Öntsünk hideg vizet a „hulladékból energiát” mítoszára

Dr. Jorge Emmanuel környezettudós professzor közreműködésével a közlemény eloszlatja a hulladékégetők támogatóinak érveit. „A hulladék »energetikai hasznosítása« egyszerűen hulladékégetés álruhában. Több tonna kommunális hulladékot éget el, hogy kis mennyiségű nettó energiát termeljen, miközben hatalmas mennyiségű mérgező szennyezőanyagot és üvegházhatású gázt bocsát ki.”

Hasonlóan a Globális Dél más országaihoz, a Fülöp-szigeteken is a hulladékgazdálkodás megoldásaként hirdetik a hulladékégetőket a nemzeti hulladékégetési tilalom ellenére. Sherwin Gatchalian szenátor egy 2020 szeptemberében tartott beszédében azt javasolta, hogy a hulladékhasznosító létesítményeket is vonják be az ország növekvő hulladékmennyiségének kezelésébe és feldolgozásába. A „fenntarthatóságra” és a „stabilitásra” hivatkozva magyarázta, hogy „a hulladékégetők nemcsak a hulladékot minimalizálják, hanem energiát is termelnek”. 

Környezetvédelmi civil szervezetek, magánszemélyek és közösségek azonban aggályokat fogalmaztak meg a fentiekkel kapcsolatban, kijelentve, hogy a városokra és közösségekre háruló egészségügyi, gazdasági és környezeti költségek messze felülmúlják a feltételezett előnyöket.

Dr. Emmanuel alátámasztja a félelmeket, miszerint a hulladékégetők nem tartják be az ígéreteiket. „A hollandiai Harlingenben található korszerű hulladékégető üzem folyamatos ellenőrzése során a törvényes határértékeket meghaladó dioxinszintet mutattak ki, olyannyira, hogy a fű és a tojások még a 10 km-re lévő farmokok is nagy mennyiségű dioxint tartalmaztak. Ha a kormányok nemzetközi kibocsátási normákat fogadnak is el, az sem garantálja, hogy nem szabadulnak ki veszélyes anyagok, különösen a fejlődő országokban, ahol nincs technikai kapacitás a kibocsátás folyamatos ellenőrzésére.”

Yobel Novian Putra, a GAIA Asia Pacific képviselője hozzáteszi: „A Fülöp-szigeteken számos hulladékégetőre vonatkozó javaslatot nyújtottak be, és mindegyik azt állítja, hogy a hulladékégetők tiszták és biztonságosak. Azt azonban nem mondják el, hogy még Európában is, ahol a szabványok szigorúak, a hulladékégetőkről feljegyezték, hogy rendkívül mérgező szennyezőanyagokat – például dioxinokat és nehézfémeket – és hatalmas mennyiségű CO2-ot bocsátanak ki.”

Putra elmondta továbbá, hogy „a hulladékégetők olyan könnyen éghető hulladékkal táplálkoznak, mint a műanyag. A többnyire fosszilis tüzelőanyagokból készült, az égetőművekben elégetett műanyag több mint 850 millió tonna üvegházhatású gázzal terheli a légkört – ez 189 új, 500 megawattos szénerőműből származó szennyezéssel egyenértékű.”

Dr. Emmanuel egyetért ezzel, rámutatva, hogy „a hulladékhasznosító erőművek az energiatermelés legintenzívebb kibocsátási formái, mivel kWh-nként több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a szén, a kőolaj vagy a földgáz”. Emellett gátolják az olyan tiszta, megújuló energiaforrások kiaknázását, mint a nap- és szélenergia.

Dr. Emmanuel megjegyzi, hogy a Fülöp-szigeteken és Ázsia többi részén a települési hulladék mintegy fele szerves hulladékból áll, amelyet már a keletkezés helyén szét kellene válogatni, és elégetés helyett komposztálni kellene.

„A hulladékégetők fűtőértéke és hasznosítási hatékonysága siralmas. Rengeteg hasznos anyagot égetünk el, hogy elégtelen energiát termeljünk.” Kifejti: „Ezek a létesítmények olyan erőforrásokat is elvesznek, amelyeket lehetne anyagukban újra feldolgozni, újra használni vagy új célra hasznosítani – és ez kihat az újrahasznosításra és az anyagok hasznosítására támaszkodó ágazatok megélhetésére is.”

Egy, a GAIA által kiadott jelentés megállapította, hogy a hulladékégetők konfliktusba kerülnek a hulladékgyűjtő szektorral, mivel értékes anyagokat, például műanyagot, kartont, papírt és textíliát vonnak el a hulladékfeldolgozóktól és a hulladékgyűjtőktől, és ezzel veszélyeztetik megélhetésüket.

A GAIA jelentését és a hulladékégetők által érintett közösségek véleményét megismételve Putra hangsúlyozta, hogy „a hulladékégetés nem oldja meg varázsütésre a problémákat. Valójában a hulladékégetők léte csak olaj a mérgező hulladékok, a levegőszennyezés és az éghajlatváltozás amúgy is pusztító lángjaira. Ehhez képest a hulladékmentesség útját választva értékes erőforrásokat takarítanánk meg, munkahelyeket teremtenénk, és elkerülnénk, hogy hosszú távú szerződésekbe kössük magunkat, amelyek kiszipolyozzák az önkormányzatokat. A környezet, az éghajlat és a társadalmi igazságosság érdekében a nulla hulladék a helyes út.”

###

A "Waste Burning Exposed" egy 5 perces szolgálati közlemény, amelyet a Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA) Asia Pacific a Pacific Environment támogatásával készített. Rendezője a díjnyertes filippínó rendező, Ray Gibraltar, az animációt és a technikai támogatást pedig az Awestruck Productions adta – egy fiatal és tehetséges filmesekből álló csoport a Fülöp-szigeteki Negros Orientalból.

Forrás: GAIA

Fordította: Uray Katalin

Lead kép forrása: Pixabay

A GAIA-ról | A Global Alliance for Incinerator Alternatives több mint 800 alulról szerveződő csoportot, civil szervezetet (köztük a Humusz Szövetséget – a szerk.) és magánszemélyt tömörítő világméretű szövetség több mint 90 országban, amelynek végső víziója egy igazságos, mérgezésmentes, égetés nélküli világ. www.no-burn.org és www.zerowasteworld.org.

Megjegyzés:

A “Zero Waste and Economic Recovery: The Job Creation Potential of Zero Waste Solutions" című jelentésben a GAIA becslése szerint a javítási, újrahasználati, újrahasznosítási és komposztálási tevékenységek több munkahelyet teremthetnek, mint azok, amelyek csak a hulladék elégetésére és lerakására összpontosítanak. San Fernando városának (Pampanga, Fülöp-szigetek) például a nulla hulladék rendszer bevezetésével sikerült a hulladék 80 százalékát eltéríteni az égetőktől és lerakóktól, ami csak a hulladékártalmatlanítás terén 677 404 USD megtakarítást eredményezett."