Parfüm vagy kipufogógáz? Mindegy.

Brian McDonald, a Coloradói Egyetem kutatója munkatársaival azt vizsgálta, honnan származnak a levegőben lévő úgynevezett illékony szerves vegyületek (VOC). „Mivel a közlekedés kezd egyre tisztábbá válni, egyre fontosabbak lesznek ezek az egyéb források” – idézi McDonaldot a Science című szaklap.

Az Egyesült Államokban a fogyasztási és iparcikkekből származó VOC-mennyiség vélhetően 2-3-szor nagyobb, mint ahogy azt eddig gondolták. A kutatók szerint a nyersolaj 95 százalékát tüzelőanyaggá alakítják, mégis, a háztartásokban is megtalálható, kőolajon alapuló vegyi termékekből hasonlóan sok VOC származik, mint a járműforgalomból.

„A benzint zárt – remélhetőleg –, vastag falú tartályokban tárolják. A benzinben lévő illékony szerves vegyületeket energianyerés céljából elégetik. De az illékony kemikáliák, amelyeket a gyakran használt oldószerekben és testápoló termékekben is alkalmaznak, szó szerint arra szolgálnak, hogy elpárologjanak. Ezek segítségével bontja ki például illatát egy parfüm” – fejtette ki Jessica Gilman, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) munkatársa. A McDonald és Gilman vezette kutatócsoport vizsgálatai alapján arra jutott, hogy főként az Egyesült Államok iparosodott nagyvárosaiban magas a termékekből felszabaduló levegőszennyező anyagok aránya. Ami azért is lesz egyre nagyobb jelentőségű, mivel az autók kipufogógáza a jobb technológiának és a szigorúbb követelmények köszönhetően egyre tisztább lesz.

Az eredmények azt is jelentik, hogy át kell gondolni a fő emissziós irányvonalakat – emelték ki a szakértők. A VOC-k a levegőben lévő, szerves gáz- és gőzállapotú anyagok. Magasabb koncentrációban már rövid idő után a szem és az orrnyálkahártya irritációját idézik elő, vagy fejfájást, szédülést és fáradékonyságot okoznak. A nitrogénvegyületek, amelyek a dízelbotrányban is nagy szerepet játszottak, nem tartoznak a VOC-k közé.

Forrás: http://greenfo.hu