Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 7 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szakmai összefoglaló

  • 2013. március 15.
  • Pauló Gergő

A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával idén sikerült megszerveznünk az I. Országos Nulla Hulladék Találkozót, amelynek helyszínéül egy velencei gyermek és ifjúsági ház szolgált. A kétnapos találkozón Tagszervezetek és Nulla Hulladék Hálózati Tagok vettek részt. Komoly szakmai előadások, a nulla hulladékos tevékenységek könnyed elbeszélései, továbbá a közösségi rendszer újjáélesztését és fejlesztését szolgáló gyűlések, megbeszélések tették igazán tartalmassá ezt a hétvégét.

Az első nap az új hulladékos törvényről, illetve a civil szervezetek jogi lehetőségeiről tartott szakmai előadásokkal indult, majd a hálózati tagok beszámolói következtek a nulla hulladékos projekt keretében megvalósított tevékenységeikről. A második nap első fele a Nulla Hulladék Hálózat fejlesztéséről és kapacitásépítésről szólt, majd a társadalmi vállalkozásoktól, a helyi közösségek jogi eszközein át eljutottunk a hulladék-kommandóig. A találkozó méltó befejezését a Humusz elnökének, Graczka Sylviának, „nulla hulladékos” településekről szóló előadása szolgáltatta.

Az új hulladéktörvény által hozott legfontosabb változások

Népes hallgatóságRátz Judit, a Humusz alelnöke adta meg a találkozó alaphangját, az új hulladéktörvényről szóló érdekfeszítő szakmai előadásával. Az Európai Unió által megkövetelt törvényt jelentős késéssel, némi kapkodást és többszöri módosítást követően, sok hiányossággal és kidolgozatlansággal fogadta el és léptette életbe a parlament a 2013-as év elejére.

A hulladékos fogalmak újragondolásával a szakmai nyelv átértékelődött és a „klasszikus” hulladékhierarchia is megváltozott.  Egyes kategóriák kettéváltak (újrahasználat), új kategóriát hozva létre (újrahasználatra való előkészítés), mások átnevezésre és enyhébb besorolásra kerültek (energetikai hasznosítás). Egyes új fogalmak rövidítései pedig (HHHH = Háztartási Hulladékhoz Hasonló Hulladék, ejtsd: háháháhá) némi derültségre adtak okot.

Pozitívumként említhető, hogy a sokszor jól hangzó alapelveken túl konkrétabb, előremutató szabályozások is belekerültek a törvénybe. Például 2015-től égetni csak olyan hulladékot lehet majd, amely anyagában nem újrahasznosítható. Megmaradt a hulladék égetési vagy lerakási céllal történő importjának tilalma. Továbbá 2015-től elvileg kötelező lesz a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. Viszont egyértelmű negatívumnak számít például az, hogy a hulladéklerakási járulék mellett „elfelejtették” bevezetni az égetési járulékot, ami könnyen azt jelentheti, hogy a lerakóktól eltérített szemét az égetőkben végzi.

Összességében a törvényről elmondható, hogy sok benne a nehezen értelmezhető passzus, és a gumiszabály, ami szabad értelmezést, és adott esetben az ezzel való visszaélést teszi lehetővé. A rendelkezések átültetése a gyakorlatba pedig még igencsak gyerekcipőben jár: az információ és a tájékoztatás hiányából, valamint a kidolgozatlanságból fakadóan a hulladékos szereplők nagy része (OHÜ, közszolgáltatók, fogyasztók) nem tudja, hogy pontosan mi a dolga, hogy kéne viselkedni, hogy megfeleljen a törvényi elvárásoknak. Tovább az előadáshoz>>

A civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Dr. Kalas György a Reflex Környezetvédő Egyesülettől, sokéves tapasztalattal a háta mögött próbált eligaztást adni a társadalmi részvétel alapelveinek, és a civil jogok gyakorlati érvényesítének tekintetében. A társadalmi részvétel szükségessége és előnyei nyilvánvalóak és széles körben elfogadottak (már az alaptörvény is előírja a civil szervezetekkel való együttműködést), megvalósítása mégis rengeteg akadályba ütközik.
Magyarországon az egyik alapprobléma, hogy a ’90-es évektől az állampolgári részvételi jogok folyamatos szűkítése történik. Sajnos a követhetetlen, Dr. Kalas György előadásajogsértő jogalkotási folyamat is igen gyakori. Továbbá megfigyelhető egyfajta ellenállás a civil szféra döntési folyamatokban való részvételével kapcsolatban, ami hol a közérdekű információk visszatartásában, hol a civil szervezetek anyagi ellehetlenítésében, hol pedig a véleményük teljes figyelmen kívül hagyásában nyilvánul meg.
Civil oldalról az egyik tipikus probléma az eljárásokkal kapcsolatban az információhiány. Megtudtuk, hogy bizonyos ügyekben megoldást jelenthet a nevjegyzek.magyarorszag.hu weboldalon, információkérésre való bejelentkezés. Döntő jelentőségű továbbá a jogorvoslati lehetőségek szempontjából a civil szervezet ügyféli jogállása, amihez azonban egyesületi formában kell léteznie.

Megtudtuk, hogy a környezetvédelmi törvény a környezeti adatokat kiemelten közérdekűnek tekinti, illetve a környezetvédelmi egyesületeknek ügyféli jogállást biztosít. Jogokat biztosít továbbá a környezetvédelmi jogszabályok véleményezésétől kezdve a környezeti hatásvizsgálati eljárásokban való részvételen át a területi hulladékgazdálkodási tervek kidolgozásában való közreműködésig sokmindenben. A kérdés mindig az, hogy ezeket a jogokat vajon mennyire lehet érvényesíteni a gyakorlatban. Felmerült a Koordinációs Tanács neve, mint a civilek legfőbb képviselője.
Képet kaptunk az Aarhusi Egyezmény jelentőségéről, amely összekapcsolja az emberi jogokat a környezetvédelmi jogokkal. Említésre került még a részvételi lehetőségek nemzetközi szabályozása, normarendszere (Espooi Egyezmény, Kijevi Jegyzőkönyv). Ezek létjogosultságának és működőképességének egyik pozitív példája az osztrák heiligenkreuzi hulladékégető éptésének civil nyomásra történő meghiúsulása.

Összességében elmondható, hogy még ha meg is vannak a jogi keretek a civil szféra bevonására, a nem civil szereplők hozzáállásából fakadóan a környezetvédelmi érdekek érvényesítése legtöbbször szélmalomharcot jelent. Ennek ellenére mindig érdemes próbálkozni, mert sokszor már egy-egy kedvezőtlen döntés késleltetése is komoly eredményeket hozhat. Tovább az előadáshoz>>

Civil szervezetek beszámolói a helyi nulla hulladékos akciókról

Elsőként a túrkevei Nimfea Természetvédelmi Egyesület egy tagja számolt be az általános iskolai szemléletformáló, felvilágosító előadásaikról. Néhány felnőtt érdeklődő kivételével főleg 3., 4. és 5. osztályos gyerekekkel beszélgettek mindennapi, hulladékos témákról. Észrevételeik alapján ez a korosztály a legfogékonyabb a környezettudatos gondolkodás iránt. Interaktív, beszélgetős, jó hangulatú óráikat a közeli településeken: Túrkevén, Tiszapüspökin és Törökszentmiklóson tartották. A gyerekek elbeszéléseiből, meséléseiből az látszott, hogy nemcsak család és család, de iskola és iskola között is nagy különbségek vannak a környezettudatos gondolkodás terén. Terveik szerint időről időre visszatérnek majd ugyanazokhoz a közösségekhez, hogy megfigyeljék, mennyire látható fejlődés a gyerekek szemléletében. Tovább a beszámolóhoz>>

Vidám közönségA második bemutatott akció a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Zöld Ernyő Programja volt. A 3 napos rendezvény keretében gyerekeknek, felnőtteknek és családoknak is tartottak foglalkozásokat az újrahasznosítás jegyében. A legkisebbek a komposztálás mikéntjével ismerkedhettek meg játékos formában, majd azonnal hasznosíthatták is tudásukat a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” jeligére épülő „klímamentő tábla” kipróbálásával. A nagyobbaknak és a családoknak újrahasznosító workshopok adtak lehetőséget környezettudatos kreativitásuk kialakítására, illetve kiélésére. Az újrahasznosítható anyagok közül a textil és a kerékpárgumi volt a legnépszerűbb, melyekből használati tárgyakat és ékszereket készítettek. A szervezők meg voltak elégedve a rendezvényükkel, viszont úgy látják, sokkal rendszeresebbé kellene tenni az ilyen gyakorlatias közösségi foglalkozásokat, hogy a szemlélet beleivódjon a résztvevők mindennapi gondolkodásába. Tovább a beszámolóhoz>>

Az Okányi Település-szépítők  Egyesülete nulla hulladékos akcióként februárban egy kétnapos kiállítást szervezett, amelyen újrahasznosítható hulladékból készült lakberendezési és használati tárgyak, gyerekjátékok, asztalos és kárpitos termékek kerültek bemutatásra. Papírból fonott bútor, műanyag pántoló szalagból virágtartó, textilből díszpárna, kerékpár üléshuzat vagy szőnyeg, műbőrből pénztárca, hátizsák, faanyagból pedig gyermekjátékok készültek és kerültek kiállításra. A látogatók találkozhattak a termékek készítőivel, beszélgethettek velük azok elkészítési módjáról, majd megvásárolhatták vagy éppen elcserélhették őket. A kiállítást közel 100-an látogatták meg, és még egy kis felvétel is készült róla a helyi tv számára. Az egyesület tagjai vállalták a cserebere börze fenntartását és további kiállítások szervezését a jövőben. Tovább a beszámolóhoz>>

A következő akció a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesületé volt, akik egy nyilvános komposztláda-bontást valósítottak meg a nulla hulladék projekt keretében. A résztvevők egy komposztálással kapcsolatos kérdőív kitöltése után aktív részesei lehettek egy megtelt komposztláda kiürítésének, a tartalom vizsgálatának, valamint az érett humusz és a még lebomlásra váró frakció szétválasztásának. Ezen kívül 2 ajándék komposztláda került kisorsolásra, amely újabb törökbálinti kerteket von be a szerves hulladék visszaforgatásának jó gyakorlatába. Tovább a beszámolóhoz>>

A szegedi SZTE TITOK Klub egy Nulla Hulladék Börze szervezésével szolgálta a közös célokat. A hulladékmegelőzésre való figyelemfelhívást tűzték ki célul, és olyan szervezeteket, mesterembereket, szakembereket vártak, akik tevékenységük során odafigyelnek a hulladék mennyiségének csökkentésére, illetve hazai, környezetbarát terméket állítanak elő. A lehetőség nyomán végül egy ruhajavítást, nemezelést bemutató és egy környezetbarát egészségmegőrző termékeket népszerűsítő stand jött létre. Ezen kívül a szervezők különböző tudásfelmérő tesztekkel és az újrahasznosítást népszerűsítő játékokkal igyekeztek formálni a látogatók szemléletét. Tovább a beszámolóhoz>>Iskolai szemléletformálás

A nyíregyházi E-misszió Egyesület egy Iskolai Nulla Hulladékos szemléletformáló akciót valósított meg, melynek keretében népes gyereksereg előtti szemléletformáló előadás, majd 6-7 fős csapatok közötti környezetvédelmi vetélkedő került lebonyolításra. A gyerekek nagy örömére előkerült a jól ismert kompomata is, és a legügyesebbek jutalmazása sem maradt el. Maradandó eredményként a diákok által kitalált praktikus hulladékmegelőzési tanácsokat tartalmazó plakát került ki az iskola folyosóira. Tovább a beszámolóhoz>>

A Szebb Környezetünkért Egyesület érdekes kezdeményezéssel állt elő. Egy lakossági felhívást fogalmaztak meg, amely arra buzdította a pilisvörösváriakat, hogy ha tehetik, készítsenek komposztládát és ajánlják fel valamelyik városi intézménynek, óvodának, iskolának. Ennek eredményeként 9 db komposztáló készült el, amelyeket oktatási intézményekben és a Városi Könyvtárban helyeztek el. A kezdeményezés továbbfejlesztéseként az erre vállalkozó, immár komposztkerettel rendelkező oktatási intézmények 1-1 lelkes alkalmazottját a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület Komposztmester-képzésének vetették alá, hogy az így megszerzett tudást továbbadhassák a gyerekeknek. Tovább a beszámolóhoz>>

A második nap programja

A második nap első felében került lebonyolításra az a rész, ahol a Nulla Hulladék Hálózat jövőjéről folyt a közös gondolkodás és építő jellegű, némileg formális szakmai beszélgetés. Ezt követően Graczka Sylvia, a Humusz elnöke tartott egy előadást a kapacitásépítés, hálózatfejlesztés témakörében, ami szintén a hálózati tagoknak szólt a jövőbéli kilátásokról és fejlődési lehetőségekről. Ezután egy oldottabb hangulatú szakmai előadást hallhattunk a társadalmi vállalkozásokról, majd ismét súlyos szakma következett, végül – levezetésként – a hulladék-kommandó és a nulla hulladékos települések kerültek terítékre.

Mi a társadalmi vállalkozás?

Előadás a társadalmi vállalkozásokrólMolnár Krisztának, a Helyi Mérték Alapítvány ügyvezetőjének interaktív és némileg játékos előadását hallhattuk (és vehettünk részt benne). Maga az alapítvány többek között társadalmi vállalkozások létrejöttét hivatott segíteni, illetve működésüket hatékonyabbá tenni a kutatás, a képzés és a tanácsadás eszközeit felhasználva.
A társadalmi vállalkozások egy újfajta gazdasági hozzáállást képviselnek, és valahol félúton vannak a hagyományos nonprofit és „forprofit” vállalkozások között. Az alapelv az, hogy a társadalmi felelősségvállalás, misszió, küldetés és a piaci alapokon működő vállalkozói tevékenység nem zárja ki egymást, sőt egyik a másikat hatékonyan segítheti. Attól függően, hogy a társadalmi küldetés és a vállalkozói tevékenység mennyire olvad össze, különböző modellek vannak a társadalmi vállalkozásokra. A helyi Mérték Alapítvány, kidolgozott metodikájával a célok tisztázásától az üzleti terv elkészítésén át a piacra lépésig tudja segíteni a vállalkozókat. Tovább az előadáshoz>>

Gyakorlati és jogi segítség a helyi szintű közösségi és civil akciókhoz


Dr. Szilágyi Szilvia, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület ügyvédje foglalta össze egy tartalmas és gyakorlatias előadás keretében, hogy a helyi közösségek hogyan kapcsolódhatnak be a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervezésbe.

Már az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) elkészítésének általános szabályai kapcsán némi ellentmondás tapasztalható. Ugyanis ennek részekéntDr. Szilágyi Szilvia előadása Országos Megelőzési Programot kell készíteni, ami a szabályok szerint az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) feladata, holott az alapvetően egy hulladék-újrahasznosítást koordináló szervezet. Az OHÜ egyébként a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek (THT) elkészítésében is hasonló szerepre van megjelölve.
Nagy hiányosságnak számít, hogy nem lesznek városi, vagy kerületi szintű tervek, csak regionálisak, ami azt jelenti, hogy nincs lehetőség figyelembe venni a helyi viszonyokat, különbségeket.

A civil társadalmi részvétel a THT-k esetében abban áll, hogy a tervezés előkészítéséről az OHÜ honlapján lehet értesülni, és az érintett civil szervezetek 15 napon belül együttesen 5 személyt delegálhatnak, akiket kötelesek bevonni a tervezésbe. A THT-k 6 évre készülnek, a végrehajtás és teljesítés ellenőrzésében az érintett nyilvánosság részvétele a Stratégiai Környezeti Vizsgálatok (SKV) szabályai alapján történik.

A tervekkel kapcsolatos környezeti vizsgálatoknál a nyilvánosságnak van lehetősége véleményformálásra (ésszerű, legalább 30 napos határidővel), amit - elvileg - figyelembe kell venni, valamint a tervek elfogadásáról tájékoztatást kell közzétenni és a döntést indokolni kell. Az SKV szabályai szerint az érintett nyilvánosság fogalmába tartoznak a tevékenységük által érintet civil szervezetek is. A tervekben, programokban szereplő adatok pedig közérdekűnek számítanak.

Az Országos Megelőzési Programnak 2013. decemberéig kell elkészülnie. Mialatt kíváncsian várjuk a fejleményeket, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület szívesen segít jogi tanácsadással bármely civil szervezetnek. Tovább az előadáshoz>>

Hulladék-kommandó szervezése az illegális hulladékok felszámolására

Hulladék-kommandó ackió közbenIlyés Tímea, az E-misszió Egyesület önkéntes szakértője beszélt nekünk arról, hogy egyesületük a nyíregyházi hulladékgazdálkodási kerekasztalok koordináló résztvevőjeként hogyan hozta létre és működteti a hulladék-kommandó nevű, az illegálisan lerakott hulladékok felszámolására létrejött szerveződést.

A kommandó a gyakorlatban úgy néz ki, hogy néhány önkéntes megfelelő térképpel és GPS-el ellátva, mezőőrök, polgárőrök és közteresek felügyelete mellett ellátogat a bejelentett, vagy egyéb módon értesült illegális hulladéklerakás helyszínére. A hulladék közt olyan dokumentumokat, számlákat, iratokat keresnek, amely alapján beazonosítható a hulladék „tulajdonosa”. Ha ez sikerül, meglátogatják az érintetteket, és szabálysértési eljárás kilátásba helyezésével nyomatékosan felszólítják őket a hulladék eltávolítására.  Később visszatérnek, hogy ellenőrizzék ennek megtörténtét.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyek nem szoktak feljelentésig, pereskedésig fajulni, továbbá ugyanazok az emberek nem szoktak többször „áldozatul esni” a hulladék-kommandónak. Ez egyrészt köszönhető a határozott fellépésnek és bizonyos esetekben annak, hogy a faluban, kisvárosban a hírek gyorsan terjednek, és bizonyos fokú megszégyenülésben van része annak, akihez polgárőrök és közteresek csöngetnek be.

Kiderült, hogy a médianyilvánosság következménye is kettős. Egyrészt van egy szemléletformáló és egy elrettentő hatása, ami pozitívan értékelhető. Másrészt néha azt okozza, hogy nem az illegálisan lerakott hulladék mennyisége csökken, csupán a benne található, azonosítást szolgáló dokumentumok száma.

Jó hír, hogy a nyíregyházi eredmények láttán több város, köztük Miskolc és Hajdúböszörmény is átvenné a hulladék-kommandó ötletét. A megvalósításban számíthatnak az E-misszió Egyesület segítségére. Tovább az előadáshoz>>

Települések a nulla hulladék felé vezető úton

Graczka Sylvi előadásaAz országos találkozó záróakkordjaként Graczka Sylvia, a Humusz elnöke beszélt a „nulla hulladék” igazi mibenlétéről. Arról a gondolkodásmódról, ami az embert helyezi az előtérbe a termékkel szemben.  Arról az anyagokkal takarékosan bánó életmódról, amelynek célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése.

Egy nulla hulladékos településen minden a környezettudatosan gondolkodó, szociálisan érzékeny emberek fejében kezdődik. Ők azok, akik magukénak érzik az nulla hulladékos alapelveket, felmérik a helyi lehetőségeket, terveket készítenek, kitartóan és türelmesen tájékoztatják, gyakorlati tanácsokkal látják el a lakosságot, közösségi programokat szerveznek és egyeztetnek, együttműködnek az önkormányzattal. A Humusz Szövetség pedig mindebben segítségükre van.
Tovább az előadáshoz>>

Az I. Országos Nulla Hulladék Találkozó értékelése

Mindannyian örültünk annak, hogy tagszervezetek és hálózati tagok népes tábora gyűlt össze ezen a hagyományteremtésnek szánt rendezvényen. Azt hiszem, mindannyian gazdagabbak lettünk valamivel, de nem csak információval és tudással, hanem azzal az érzéssel, hogy egyvalamiért dolgozunk, hasonlóak a céljaink, és ez szorosan összeköt bennünket, akárhol és akármilyen formában is adunk teret tevékenységünknek. Talán ez a legnagyobb közösségformáló erő. Reméljük, hogy ez alkalomból jövőre is legalább ennyien találkozunk majd.

 

A program a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.