Hírek téma szerint
Pár éve a Szimpla egyik alapítójaként ismert Bertényi Gábor elköltözött Nagymarosra, kimenekülve a városi pörgésből, és ott találkozott az akkor földrajztanár Szalai Mihállyal. Együtt elindították a nagymarosi termelői piacot. Ez mára az egyik leghíresebb termelői piaccá nőtte ki magát, és a modelljét azóta sokan átvették. Legújabb vállalkozásuk, a Házikó azonban a kistermelők és hobbikertészek helyett az alig létező kisüzemi családi vállalkozásokat szeretné fellendíteni, olyan formában, hogy az ő termékeiket alapul véve, az utolsó gabonáig visszakövethető ételeket állítanak elő az üzemükben. Miért nincsenek ott minden metrókijáratnál? Miért kerülik a bio és kézműves szavakat? Interjú.
Az iráni városokban egymás után tűnnek fel az úgynevezett „Kedvesség falai”, amelyekkel a hajléktalanokon és a rászorulókon szeretnének segíteni a lakók. A mottó: „Ha nem kell, hagyd itt, ha kell, vidd el.”
Szegény kardszárnyú delfin teteme akár a túlszennyezett bolygónk jelképe is lehetne: az ő példája is azt mutatja, hogy itt a cselekvés ideje.
Mike Reynolds építész, az Earthship technológia kidolgozójának szavaival élve: "...az Earthship a fenntartható tervezés és kivitelezés összegzésének tekinthető. A környezettudatos életmód minden egyes eleme helyet kap ebben az ügyes épületben." Azt pedig nem mondhatjuk, hogy Mike Reynolds csak úgy dobálózik ilyen mondatokkal. Ha valaki komolyan veszi a fenntartható építészetet, akkor az ő.
A 30 órás akkreditált képzési program az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Zöld Óvoda-, Ökoiskola programok kiszélesítése c. projektjének keretében valósul meg, melynek célja a gyerekek, diákok környezettudatosságának erősödése, a környezeti nevelési tevékenységek színvonalának növekedése és a Natura 2000 területek ismertségének növekedése.
Az élmények vásárlása helyett gyakran tárgyakra költjük a pénzünket, mert úgy gondoljuk, hogy egy koncert vagy egy vacsora gyorsan véget ér, viszont egy ruhadarab vagy egy új táblagép sokáig megmarad. A pszichológiai kutatások szerint azonban a vásárlások e két típusa az általuk okozott örömérzetet illetően pont ezzel ellentétes következményekkel jár. Az élmények az eredmények alapján nagyobb és hosszabb ideig tartó örömet okoznak, emlékezetesebbek, sőt még a rájuk való előzetes várakozás is kellemesebb, mint a tárgyak vásárlásakor.
Egyik kedves önkéntesünk, Nagy Ági írt egy igen jó hangulatú karácsonyi versikét, az abból készült karácsonyi lapot szíves engedelmével megosztanánk veletek is. Kellemes ünnepeket, hulladékban szegény boldog új évet kívánunk mindenkinek! :)
A Komposztálás Ünnepnapjához (október 10.) kapcsolódóan kerestük az év Komposztbajnok Iskoláit. Összesen 26 iskola pályázott a címre, köztük szakközépiskolák és egy kollégium is, 23 településről. A beszámoló és az eredményhirdetés itt olvasható el.
Maxime Goldbaum cikke egy olyan francia család életét mutatja be, amely elhatározta, hogy megpróbál a "zéro déchet", vagyis a nulla hulladék elve alapján élni. Bénédicte (32) és férje, Jérémie Pichon (39), immár két éve igyekeznek jó példát mutatni két gyermeküknek, no meg az egész világnak. Mindennapjaik részévé vált többek között a pazarlásmentes fogyasztás, a háztartási eszközök élettartamának meghosszabítása, valamint lehetőség szerint minél több termék otthoni előállítása. Ugyanakkor tartózkodnak a zajos kampányolástól. Abban hisznek, hogy a tettek beszélnek, és szerintük "egyes kioktató és bűntudatot keltő zöld aktivisták csak kontraproduktív hatást érnek el".
Mivel tudjuk, hogy a szeretet ünnepe sokaknak mégis a stresszről szól, segítünk eltávolodni a feszült fogyasztói karácsonytól, és helyette ökotudatos, értéket közvetítő ajándékot találni! Ajándékozz élményt, az idődet, a segítséged! Vagy ha mindenképp kézzel fogható, átadható dolgot szeretnél adni, annak legalább legyen tartalma, üzenete, értelme!
Az Európai Bizottság felkérésére idén is részt vesz Magyarország az európai hulladékos felmérésben. A közvélemény-kutatás azt hivatott feltérképezni, mennyire és hogyan érzékelik a lakosok a hulladékokkal kapcsolatos problémákat, mennyire ismerik és használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket a hulladékok keletkezésének megelőzése, a tárgyak újrahasználata és a hulladékká vált anyagok újrahasznosítása érdekében.
Napjainkban nagyjából egy milliárdra tehető azoknak az emberek a száma, akik rendszeresen éheznek, miközben a világ fejlettebb országaiban rengeteg élelmiszert dobunk a szemétbe minden nap. Az Európai Unióban az összes ételpazarlás évente 100 millió tonnát tesz ki (élelmiszer és készétel együtt), melynek 45%-a lakossági élelmiszerpazarlás, ugyanakkor az is tény, hogy a megtermelt élelmiszerek jelentős részel sem jut a fogyasztókhoz. Az Egyesült Államokban a megtermelt élelmiszerek 40%-a, míg világszinten egyharmada kerül egyenesen a kukába. Ezek az élelmiszerek lehetnek olyanok, amelyeknek még az üzletekben lejárt a szavatosságuk, miközben élvezeti értékükből nem veszítettek, tehát fogyaszthatók lennének, vagy olyanok, amelyek a kereskedelmi szabványoknak nem felelnek meg szinük vagy méretük alapján.
2015. szeptemberében 164 osztály 4 ezer középiskolás diákja döntött úgy, hogy megtalálja a 7,5 milliárdos kérdésre a választ a Magyar Természetvédők Szövetsége fél éven át tartó vetélkedője keretében, melynek döntőjét 2015. december 15-én rendezték a 10 legjobb csapat részvételével.
Miért veszed meg ha nincs rá szükséged?
A telet nem hozod vissza vele.
A konyhai felszerelések piaca egy olyan terület, amely olykor a dizájnereket is megihleti. Vannak hasznos, de ronda, illetve haszontalan, de legalább vicces darabok. Ezek közül szemezgetett a tafelspicc csapata.
“A hulladékemberek húsz konténerbe zsúfolva utaznak körbe-körbe a Fölgolyón, mint a fogyasztói társadalom menekültjei. A hulladékemberek a mi tükörképeink, hiszen hulladékot gyártunk és hulladékká válunk. A ma kólás üvege lesz a jövő archeológusainak lelete, jelenkorunk piramisai pedig a szemétdombok, melyeken a fogyasztói társadalom nevelgeti bimbóból virággá sajátos civilzációját. Gyermekeink a kólásüveg, a Red Bull, a háborúk és az olaj gyermekei. A gazdagok szemetét szegények gyűjtik, a szegényekét a legszegényebbek, az igazán nélkülözők pedig gödröt ásnak a Szahara homokjába, hogy hulladékból rakott tűznél melegedhessenek. És lassan mindent ellep a sátáni kutyák ugatásának sűrű, fekete felhője. De csak egy év kell, és a hulladékot majd belepi a homok, a szemétgödör helyén pedig luxushotel épül.” HA Schult
Idén novembertől a tatai székhelyű, térkövet és kertépítő elemeket gyártó Derideo-Tatakő Kft. mozgalmat indít azért, hogy közös összefogással segítsen a rászorultaknak. A Gesztenye fasor 6. szám alatti gyógyszertár mellett, egy ételgyűjtő szekrényt helyeztek ki, amelynek ajtaja mindig nyitva lesz.
Ha karácsony, akkor ajándékozás. Ez egy nagyon szép hagyomány, amely során összegyűlik a család apraja-nagyja, esetleg régi jó barátok, és ezzel a gesztussal fejezik ki, mennyire fontos számukra a másik. Az utóbbi időben azonban egy kicsit átestünk a ló túloldalára, és egyre kevesebbet jelent a gesztus maga, és egyre nagyobb a hangsúly az ajándékok vásárlásán. Hogyan lehet magát az ajándékozást gazdagabbá, de egyben hulladékszegényebbé tenni? Erre ad nekünk néhány tippet Ullmann Mónika.
Ki tudna elmenni egy háromemeletnyi magas mosómedve mellett érdektelenül? A műalkotásoknak az elhelyezkedése és a mérete is megdöbbentő, hiszen az alkotó, Artur Bordalo a nyílt utcán alkot, házfalakra, konténerek oldalára, járdákra, Spanyolország utcáin.