókban elhelyezett radioaktív hulladéknak, és magának a tárolónak semmi baja nem esik. Nehéz ilyen időtávlatokra bármit is jósolni. Ez tehát mindenképpen a jövő generációkra hárított probléma, ami komoly veszélyeket rejt magában.

Az atomenergia felhasználásának egyik „kézzel fogható” előnye, hogy az üzemeltetése nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával. Ez a relatív előny viszont már nem is tűnik olyan nagynak, ha arra gondolunk, hogy egy atomerőmű életciklusának teljes költségéből (ami ezer milliárd forint nagyságrendű) milyen és mennyi energiahatékonysági beruházást lehetne megvalósítani. Mert ha az jön ki, hogy ennyi pénzből több energia elfogyasztását tudjuk megspórolni, mint amennyit az erőmű termel, akkor egyenesen káros dolog atomerőművekbe beruházni. Ezeket illene kiszámolni, és az alapján dönteni, hogy mi a helyes irány. Erről szóló tanulmányok azonban nem nagyon vannak, legfeljebb néhány környezetvédő civil szervezet foglalkozik a kérdéssel, akik persze nincsenek döntési pozícióban.

Az atomenergia-ipar képviselői pedig Csernobil és Fukusima után is tovább bizonygatják az atomenergia biztonságosságát, az atomtemetőnek helyet adó Bodát pedig ellátják minden földi jóval, csak hogy ellensúlyozzák az emberek rossz érzését, amit egy ilyen veszélyes-hulladék tároló közelsége kelt. És úgy látszik, sikerül nekik. Persze ez a jelen, a keletkezett hulladékkal kezdeni kell valamit. Viszont a jövő még előttünk van. Japán és Németország leszereli atomerőműveit. Eldönthetjük, hogy az ő példájukat követjük-e, vagy további kockázatokat vállalunk, lehet, hogy a semmiért.

*A szerkesztő (Pauló Gergő) jegyzetei