hír

A modern, sokszor végletekig beépített városok esetében a különböző városrészek lakóiban egyre gyakrabban fogalmazódik meg az igény, hogy legyenek a környéken zöldterületek. Szükség van a fás, parkos pihenőhelyekre, ahol az emberek eltölthetik munka és iskola utáni szabadidejüket. A klímaváltozás miatt ráadásul ezek a törekvések életviteli és egészségtudatossági szempontból is még fontosabbnak bizonyulnak. A városok betonrengetegében a jelenlegi klímát Magyarországon is nehezen lehet kibírni, nyaranta sokan lesznek rosszul az akár 40 Celsius-fokos hőmérséklet miatt. A zöld környezetre való igény folyamatokat indíthat el, amely újabb társadalmi egyenlőtlenségekhez vezet, feladva a leckét a várostervezőknek.

Egy új, kizárólag műanyagok okozta betegséget fedeztek fel a tengeri madaraknál. A londoni Természettudományi Múzeum tudósai szerint a plasztikózisnak nevezett betegségben szenvedő madarak emésztőrendszere a hulladék lenyelése miatt elhegesedett.

Február 25-én tragikus hirtelenséggel meghalt Foltányi Zsuzsa biológus-vegyészmérnök, az Autonómia zöld programjából kinőtt Ökotárs Alapítvány első igazgatója. Zsuzsa elnyűhetetlennek tűnő aktivista volt, aki hatvan fölött is szenvedélyesen dolgozott egy jobb, igazabb, a köz javáért tenni akaró állampolgári kezdeményezéseket alapértéknek tekintő Magyarországért.

Emberi és állati nedvekkel, hányással, szőrrel szennyezett, mocskos, szakadt – egyre nagyobb mennyiségben ömlik a használt műszálas ruha az Európai Unióból Kenyába. Ez nem is ruha, hanem további használatra teljesen alkalmatlan szemét, ami súlyos egészségügyi és környezeti problémákat is okoz az afrikai országban. Az európai műanyag hulladék exportálása elvileg tilos, ez viszont ruhaként érkezik az afrikai országba irtózatos tömegben: évente 37 millió darab csak az Unióból. A top 4 exportáló országban Magyarország is benne van – a szemét bújtatott kereskedelmét tárta fel egy új vizsgálat.

Nincs annál jobb érzés mint, amikor a munkánk meghozza a gyümölcsét, és a hét minden napján gyönyörködhetünk benne. Akinek van kertje, biztosan foglalkoztatja a rendben tartása, viszont abba is érdemes belegondolni, hogyan alakíthatjuk át a ház körüli területet minél környezettudatosabban. Erre tökéletes módszer a tudatos tervezés, melynek során arra törekedhetünk, hogy a levegőben rejlő szén-dioxidot nagy mennyiségben kössék meg a kertünkben lévő növények.

A hvg360 elemzőcikke megpróbálja kibogozni a nemzeti propaganda által összebogozott kesze-kusza szálakat. Környezetünk védelme érdekében egyáltalán nem mindegy, hogy az olvasott hírportál mennyire hiteles, független, és próbálja minnél több szemszögből bemutatni a témát.

Júniustól betiltják az egyszer használatos, le nem bomló műanyag termékeket Srí Lankán, részben azért, mert több szarvas és elefánt pusztulását okozták – közölte Bandula Gunawardana kormányszóvivő.

Amióta megjelentek az elektronikus könyvolvasó eszközök, a könyvmolyokat világszerte megosztja a dilemma, hogy vajon a hagyományos papírkönyvek vagy az e-könyv-olvasók-e a jobbak. Ezt a kérdést számos tényező árnyalja, van, aki a könyvek utánozhatatlan illatára esküszik, van, akinek pedig a könnyű és gombnyomással lapozható kütyü adja meg az utazás közbeni olvasás igazi kényelmét. De mi a helyzet a fenntarthatósággal? A korkorosgazdasag.hu cikke ezt a szempontot is körbejárja.

Az uniós országokból évente körülbelül 37 millió ruhadarab érkezik csak Kenyába, amelyek java az újrahasznosításra is alkalmatlan, cserébe viszont komoly egészségügyi és környezeti problémákat okoz az ott élők számára. Sok darab annyira rossz minőségű, hogy csak elégetésre használható.

Az ENSZ szerint a Föld szárazföldi területeinek 31%-át erdők borítják, melyek évente nagyjából 15,6 milliárd tonna szén-dioxidot nyelnek el. A zöld területek több mint fele Oroszországban és Kanadában, az Amazonasban, illetve Kína területén található. Adam Symington a Terra műhold MODIS szenzora által gyűjtött adatokból készített látványos adatvizualizációt, amely jól szemlélteti, mely térségek a világ legzöldebbjei.