Nyolckilométeres szakaszon halmozták fel a szemetet egy belga autóúton az áradások után

  • 2021. október 05.
  • Viktor
Szerző: 

Nyolc kilométer hosszan elterülő, több méter magas szemétdomb egy autóútra hordva – többek között ez maradt meg annak a több ezer embernek az otthonaiból, amiket július közepén a száz éve nem látott esőzések miatt elöntött a víz Belgiumban. 

Akkor a sok csapadék – és a felkészületlen hatóságok – miatt több folyó is megáradt Nyugat-Európában, az árvizek legsúlyosabban német, holland és belga területeket érintettek, egész települések kerültek víz alá.

Németországban több mint száz, Belgiumban 40 halálos áldozata volt az árvizeknek, rengeteg otthon lakhatatlanná vált, az áradással pedig nemcsak egyszerű víz öntötte el a házakat, hanem mérgező anyagok is bekerültek az épületekbe. Az elöntött területeken így sok esetben szinte mindent ki kellett dobniuk a lakosoknak, ami viszont azt is jelenti, hogy most elképesztő szemétmennyiséget kell eltüntetniük valahogy a német és belga hatóságoknak.

 

Csaknem egyévnyi szemét néhány nap alatt

Belgiumban a becslések szerint az árvizek mintegy 1,5 millió tonna hulladékhoz vezettek néhány nap alatt, ami a vallon háztartások által termelt átlagos éves szemét háromnegyedének felel meg. Ebben minden benne van, az összeomlott házak és kerítések törmelékétől kezdve az átázott és szétesett bútorokon át a háztartási elektronikai eszközökig. „Ezek is azok életének a darabjai, akik sok emléket veszítettek el az árvízben. Személyes szinten is megindító nézni a játékokat, gyerekülést és a többit. Persze az egész szemétdomb fontos, és azt hiszem, méltósággal kell kezelnünk mindezt, ezeket a személyes történeteket” – mondta a regionális vallon kormány környezetvédelmi minisztere, Céline Tellier.

Az árvíz az autók között is nagy pusztítást végzett, emlékezzünk csak vissza azokra a képekre, amiken kocsikat szinte gumikacsaként sodort el a víz. „Becsléseink szerint 40-50 ezer járművet nem tudnak most használni az áradások miatt” – mondta Cédric Slegers a Comet belga vállalattól, amely leselejtezett járműveket, kis elektronikai eszközöket és fémet, gumiabroncsokat gyűjt és hasznosít újra. 

Visszatérve a háztartásokból érkező hulladékra: a csapadék mellett nem egyszerű esővíz öntötte el a házakat, hanem a csatornából feltörő szennyvíz is, amiben többek között különböző vegyszerek és fűtőolaj keveredett. Az árvízzel felszínre kerülő anyagok veszélyeztették a vízkészleteket is, ezért a bonni közüzemi vállalat akkoriban azt javasolta az embereknek, hogy minden vizet forraljanak fel használat előtt, mivel nem tudták garantálni, hogy iható folyik a csapból. A mérgező és veszélyes anyagok miatt az egyik legfontosabb feladat az volt, hogy ezt a sok kiválogatott holmit minél előbb elszállítsák a lakott területekről.

 

Jött a nagytakarítás

 

Amint eléggé apadt a víz szintje, az árvíz sújtotta területek lakói rögtön nekiálltak a házak kipakolásának, a kidőlt kerítések szétbontásának, megkezdődött a „nagytakarítás”. A katasztrófát követően az egymással mindig kicsit szemben álló vallonok és flamandok félretették a vitáikat, és az áradások által kevésbé érintett területekről önkéntesek utaztak a frankofón területekre, hogy segítsenek a helyi lakosoknak a rendrakásban, ételosztásban. A munkálatok alatt a folyóparti települések utcái napokig úgy néztek ki, mintha valami versenylomtalanítás folyna a környéken, a járdán mindenféle berendezés, törmelék tornyosult, amit aztán elszállítottak.

„Nagy megkönnyebbülés, hogy elvitték a szemetet. Most már nem kell elmennünk a kidobott tárgyaink mellett, nem kell azt nézegetnünk, hogy mit veszítettünk el”

– mondta egy német nő Ahrweilerből, akinek a gondolatait valószínűleg a belga árvízkárosultak is osztják. Egyébként a szennyezett víz és szemét által jelentett veszélyt jól mutatja, hogy Németország egyes településein már előre beoltották tetanusz ellen a hulladékot pakoló helyieket.

„Nem mindennapi megoldásokon kellett gondolkodnunk, hogy mit kezdjünk a szeméttel” – mondta Tellier. Ilyen megoldásként született meg végül a sajtóban csak „szemét-autópálya” néven emlegetett hulladéklerakó. Azt a hulladékot, amit az áradások után nem tudtak hova rakni, most az évek óta lezárt útszakaszon tárolják, amíg sikerül feldolgozni. Az A601-es út az áradások által egyik legjobban sújtott területén, Liège agglomerációjában fekszik, a rajta elterülő szemét mennyiségét a szakemberek legalább 90 ezer tonnára becsülik.

A szemétdombot először a rendőrség vizsgálta át, hogy megbizonyosodjanak róla, nincsenek emberi maradványok a hulladék között. A dombot ezután ponyvákkal takarták el, hogy ne lehessen rálátni a közeli házakból, igaz, 500 méteren belül senki sem lakik a közelben. A rendőrség állandóan felügyeli a nyolc kilométeres szakaszt, hogy illetéktelenek ne ólálkodjanak a szeméthalom körül.

Visszatérő látogatók a kártevőírtók, akik gondoskodnak róla, hogy ne szaporodjanak el a patkányok, emellett rendszeresen vízzel permetezik a barikádot, hogy elnyomják a felszálló port és a szagokat. Az útburkolatnak köszönhetően a szemétről nem szivárog semmilyen szennyező anyag a talajba, ugyanakkor mindenki tudja, hogy ez csak egy rövid távú megoldás.

Az újrahasznosítás sem feltétlenül opció

Belgiumban az a terv, hogy a törmelékek 50-60 százalékának újrahasznosításával és a maradék elégetésével számolják fel a rögtönzött szeméttelepet. A hulladékhegyet szépen lassan elhordják kamionokkal leválogatásra, aztán a szemétfeldolgozóba, ahol a kidobott elektronikai eszközöket kiszűrik, csakúgy, mint az építési és biohulladékot. A szeméthegyben sok a faanyag, amit újra fognak hasznosítani, a maradék pedig például hőerőművekbe kerülhet majd fűtőanyagként, feltéve, ha lesz kapacitás – magyarázta el Luc Joine, a Liège tartomány hulladékgazdálkodásáért felelős Intradel vezérigazgatója a Le Parisiennek.

Van, amit viszont nem lehet elégetni vagy ledarálni, mert kárt tennének az aprítógépekben, ilyenek például az acélgerendák és a kőburkolatok. A másik probléma, ahogy azt Joine is finoman megpendítette, a feldolgozóüzemek és égetők kapacitása. A hirtelen keletkezett, majdnem egyévnyi szemétmennyiség eltüntetése és újrahasznosítása nem egy-két napos feladat lesz.

Szűk egy hónappal a katasztrófa után, augusztusban a Le Soir arról számolt be, hogy néhány hét alatt a szemét nagyjából 10 százalékát tudták feldolgozni. A France24 szerint az ideiglenes lerakó felszámolása pedig legalább kilenc hónapig eltart majd. A vallon regionális kormány környezetvédelmi minisztere bejelentette, hogy 30 millió eurót (kb. 10,7 milliárd forintot) különítettek el az A601-es útra halmozott és még két másik ideiglenes hulladéklerakó szemetének feldolgozásához.

A szemétáradatnak pedig valószínűleg még nincs vége, ugyanis az árvíz utáni takarítás még a mai napig folyik, Belgiumban szeptember 23-tól ismét lomtalanítást tartanak majd a katasztrófa által sújtott területeken.

Az árvízzel sújtott Németországban szintén a kidobott dolgok újrahasznosítása a cél, azonban olyan mennyiségű hulladékról van szó, amit nehéz lesz szétválogatni. Patrick Hasenkamp, Münster város hulladékgazdálkodási vállalatának vezetője a Politicónak arról beszélt, hogy a fő probléma a hulladék kevertsége, illetve szennyezettsége. A szennyeződés miatt az újrafelhasználást és az újrafeldolgozást szinte mindig kizárják, és a szemét nagy részét el kell égetni – közölte a Német Hulladék-, Víz- és Nyersanyag-gazdálkodási Ipar Szövetsége (BDE).

Mindezt úgy, hogy a német hulladékégetők már a kapacitásuk több mint 95 százalékán működnek – mondta. Hasenkamp szerint

Németországban a hulladékok megsemmisítése akár évekig is eltarthat.

Ezen még az olyan magánszektorból érkező felajánlások sem könnyítenek, mint a Deutsche Welle által megkeresett Ralf Schäferé, aki a komposztálóüzemét adta oda a hulladék ideiglenes tárolására. Üzemében eddig is megszokott volt a komposzt szaga, de az árvízben ázott szemét szaga sokkal messzebb elér.

Forrás: telex.hu