Hírek téma szerint
Egy angliai élelmiszerboltlánc 125 kereskedelmi egységében kezdi meg lejárt szavatosságú élelmiszereket árusítását. A projekt csak a nem romlandó árukra terjed ki, mint például a rizs vagy a tészták – írja a Piac és Profit.
A kidobott elektromos és elektronikus készülékekből csaknem 45 millió tonnányi hever a világban s annak csak kis részét hasznosítják újra – írja a Piac és Profit, így tovább nő a környezetet és az emberi egészséget fenyegető veszély, figyelmeztet az ENSZ egy intézménye.
A fenntarthatóság következő forradalma az lehet, ha egyén, politikus, kormány, cég, vezérigazgató teljes hatástényezőjét – impaktját – mérik interperszonális, társadalmi, emberi jogi szinten. Ez lesz a karmalábnyom. A Piac és Profit újságírójának gondolatait olvashatjátok.
Míg tavaly 1,47 milliárd, addig idén várhatóan 1,53 milliárd új okostelefon talál gazdára világszerte az IDC piackutató cég adatai szerint. Hatalmas mennyiség ez, és érdemes belegondolni abba, hogy ha ennyi új mobil kerül piacra, akkor vajon mennyi régi landol majd a fiókok mélyén. Vélhetően tetemes mennyiség, még akkor is, ha a régebbi telefonok jó részét újraértékesítik, elajándékozzák vagy újrahasznosítják.
A nagy múltú londoni piac, ahol júniusban terrortámadás történt, betiltja a biológiailag le nem bomló plasztikcsomagolások és az egyszeri használat után eldobható műanyag italos dobozok árusítását nemcsak az árusainál, de a piac szélén levő kávézókban is. Ingyenes vízkutakat létesítenek a turisták és a vásárlók számára – írja a Piac és Profit.
Elképesztő mennyiség: 1,8 millió tonna ételhulladék keletkezik évente Magyarországon, miközben tízezrek számára napi szintű problémát jelent az étkezés megoldása. Mindez nem csak országunkban, hanem világszerte is komoly – például az EU-ban is gigászi a pazarlás: 88 millió tonna élelmiszer kerül kidobásra évente.
Ha a Krisztina körúton sétál az ember, akkor az első kerület szépséges épületeit mustrálva sok minden eszébe jut, csak éppenséggel az nem, hogy miért aktuális a „Budapesti építkezések hulladékainak kezelése és újra hasznosítása” című konferencia, ahova éppen megérkezik. A BKIK hetedik emeletén csupa-csupa szaktudor, ppt jobbra, ppt balra, jogszabályok, rendeletek, határozatok, sitt meg sehol.
Az Európai Unió műanyagszemetének negyven százalékát külföldre – többnyire Ázsiába – exportálja. Aminek részben vége. A kínai kormány idén júliusban ugyanis bejelentette, hogy ez év végétől az egyéb hulladékok mellett megtiltja a műanyag-behozatalt. Kérdés: belefulladunk-e a szemetünkbe, vagy gyökeresen átalakítjuk az életünket?
Köszönjük szépen az idei évi támogatásokat, egy kis összefoglalót készítettünk nektek a 2017-es évről. Az ünnepeket alatt a Humusz csapata is pihen, a Humusz Ház zárva lesz. Élményekben gazdag és hulladékban szegény ünnepeket kívánunk!
Belegondolni sem akarsz, mi következik a decemberi hétvégéken? Már előre rosszul vagy a bevásárlóközpontokban tolongó embertömegtől, vagy a webshopokon eltöltött végtelen keresgéléstől? Eleged van abból, hogy a reklámok folyton azt sulykolják, hogy “vegyél, vásárolj, költs…”, lehetőleg többet, mint amennyit terveztél, vagy megengedhetsz magadnak….?
Az unióban mi használjuk a második legtöbb műanyag zacskót, ráadásul a hulladékok újrahasznosításban is Európa végén kullogunk.
A jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula a környezet állapotának javítása, a veszélyes szennyezések megelőzése, illetve gyors elhárítása érdekében jogalkotási és jogszabály-módosítási kezdeményezéssel kívánja elősegíteni a környezeti felelősség hatékonyabb érvényesülését.
Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke december 4.-én megerősítette, hogy betiltják a műanyag mikrogyöngyök előállítását és forgalmazását az ország területén.
Majdnem mindegyik ország aláírta azt az ENSZ-határozatot, amely az óceánokban és tengerekben lévő műanyaghulladék jelentős csökkentésére tesz ígéretet, az ENSZ Környezetvédelmi Ügynökségének (UNEP) Nairobiban folyó miniszteri tanácskozásán elfogadott dokumentum a résztvevők reményei szerint megnyithatja az utat egy kötelező érvényű nemzetközi szerződés előtt.
Sz...-ból aranyat bizonyosan nem lehet csinálni – de fűtőanyagot igen. Izraeli kutatók szerint szárnyas állatok ürülékéből az ország szénfogyasztásának 10 százalékát lehet kiváltani.
A Japánban épült Kamikatz Közösségi Ház tervezése és működése a falu lakosságának fenntartható álmai alapján valósult meg: majdnem teljes mértékben újrahasznosított hulladékból épült. A Kislábnyom cikkét olvashatjátok.
A Wiener Tafel Ausztria első élelmiszerbankja, amit 18 évvel ezelőtt alapított három diák a hamburgi élelmiszerbank mintájára. A szervezet jelenleg négyszáz önkéntessel és húsz állandó alkalmazottal dolgozik, és évente 500 tonna élelmiszert tudnak megmenteni Bécsben és környékén. Évente több tonna megmentett élelmiszerrel segítik a menekültek ellátását, miközben főzőtanfolyamok segítségével a menekültek nyelvtanulását és integrációját is támogatják. Az index.hu cikkét olvashatjátok.
A találmány korántsem új, nincs mögötte forradalmi gondolat, fesztiválokon évek óta működik a visszaváltható, többször használható műanyag poharak rendszere. Az ember először fizet a pohárért egy minimális letéti díjat, majd ragaszkodik a saját példányához, ha pedig befejezte az ivást, visszaváltja, megszabadulva a kolonctól. A verde.444.hu cikkét olvashatjátok.
A Sharolta etikus brand adventi akcióval lepi meg azokat, akik valami különlegeset szeretnének ajándékozni idén Karácsonykor. December 1. és 22. között minden eladott táskájuk árából 500-1000 Ft-ot adományoznak a kenyai Szent József árvaház lakóinak. Az összegyűlt adományból cipőt vesznek a gyerekeknek.
Irdatlan méretűre pörgött fel a plasztiktermelés. Globálisan több műanyagot gyártottunk az elmúlt évtizedben, mint az elmúlt egy évszázadban összesen. Mi a megoldás? Banális a válasz: a visszagyűjtés és újrahasznosítás. Ha szemétként kikerül az óceánokba, szinte lehetetlen maradéktalanul begyűjteni. A Piac és Profit cikkét olvashatjátok.
Minden film, szám és – titokban vásárlásra invitáló – elcsépelt mottó arról szól, hogy a karácsony igazi lényege nem az őrült ajándékozásban rejlik. Így mi magunk is szorgalmasan mantrázzuk a fejünkben, az együtt töltött idő, a béke és a szeretet számít, miközben könyökkel küzdjük magunkat előre a plázákban. Évről-évre egyre több fejfájást okozunk magunknak és a pénztárcánknak, hogy megalkossuk a magazinokba illő tökéletes karácsonyt. Lássunk a magazin ünnep mögé, és idén legyünk egy kicsit tudatosabbak. A Jófogás összegyűjtött 5+1 érvet, hogy idén miért tegyünk használt dolgokat (is) a fa alá.
A Henkel együttműködésre lépett a Plastic Bank társadalmi vállalkozással, amelynek célja az óceán műanyagszennyezésének megállítása és lehetőségek nyújtása a szegénységben élők számára. Haitiben új műanyaggyűjtő központok épülnek, ahol a közösségeknek lehetőségük lesz arra, hogy pénzt keressenek vagy szolgáltatásokat vegyenek igénybe a műanyag hulladékok helyi környezetből történő eltávolításával – mielőtt azok bekerülnének a folyóvizekbe és az óceánokba. A Henkel az első globális, gyorsan fejlődő, fogyasztási cikkeket gyártó nagyvállalat, amely partnerségre lép a Plastic Bankkal, törekedve arra, hogy a jövőben az összegyűjtött műanyaghulladékot saját csomagolóanyagaihoz használja. A dontwasteit.hu cikkét olvashatjátok.
A hulladékhasznosítás napjainkra sarkalatos kérdéssé vált, hiszen a környezetszennyezés mértéke évről évre nő, a tágabb ökoszisztémára is jelentős átalakító hatást gyakorolva. Sokan az újrahasznosításban látják a megoldást, így gyakorta hallani a recycling és upcycling folyamatokról. De mi a különbség a két fogalom között? És miért előnyös egyik vagy másik módszer? - teszi fel a kérdést a greenfo.hu.
Lehet, hogy utánozhatatlan fémes mellékíze teszi vonzóvá, de még mindig tízezrek ragaszkodnak a hagyományos szifonban készült szódához. Bár az is igaz, hogy valamivel olcsóbb, mint a palackozott szénsavas ásványvizek. Nem elhanyagolható előnye az sem, hogy ezt használva nem kell kartonszám cipelni a palackokat. Azok számára is vonzó, akik nem akarják a környezetet műanyag palackok tömegével szennyezni - írja a hvg.hu.
Egyre több környezetbarát cég működik hazánkban, melyek közül kiemelkedik a PREZI. Legendás Nagymező utcai épületükben nemcsak a szelektív hulladékgyűjtés és az energiatudatosság valósul meg, hanem arra is ügyelnek, hogy minél kevesebb csomagolás kerüljön be az épületbe, ezáltal képesek csökkenteni a hulladékok mennyiségét. A recity.hu cikkét olvashatjátok.