Olyan trógerül használják a budapestiek a szelektív gyűjtőszigeteket, hogy a kerületek sorra számolják fel őket
A megfigyelő államtól élből viszolygó emberként én csodálkoztam a legjobban, amikor 2026 tavaszára oda jutottam, hogy a kerületi önkormányzatnak írogattam érveket arról, miért lenne nagyon jó ötlet kamerát felszerelni a szomszéd utca egy pontjára. És hogy miért kerültem ebbe az állapotba?
Hát ezért:
Fotó: Előd Fruzsina / Telex
A lakásunkhoz közeli Diós árokon található szelektív hulladékgyűjtő sziget a korábbi években egész jól működött. Nem állítom, hogy ne lettek volna rendszeresen lerakva a papírkukák mellé gigantikus kartondobozok, amikben tévék vagy gardróbszekrények érkeztek a környékbeli háztartásokba, de az ember ennyit még egy vállrándítással elvisel azoktól a lusta polgártársaitól, akik nem képesek feldarabolni a papírhulladékukat.
Az utóbbi nagyjából egy évben azonban teljesen elharapódzott a helyzet, és a szelektív sziget illegális szemétlerakóvá változott, ahova az emberek a törött irodai széktől kezdve a hungarocellhegyeken és a sima háztartási bizbaszokon át a kibelezett kanapékig mindent ledobnak. Ez nyilván törvényellenes, de a helyzettel a jelek szerint sem az önkormányzat, sem a Mohu, sem a hatóságok nem tudnak igazán mit kezdeni, vagy legalábbis az eddigi intézkedések nem jártak eredménnyel. A témának utánajárva kiderült, hogy
a jelenség messze nem egyedi, pont emiatt szűnnek meg sorra a budapesti szelektív gyűjtőpontok.
A cikk folytatását itt olvashatod el.
Forrás: telex.hu
Lead fotó: Bánáti Anna / Telex
