Régóta folyik a vita a kérdésben, hogy az egyéni cselekvés számít-e valamit a klímaváltozás elleni harcban vagy csak időpazarlás? Mert oké, hogy lelkesen újrahasznosítjuk a hulladékot, de nem lehet, hogy a lelkiismeretünk megnyugtatásán túl nincs az egésznek túl sok gyakorlati haszna? Hiszen a nagy cégek közben úgyis fékezhetetlenül szennyeznek tovább…
A brit parlament tudományos és technológiai bizottságának friss jelentése szerint a közlekedésben a technológiai innováció önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy a kormány elérje a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljait – írja a BBC.
A gyerekek egyre tudatosabbak és érzékenyebbek a jövőjüket érintő dolgokkal kapcsolatban, gyakran könnyebben meglátják, mit lehet tenni természeti értékeink megőrzése érdekében.
Szeptember harmadik hetétől folytatódik a Követ Egyesület által koordinált használt mobiltelefon visszagyűjtési akciója, amelyet Jane Goodall etológus és az őt képviselő magyarországi intézet kezdeményezett itthon.
Olvasónk hívta fel a figyelmet a Balatonnál keletkező temérdek hulladékra, amikor arról érdeklődtünk, mennyire tapasztalják a tó körül garázdálkodó erdei állatok jelenlétét. Mert a szemét persze vonzza az állatokat, olvasónk mégis úgy fogalmazott: – Nem az állatokkal van itt nagy gond, hanem az emberekkel.
Az európai lakosság 93 százaléka, a magyarok 96 százaléka komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, 92 százalékuk, a magyarok 95 százaléka támogatja az Európai Unió klímasemlegességre vonatkozó, 2050-re kitűzött céljait.
Petrovszki Krisztián 2005-ben kezdett el dolgozni apósa építőipari cégénél, amely leginkább bányászattal, útépítésekkel és rekultivációval foglalkozott. Mivel mindig közel állt hozzá a környezetvédelem, elkezdte foglalkoztatni, hogy hogyan lehetne értelmesen hasznosítani az építőiparban keletkező hatalmas mennyiségű hulladékot.
Azt hinné az ember, hogy az e-könyvek megjelenése óta az "igazi" könyvek leáldozóban vannak.
Augusztus végén döntenek a belgrádi városi képviselő-testület ülésén a műanyag szatyrok használatának betiltásáról, ami a tervek szerint 2020. január 1-jétől lépne érvénybe – tette közzé Goran Vesić, Belgrád polgármester-helyettese a B92 hírportálon.
A klímaváltozás, a túlnépesedés és a fogyasztói társadalmak korában minden apró lépés számít, hogy megóvjuk bolygónkat a felesleges szeméttől és energiapazarlástól. Tudatossággal, odafigyeléssel könnyedén csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat. A konyhában felhalmozódó szemét mennyiségét elsősorban a bevásárlás megreformálásával csökkenthetjük – magyarázza Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya. Ez eleinte alapos felkészülést igényel, de hamarosan mindennapos rutinná válik az új, többször használatos csomagolóeszközök igénybevétele.