A víz a 21. század legkritikusabb erőforrása
Hazánkban ugyan egyelőre nem tapasztaljuk, de világviszonylatban évről évre nagyobb problémát okoz a megfelelő mennyiségű édesvíz hiánya. Ma naponta több mint nyolcszáz ötévesnél fiatalabb gyerek hal meg a szennyezett víznek és a higiénia hiányának betudható hasmenéses megbetegedések miatt a világon, Pápua Új-Guineán pedig az emberek napi jövedelmük felét költik ivóvízre.
A víz lesz várhatóan a 21. század legkritikusabb erőforrása: a Föld könnyen elérhető édesvízkészlete ugyan nem fogy, hanem állandó és mintegy 42 ezer köbkilométer, ám az elmúlt száz évben az egy főre jutó mennyiség mégis az egynegyedére csökkent – köszönhetően a népesség robbanásszerű növekedésének.
A felhasznált víz teljes egészében visszaforgatható lenne
Hazánk a világ számos más részéhez – és az európai átlaghoz képest is – viszonylag jó helyzetben van vízgazdálkodás szempontjából, habár a felhasznált vízmennyiség mintegy kétharmadát mi sem használjuk hatékonyan – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy valójában a felhasznált vízmennyiség teljes egésze visszaforgatható és újra felhasználható lenne. Szakemberek szerint a hazai fogyasztói magatartáson is lenne mit javítani. Tény, hogy a Kárpát-medence időjárási-földrajzi viszonyai miatt az elmúlt évszázadokban lehetett részünk árvízben, aszályban egyaránt, mégis mintha megfeledkeznénk a vízben szűkös időszakokról: a vízpazarlás visszafogására van szükség.
Magyarország jelentős édesvízkészletekkel rendelkezik – bőven ellát bennünket –, a mindennapok során tehát hajlamosak vagyunk szem elől téveszteni, hogy micsoda kincs birtokában vagyunk, amikor megnyitjuk a csapot, és abból tiszta ivóvíz folyik. Az egészséges, jó ivóvizet értéknek kell tekinteni, hiszen – közhely, de így van – víz nélkül nincs élet.
Az ivóvíz az egyik leggyakrabban vizsgált élelmiszer
A magyar termálvízkincs a leggazdagabbak közé tartozik a világon, az olaszokéhoz, a franciákéhoz, Izlandéhoz és Japánéhoz mérhető csak. Magyarország területének legnagyobb részén feltárható hévíz. Becslések szerint a termálkutak országszerte naponta 250 ezer köbméter vizet termelnek ki. A fejlett országokban – így nálunk is – a víztisztítási és csatornázási technológiák dacára a legnagyobb aggodalmat a lakosság számára a hormonhatású anyagok és a gyógyszermaradványok jelentik, illetve terjedőben vannak a jelenlegi vízkezelő technológiának ellenálló vírusok, baktériumok és egysejtűek is.
Veszélyt jelent az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerint az antibiotikumrezisztens baktériumok vagy a rezisztenciát meghatározó genetikai anyagok elterjedése a környezetben. Ezen anyagok és kórokozók kimutatása új kihívások elé állítja az egészségügyi hatóságokat.
A magyar lakosság 96 százaléka vezetékes ivóvizet használ. A hálózati ivóvíz minőségét a szolgáltatók és a népegészségügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi: az ivóvíz az egyik leggyakrabban vizsgált élelmiszer.
Naponta nyolcszáz gyerek hal meg a víz hiánya miatt
A víz iránti kereslet jelenleg a világ legalább 36 országában messze felülmúlja a kínálatot: több mint hat és fél millió ember nem jut megfelelő vízforráshoz. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) jelentése szerint 2040-re a világ minden negyedik gyermeke – nagyjából hatszázmillió – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások rendkívül szűkösek.
Naponta több mint nyolcszáz, ötévesnél fiatalabb gyermek hal meg a szennyezett víznek és a higiénia hiányának betudható hasmenéses megbetegedések miatt – derül ki az UNICEF jelentéséből. A megfelelő vízellátás hiánya a gyerekeket olyan betegségeknek teszi ki, mint a kolera és a hasmenés.
