Hírek téma szerint
1962-ben jelent meg Rachel Carson Néma tavasza, majd tíz évre rá a Római Klub jelentése, A növekedés határai. Ezek voltak az elsõ igazán komoly figyelmeztetések a Föld biológiai állapotát, és ezzel együtt az emberiség életkilátásait illetõen. Ebben az idõszakban Magyarország talán még fenntartható keretek között mozgott, és csak a hatvanas-hetvenes években tette meg az elsõ lépéseket a modern fogyasztói társadalom felé. Szennyezõ nagyüzemek ugyan már a háború elõtt is épültek (pl. Angyalföldön) és az ötvenes években nagy lendülettel indult be a nehézipar (pl. Sztálinvárosban) de a gyárak összkapacitása így is elenyészõ volt a világ fejlettebb tájain mûködõ hasonló üzemekéhez képest. Milyen volt a nagyvárosokban az élet az ötvenes évek elsõ felében? Nos, lényegesen környezetbarátabb mint ma, bár ezt az akkori emberek, ha egyáltalán gondolkodtak errõl, inkább elmaradottságnak tekintették. Heé Veronika jegyzete.
Megmaradt a tatarozásból három liter festék? Nem tudsz mit kezdeni régi számítógépeddel, mert bár mûködik, már alkatrésznek sem veszik át? Meg akarsz szabadulni felesleges gönceidtõl, lim-lomjaidtól? Ne dobd ki! Ajándékozd tovább, cseréld el! Van, akinek talán pont erre van szüksége!
A felsõ tízezer világában mindennek van piaca: az ásványvíz is lehet luxustermék, csak ritka helyrõl kell hogy származzon, vagy luxuscsomagolásban kell lennie. Merítettünk a világ legdrágább ásványvizeibõl. A Figyelõnet cikke.
Itthon szeptembertõl tilos lesz hulladéklerakókba tenni vagy elégetni a használt akkumulátorokat, elemeket. A gyártóknak pedig kötelezõ lesz a termékek újrahasznosításáról és a visszagyûjtés feltételeirõl gondoskodni. A környezetvédelmi tárca az uniós elvárosok miatt szigorít, de ezt a forgalmazók is támogatják.
Az új, hatékonyabb eljárások elõsegítik az élelmiszeripari termékek szabad mozgását az unióban, és egyes színezékeknek a csomagoláson történõ pontosabb feltüntetésével jobb egészségügyi és fogyasztóvédelmi kereteket biztosítanak.
Nyolcszáznál is több helyen kezdõdhet meg, annak a mintegy 75 ezer köbméter illegális hulladéknak az eltakarítása, amire 34.338 állampolgár személyi jövedelemadója egy százalékát ajánlotta fel - közölte Oláh Lajos, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára a Debrecenben tartott sajtótájékoztatón.
Rengeteg a PET-palack, s csaknem mindegyik a szemétben végzi. A gondosan rátekert kupak miatt a bezárt levegõt megtartja, ezért tekintélyes térfogatot foglal el a kukákban, és persze késõbb a lerakókon is. Zsombok György írásaMit tehetünk? Hogyan óvhatjuk meg magunkat és a környezetünket? Erre a kérdésre kínál néhány praktikus, könnyen és kevés pénzbõl is megvalósítható ötletet az Ökoszolgálat Alapítvány újonnan megjelenõ kiadványa, a Zöld krajcár.
Az Ecocho.com a világ elsõ környezetbarát keresõje, használatával az internetezõk tevékenyen hozzájárulhatnak a fák és az esõerdõk megmaradásához, az üzemeltetõk ugyanis bevételeik 70 százalékát a Greenhouse Gas Abatement Scheme (GGAS) nevû ausztrál szervezet számára ajánlották fel.
Alkalmam volt a rádióban vitázni a környezetvédelmi tárca államtitkárával. A téma kedvenc masinánk, az elektromos PET-zsugorító volt (ld. Zsugorítás és begyûjtés). Az államtitkár igazi sikertörténetbe kezdett, hogy ez majd megoldja a mûanyaghasznosítás összes gondját, és hogy mennyivel kevesebb CO2 kerül a levegõbe a szállításkor a kisebb térfogat miatt, satöbbi.Szeptembertõl tilos lesz a legkomolyabb környezeti veszélyt jelentõ ipari és gépjármû-akkumulátorokat hulladéklerakókba tenni vagy elégetni. Ez jelentõs környezetvédelmi elõrelépés – jelentette ki Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
Whitehaven lakosai igazán megpróbálták. Különválogatják a konzervet, a papírt, a kartont, az üveget; újra is hasznosítják mindezt. Komposztálnak. Föl-le ugrálnak a hulladékon, mígnem sikerült belegyömöszölniük a hatóságilag elõírt méretû kukákba, és pontosan reggeli hét órakor kikészítik a szemetet begyûjtésre – havonta kétszer.
A "szennyezõ fizet" elv megköveteli az olajszállító tartályhajó hajótörésekor keletkezett hulladék ártalmatlanítási költségeinek viselését, de hogy egyes esetekben kit kell szennyezõnek tekinteni, az mindig gondosan mérlegelendõ kérdés, és az sem kizárt, hogy az olajtermék gyártója lesz a költségtérítésre kötelezett - derül ki a luxembourgi székhelyû Európai Bíróság döntésébõl.
Bolygónk körül egyre több hulladék kering, ami komoly problémákat okozhat az ûrturizmus szempontjából, valamint veszélyeztetheti az ûrprogramok keretében a kozmoszba utazó asztronautákat is. A szakemberek lázasan keresik a megoldást.
A Dabasra tervezett fémhulladék-feldolgozó ellen tiltakozott a Dabasi Lokálpatrióta Egyesület. A szervezet szerint a létesítmény jelentõs környezeti kockázattal jár, a beruházó Ereco Zrt. viszont állítja: a tervezett technológia megfelel minden környezetvédelmi elõírásnak és nem fogja zavarni a környéken lakók nyugalmát. A kérdésben népszavazás dönt. (Forrás: MTI)
Közmeghallgatás Szentgotthárdon
„Minden állat egyenlõ, de egyes állatok egyenlõbbek a többinél.” – ez az orwelli mondat jutott eszembe azon a szentgotthárdi közmeghallgatáson, amelynek feladata a határra tervezett hulladékégetõ megvitatása volt. Vita persze nem volt. Az osztrák befektetõ, a BEGAS AG igyekezett úgy viselkedni, mintha „egyenlõbb” volna a gotthárdiaknál. Szuhi Attila írása.