Végéhez közelít az eldobhatóságra épülő fogyasztói kultúra?

A képződő hulladék mennyiségének csökkentése nemcsak a klímavédelem érdekében szükséges, hanem az emellett olyan egyéb súlyos jelenségeket is magába foglaló ökológiai vagy környezeti válság kezeléséhez is fontos, mint például a műanyagszennyezés.

Európa számos országa jelentős mértékben járul hozzá a világ szeméttermeléséhez, de az Európai Unió igyekszik ambiciózus és egyre szigorúbb célokat kitűzve fenntarthatóbbá tenni a hulladékgazdálkodását. Ennek a közeljövőben a magyar vásárlók számára is érzékelhetővé váló egyik lényeges eredménye lesz az egyszer használatos (egyutas) italos csomagolások visszaváltási rendszerének elindulása 2024. január 1-jétől.

Közben az EU különböző döntéshozatali szintjein folytatódik az újabb jelentős változásokat előkészítő háttérmunka, melynek célja az, hogy egyre kevesebb hulladékot termeljünk, és a létrejövő mennyiségnek egyre nagyobb részét lehessen újrafelhasználni vagy újrafeldolgozni.

Még kevesebb műanyag, soha többé örök vegyszerek

Október végén az Európai Parlament Környezetvédemi Bizottsága megszavazta álláspontját az Európai Bizottságnak a csomagolások teljes életciklusára vonatkozó követelményeket előíró rendeletjavaslatáról.

Ennek értelmében tovább csökkentenék a műanyag csomagolások mennyiségét, az élelmiszer-csomagolásokban megtiltanák az úgynevezett örök vegyszerek alkalmazását, valamint előírnák a szállodák, éttermek, kávéházak és bárok (illetve az ezeket ellátó végső forgalmazók) számára, hogy biztosítsák a lehetőséget a fogyasztóknak, hogy saját tárolóedényükben vihessék el az italokat és az elvitelre szánt élelmiszereket. (A javaslat a terv szerint novemberben kerülhet az Európai Parlament elé.)

Október végén az EU egy másik fontos lépést is tett a körforgásos vagy körkörös gazdaság kiépítése felé. Az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága ugyanis szintén elfogadta a maga verzióját az úgynevezett „javításhoz való jog” kezdeményezésről, illetve irányelvről. Így ez előtt is megnyílt az út ahhoz, hogy az Európai Parlamentben – várhatóan novemberben – megvitassák. (Novemberre az illetékes uniós miniszterek is megállapodást érhetnek el az ügyben, az uniós intézmények közötti – a végleges szöveg megszavazását megelőző – egyeztetésre pedig decemberben kerülhet sor.)

Jog a javításhoz

A javaslat célja az, hogy a javítható termékek ne végezzék idő előtt hulladékként, illetve hogy védjék a fogyasztókat a tervezett elavulástól és a greenwashingtól. Ennek érdekében a javaslat egyebek mellett bevezeti a gyártók meghatározott időtartamra (a vásárlás utáni 2 évre) kiterjedő javítási kötelezettségét, a jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében pedig előírja, hogy előnyben kell részesíteni a javítást a kicseréléssel szemben.

Ha a szabályozás életbe lép, a gyártók nem akadályozhatják majd a javítást, sőt, a független javítóműhelyek és a felhasználók számára biztosítaniuk kell elegendő megfizethető árú pótalkatrészt, a tervrajzokat és egyéb releváns információkat is. Bizonyos termékeket (például a mosógépeket, porszívókat és okostelefonokat) pedig akkor is meg kell javítaniuk majd a gyártóknak, ha a törvényes garancia nem terjed ki rájuk.

z előírás szerint bevezetnék az európai javítási tájékoztatót is, amelyet a fogyasztók bármely javítóműhelytől kérhetnének, és amely átláthatóvá tenné a javítási feltételeket és árakat, így a fogyasztók könnyebben összehasonlíthatnák a különböző javítási ajánlatokat. Emellett a tervekben szerepel a javítási szolgáltatásokra vonatkozó európai minőségi szabvány kidolgozása is.

Lényeges fejlemény, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság a kerékpárokat is felvette a javításhoz való jog tervezett kiterjesztésében érintett termékkategóriába, amint ezt az Euractiv kiemelte.

A környezetet és a pénztárcát is kíméli

A javítható áruk idő előtti hulladékká válása növeli a hulladékmennyiséget, többlet üvegházhatásúgáz-kibocsátást okoz, és fokozza az értékes erőforrások iránti keresletet az új áruk gyártása révén. Ráadásul jókora anyagi veszteséget is okoz a fogyasztóknak. Az áruk idő előtti kidobása önmagában mintegy 35 millió tonna hulladékot termel az EU-ban (ez az éves uniós hulladéktermelés körülbelül 1,5%-a), és 261 millió tonnával járul hozzá a közösség éves szén-dioxid-kibocsátásához (a teljes emissziójának közel 10%-át adva).

Emellett az Európai Bizottság szerint az uniós fogyasztók évente körülbelül 12 milliárd eurót veszítenek azzal, hogy a javítás helyett a cserét választják. A bizottság ezzel a megfogalmazással egyben a fogyasztói szokások jelentőségére és a fogyasztók felelősségére is utal.

A hulladéktermelés további visszafogása érdekében az uniós intézmények már egyeztetnek a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendeletről (ESPR) is, amely a legtöbb termékkategóriára kiterjesztené a meglévő ökodizájn irányelvet.

Ezenkívül az uniós ökodizájn és energiacímkézési szabályok alapján a mobilok és táblagépek gyártóinak 7 évig javítási információkat és pótalkatrészeket (például kijelzőket és akkumulátorokat), 5 évig pedig szoftverfrissítéseket kell biztosítaniuk, valamint az alkatrészeknek is könnyebben cserélhetőknek kell lenniük.

Amerika is hasonló úton jár

Közben a hulladéktermelésben szintén élen járó Egyesült Államokban is elkezdődött a javításhoz való fogyasztói jogok megerősítése, az európaihoz nagyon hasonló tartalommal.

Joe Biden elnök már 2021-ben kiadott egy elnöki rendeletet, amely lényegében a javításhoz való jog érvényesülésének előmozdítására utasította a szövetségi kormányt. Az árakat emelő fogyasztóellenes gyakorlatok csökkentésére irányuló szélesebb körű erőfeszítés részét képező rendelet még nem alkalmazta a javításhoz való jog (right to repair) kifejezést, és nem is követte a konkrétan erre vonatkozó új jogszabályt.

A témában a napokban a Fehér Házban szövetségi és állami tisztviselők, gazdasági vezetők és kisvállalkozások tulajdonosai részvételével tartott kerekasztalnak azonban több részvevője szorgalmazta egy új jogszabálytervezet megalkotását a szövetségi államok némelyikében már létező törvények mintájára. Ezt olyan nagyvállalatok is támogatják, mint például az Apple.

Legutóbb, szintén októberben Kalifornia léptetett életbe törvényt azzal a céllal, hogy piacot teremtsen a fogyasztók számára készülékeik (így például mobiltelefonok, laptopok, táblagépek és különféle háztartási készülékek) javítására. A 2024. július 1-jén hatályba lépő, a javításhoz való jogról szóló kaliforniai törvény megköveteli a gyártóktól, hogy tisztességes és észszerű feltételek mellett dokumentációt, alkatrészeket és eszközöket biztosítson a tulajdonosoknak és javítóműhelyeknek.

A törvény értelmében ez a kötelezettség az 50-től 99,99 dollárig terjedő ártartományba eső termékek esetében a termék gyártásának befejezését követően minimum 3 évig, a legalább 100 dollárba kerülő termékek esetében pedig minimum 7 évig terheli a gyártót, jótállási időtől függetlenül. A törvény azt is rögzíti, hogy a potenciális jogsértőkre az első szabálysértésért napi 1000 dolláros, a második szabálysértésért napi 2000 dolláros, minden további szabálysértésért pedig napi 5000 dolláros bírság szabható ki.

Forrás: greendex.hu/Major András