Német PET-palack újrahasznosítás 2025: 98,1 százalék kerül recyclingba, az új palackok 58 százaléka már rPET

Kevesebb műanyag, ugyanannyi ital

2025-ben Németországban 363,3 ezer tonna (kt) PET-italpalack fogyott, ez nagyjából 16 milliárd darabot jelent. Ez 44,8 kt-val, vagyis 11 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. A csökkenés nem azt jelenti, hogy a németek lemondtak volna a palackos italokról. A GVM öt okot nevez meg:

• a palackok egyre könnyebbek,
• enyhén csökkent a PET-palackban vásárolt italok mennyisége,
• nő az anyaghatékonyabb kiszerelések (kevesebb gramm csomagolás literenként) aránya,
• nő az anyaghatékonyabban gyártó cégek piaci részesedése,
• erősen visszaesett a PET-palackos gyümölcslevek fogyasztása.

A Forum PET kiemeli, hogy 2025-ben 25 százalékkal kevesebb PET-et dolgoztak fel palackká, mint 2017-ben. A súlycsökkentés („lightweighting”) eszközei a rövidebb menetes palacknyak és a vékonyabb falvastagság. A tanulmány szerint a kupakhoz rögzített zárókupakokra (tethered caps) való átállás tovább gyorsította a rövid menetek terjedését, ami szintén anyagot takarít meg. A kisebb tömeg a szállítás és a gyártás szén-dioxid-kibocsátását is csökkenti.

A teljes fogyasztáson belül az újratölthető (Mehrweg) PET-palackok beszerzése 4,2 százalékot tesz ki, a többi egyutas, betétdíjas palack.

Fontos módszertani részlet, hogy a tanulmány minden adata nettó PET-tömegben értendő: a palackot kupak, címke és italmaradék nélkül számolják. Ez jelentős különbség. Az automatába bedobott palack a GVM mintái alapján 1,6–2,7-szer nehezebb, mint a benne lévő tiszta PET. Egy 0,5 literes példapalack 35,4 grammjából csak 22 gramm a PET; 9,5 gramm italmaradék, 1,8 gramm kupak, 1,7 gramm rátapadt termékmaradék és 0,4 gramm címke adja a többit.

Hogyan jutnak vissza a palackok?

A különböző gyűjtési utakon 2025-ben 359,0 kt tiszta PET-et gyűjtöttek vissza, ami 98,8 százalékos visszagyűjtési aránynak felel meg. A németországi betétdíjas rendszerek – az egyutas palackokat kezelő DPG-rendszer és a PETCYCLE, illetve a palackozókhoz visszajutó újratölthető palackok – önmagukban a betétdíjas PET-palackok 96,4 százalékát hozták vissza.

A begyűjtött mennyiség így oszlik meg:

• 335,1 kt a DPG/PETCYCLE betétdíjas rendszeren keresztül,
• 15,1 kt újratölthető palack a palackozókhoz,
• 7,6 kt a háztartási csomagolásgyűjtésben (duális rendszerek, a „sárga zsák”),
• 1,2 kt egyéb gyűjtésből, főként a kereskedők saját visszavételéből (például sérült vonalkódú palackok esetén).

Csupán 4,3 kt, azaz a palackok 1,2 százaléka nem kerül szelektív gyűjtésbe. Ennek nagy része a vegyes háztartási hulladékba jut; a tanulmány szerint a környezetbe eldobott palackok (littering) aránya rendkívül kicsi.

A német rendszerben 2022 óta minden itt vizsgált egyutas PET-italpalackra kötelező a betétdíj, így a gyümölcslevek és nektárok palackjaira is. Ez részben ellensúlyozta a fogyasztás csökkenését a begyűjtött mennyiségekben. Ugyanakkor a betétdíjas gyűjtésből kinyerhető PET aránya csökken, mert nő az italos dobozok részaránya, és 2024 óta nem PET-ből készült tejitalos palackok is bekerülnek a visszaváltási áramba.

A visszaváltási rendszerek fejlődését a régióban is érdemes követni: a romániai IZI zsákos visszaváltási rendszer eredményei jól mutatják, hogy a kényelmes visszaváltási módok mennyit számítanak, a hazai fejleményeket pedig REpont rovatunkban gyűjtjük.

Mi lesz a visszagyűjtött PET-ből?

A válogatás során mindössze 1,6 kt vész el, így a Németországban elfogyasztott palackokból 356,5 kt kerül újrahasznosításra. A német feldolgozók kapacitása azonban nagyobb, mint a hazai palackmennyiség, ezért nettó 25 kt palackot külföldről hoznak be. A belföldi újrafeldolgozás így 381,5 kt PET-et dolgoz fel, amelyből a feldolgozási veszteségek (10,3 kt) levonása után 371,2 kt újrahasznosított anyag lesz.

Ez a következő felhasználásokra jut:

• palackból palack (bottle-to-bottle): 210,1 kt, 56,6 százalék – ez a regranulátum ismét italpalackká válik,
• fóliák és tálcák: 77,3 kt, 20,8 százalék,
• szálak (textil): 23,7 kt, 6,4 százalék,
• egyéb: 60,1 kt, 16,2 százalék – főként nem élelmiszeripari flakonok, tejitalos palackok, fröccsöntött termékek és műanyag pántszalagok.

A palackból palack arány 2023 óta 47,7 százalékról 56,6 százalékra nőtt. A fóliás felhasználás aránya csökkent, mert a megdrágult PET-őrlemény miatt visszaesett a fólia- és tálcagyártók kereslete. A tanulmány szerint a palackok 93–97 százaléka technikailag alkalmas lenne palackból palack újrahasznosításra, vagyis Németországban legfeljebb mintegy 350 kt áll rendelkezésre erre a célra.

Energetikai hasznosításra 16,8 kt kerül (válogatási és feldolgozási maradékok, valamint a hasznosítói státuszú égetőkbe jutó vegyes hulladék palacktartalma), teljesen hasznosítatlan pedig mindössze 0,4 kt marad.

Ebből három fő mutató adódik: az újrahasznosítási arány 98,1 százalék, a feldolgozási veszteségekkel csökkentett nettó újrahasznosítási arány 95,5 százalék, az energetikai hasznosítással együtt számolt teljes hasznosítási arány pedig 99,9 százalék.

Palackból palack: 58 százalék újrahasznosított anyag

A német palack- és előformagyártás 2025-ben 360,7 kt PET-et használt fel, ebből 210,1 kt volt rPET és 150,6 kt szűz alapanyag. Ez 58,3 százalékos újrahasznosítottanyag-tartalmat jelent, 7,1 százalékponttal többet, mint 2023-ban. A Németországban elfogyasztott összes palack átlagos rPET-tartalma 55,8 százalék, az egyutas betétdíjas palackoké 57,5 százalék.

Mindez annak ellenére történt, hogy az rPET 2025-ben is drágább volt a szűz PET-nél. A GVM két fő hajtóerőt nevez meg: a nagy palackozók önkéntes vállalásait és a német csomagolási törvény (VerpackG) 30a. §-át, amely 2025-től legalább 25 százalék újrahasznosított tartalmat ír elő az egyutas PET-italpalackokban. Az uniós számítási módszer eltér a GVM modelljétől (csak egyutas palackokat vesz figyelembe, a kupakot és a címkét is beleszámolja, és a tejitalos palackokat is tartalmazza), de a tanulmány szerint Németország még így is nagyjából kétszeresen teljesítette a 2025-ös célt.

A jelentés ugyanakkor figyelmeztet is: néhány piaci szereplő a magas rPET-árak miatt csökkentette a felhasznált arányt, amit eddig más szereplők – különösen a kereskedelmi saját márkák – növekvő rPET-használata bőven ellensúlyozott. A GVM szerint az elmúlt évek növekedési pályája új ösztönzők nélkül aligha folytatódik. Az élelmiszer-csomagolásokra vonatkozó uniós újrahasznosítottanyag-előírások tovább növelik az rPET iránti keresletet és az árát is. Erről bővebben a PPWR újrahasznosítási gazdaságosságra gyakorolt hatásáról és a Rabobank PPWR-elemzéséről szóló cikkeinkben írtunk. Az alapanyagárak kérdése más technológiáknál is visszatér: a kémiai újrahasznosítás továbbra is drágább a szűz műanyagnál.

Tizenkét év számokban

Mivel a definíciók 2013 óta nem változtak, a GVM idősora jól mutatja a fejlődést:

• újrahasznosítási arány: 93,6 százalékról 98,1 százalékra (+4,5 százalékpont),
• nettó újrahasznosítási arány: 91,2 százalékról 95,5 százalékra (+4,3 százalékpont),
• a palackból palack újrahasznosítás aránya: 32,1 százalékról 56,6 százalékra (+24,5 százalékpont),
• újrahasznosított tartalom a palackgyártásban: 24,2 százalékról 58,3 százalékra (+34,1 százalékpont).

A palackból palack mennyiség 2013 óta csaknem megduplázódott, 109 kt-ról 210 kt-ra nőtt, miközben a fogyasztás 470 kt-ról 363 kt-ra esett. Az újrahasznosítási arány emelkedését a GVM a növekvő visszaváltási hajlandósággal, a duális rendszerekből több anyag újrahasznosításra küldésével, a betétdíj 2022-es kiterjesztésével és a feldolgozói infrastruktúra minőségi fejlődésével magyarázza. A tanulmány szerint ennél magasabb arány már aligha érhető el; a cél ennek a szintnek a megtartása lehet.

Mit tanulhat a magyar rendszer a német PET-palack újrahasznosításból?

A német betétdíjas rendszert működtető Deutsche Pfandsystem GmbH idén ünnepli 20. születésnapját, a magyar kötelező visszaváltási rendszer pedig 2024 januárjában indult. A két rendszer érettsége tehát nagyon különböző, a német adatokból mégis levonható néhány tanulság.

A tiszta anyagáram az alap. A palackból palack újrahasznosításhoz élelmiszeripari minőségű alapanyag kell, és ezt a betétdíjas gyűjtés biztosítja. A Forum PET szerint a rendszer széles társadalmi elfogadottsága egyre több európai országot ösztönöz arra, hogy hasonlót vezessen be.

A visszagyűjtés még nem körforgás. Németországban a palackok közel 99 százaléka visszakerül, mégis „csak” 58 százalék az új palackok rPET-tartalma. A különbséget a műszaki korlátok, az ár és a más ágazatok (fólia, textil) versengő kereslete magyarázza. Az rPET felhasználását ezért a keresleti oldalon is ösztönözni kell.

Számít, hol dolgozzák fel a palackot. Az IK műanyagcsomagolási szövetség körforgásos gazdaságért felelős ügyvezetője, Dr. Isabell Schmidt szerint a működő körforgáshoz nem elég a jogszabály: beruházás, műszaki tudás, mély hozzáadott értékű ipar és egymással szorosan együttműködő vállalatok kellenek. A német feldolgozók kapacitása olyan nagy, hogy importra is szorulnak. Hogy egy nagy csomagolásgyártó hogyan látja ezt a láncot, arról az ALPLA körforgásos szemléletéről szóló cikkünkben olvashat.

Óvatosan a százalékokkal. A német adatok nettó PET-tömegre vonatkoznak, nem darabszámra, és eltérnek az uniós számítási módtól is. A különböző országok, rendszerek vagy cégek „visszaváltási” és „újrahasznosítási” számait csak a módszertan ismeretében érdemes összevetni – ezt a hazai vitákban is érdemes szem előtt tartani, ahogy azt a Coca-Cola PET-palackos kampányát elindító GVH-vizsgálat is mutatta.

Dr. Thomas Struppert, a Forum PET elnöke az ipari átalakulás „világítótornyának” nevezte a PET-palackok újrahasznosítását, amely szerinte azt mutatja meg, mire képes az ipar és a politika, ha együtt alakítják a szabályokat. A számok alapján ez nem túlzás – a következő években azonban a német rendszernek is az lesz a kérdése, hogy a magas rPET-árak mellett meg tudja-e tartani az elért szintet.

Forrás:dontwasteit.hu