A Mol fogja eldönteni, Magyarországon hol és mikor viszik el a szemetet, csak azt nem tudni, a munkát ki végzi el

Alig egy év múlva új időszámítás kezdődik a hazai hulladékgazdálkodásban. Az önkormányzatok helyett a hulladékgazdálkodási koncessziós jogokat 35 évre elnyerő Mol rendeli majd meg a hulladék begyűjtését, szállítását és feldolgozását. Így a profitorientált magáncég köt majd szolgáltatási szerződéseket az önkormányzatokkal és elvileg az olajtársaság határozza meg, hogy a települések utcáiról melyik cég, milyen sűrűn szállítja el a szemetet, lomot, szelektívet és azt is, hogy utána mit kezd a begyűjtött hulladékkal. (A koncessziós ajánlatban természetesen tett bizonyos vállalásokat a társaság, köztük azt, hogy öt éven belül felépít egy évente minimum 100 000 tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt és az első 10 évben legalább 50 milliárd forintot költ beruházásra.)

Az önkormányzati hulladékos cégek ezzel piaci szereplővé válnak, amelyek alvállalkozóként dolgozhatnak az évi közel 5 millió tonna települési szilárd hulladék begyűjtését, ártalmatlanítását és hasznosítását vállaló cégnek. A koncesszió részeként a Mol megvásárolja az Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) Zrt.-t. és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató (NHSZ) Kft.-t. Csakhogy az állami kukaholdingként emlegetett NHKV valójában csak a számlázást végezte, míg az NHSZ ugyan az elmúlt években ütemesen vásárolta fel a hulladékgazdálkodókat - tavalyi beszámolója szerint összesen 35 társaságban rendelkezik 12,75 és 100 százalék közötti részesedéssel – az üzemeltetés javát az önkormányzati cégek végezték.

A hulladékgazdálkodás sok évig a kevés kötelező önkormányzati tevékenység közé tartozott, amelyek gazdaságosan, esetenként nyereséggel voltak működtethetőek. A kukaholding létrehozásának alig titkolt célja éppen az volt, hogy hosszú távon finanszírozhatóvá tegyék a rezsicsökkentés és más kormányzati intézkedések miatt 2014 után főként vidéken veszteségbe forduló hazai hulladékgazdálkodást.

Mégpedig úgy, hogy a jól teljesítő, több szolgáltatást nyújtó – jellemzően a nagyobb városokban (Budapest, Debrecen, Győr, Szombathely stb.) működő – cégektől elvett nyereséget szétosztják a rosszabbul gazdálkodó vállalkozások között. De ez még abban az esetben sem váltotta volna be a hozzá fűzött kormányzati reményeket, ha az NHKV jól működik. A nyereséges társaságok által kifizetett osztalék ugyanis legfeljebb a tizede volt a bukdácsolóknál felhalmozott hiánynak. Az NHKV belépése után végképp nem volt mit szétosztani.

Az NHKV-ből csak úgy folyt kifelé a pénz, miközben az eredetileg tervezett 110 milliárdos éves forgalmat soha nem sikerült elérnie. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lapunknak korábban elismerte, hogy a központi költségvetés évi 70-80 milliárdos többletforrást biztosít az NHKV-n keresztül a szemét elszállítására. A szolgáltató cégekkel való elszámolás folyamatos késésben volt. A legnagyobb hazai hulladékos cégnek számító, korábban vastagon nyereséges FKF is veszteségbe hajlott, így a fővárosi önkormányzatnak egyre mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, mivel a korábbiakkal ellentétben a köztisztasági feladatok nem fedezhetőek a hulladékgazdálkodás nyereségéből. Az FKF Zrt.-vel kötött közszolgáltatási szerződések szerint 2018-ban még 8,2 milliárdot, az idén már 11,1 milliárdot költ a város köztisztaságra.

A kormány azt várja az új koncessziós rendszertől, hogy a hasznos hulladékok bevételeiből díjemelés nélkül fedezhető lesz a lakossági szolgáltatás vesztesége. (Bár a legkívánatosabb, legjobban értékesíthető ipari hulladékot nem kapja meg a Mol, az autógyárak ellenállása miatt. Iparági pletykák szerint a Molnak főként az új tiszaújvárosi üzemhez van szüksége jól hasznosítható hulladékra.) A szemétdíj összegét egyébként a jövőben is az állam határozza meg, a MOL csak javaslatot tehet. Az olajtársaság kockázata mégsem olyan nagy, hiszen a kiírás szerint az állam fedezi a koncesszor esetleges veszteségeit, miközben az „extraprofitját”, ha lesz, csak több éves átfutás után sarcolja meg.

Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy ki is fogja elvégezni a munkát, a Mol ugyan a koncessziós feladat ellátására létrehozott egy külön vállalatot, a Mol Körforgásos Gazdaság Kft.-t, ám a cég értelemszerűen nem rendelkezik a feladat ellátáshoz szükséges jármű-, eszköz és emberállománnyal. A kiírás a Molnak szabad kezet ad abban, hogy kit és milyen díj ellenében bíz meg a tevékenységgel. Több forgatókönyv is létezik, még semmi sem dőlt el.

A Mol állítólag hat alvállalkozóval szerződne. Ezek egyike a fővárosi FKF, amely a meglévő 680 járművel, két műszakban Budapesten túl akár Pest megyét is ki tudná szolgálni 

– mondta a cég ügyeire rálátó forrásunk. A kivételezett helyzet akár azt is jelenthetné, hogy a fővárosi cég feljebb srófolhatja a vállalási árat. Csakhogy erre kevés az esély. A MOL-nak ugyanis van egy aduásza: a hulladéktörvény utolsó módosítása szerint a közszolgáltatás ellátása érdekében a koncesszor értéktől függetlenül átveheti a szükséges vagyonelemeket. Vagyis ad absurdum a MOL az önkormányzatoktól rekvirált cégekkel, illetve eszközökkel végezheti el a munkát. Ennek azonban kicsi az esélye, hiszen egy ilyen lépés súlyos konfliktushoz vezetne a kormánypárti vezetésű településekkel. A másik lehetőség, hogy egyszerűen megvásárolják – akár nyomott áron - az önkormányzatoktól a hulladékos cégeket. A koncessziós jog tulajdonosának belegyezése nélkül amúgy sem tudnák mire használni. Ez jelentős egyszeri kiadást jelentene a Hernádi Zsolt vezette vállalatnak. A harmadik lehetőség – és ez a legvalószínűbb - az alvállalkozóként való foglalkoztatás. Az FKF esetében ez két módon lehetséges: marad a fővárosi vállalatokat tavaly egybeolvasztó BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. szervezeti keretében, vagy a hulladékgazdálkodási divízió kiválik és önálló cégként szerződik a koncesszorral.

A főváros számára elfogadható változatról megkérdeztük az FKF-t is. A cég helyett a BKM válaszolt: „a hazai hulladékgazdálkodás kereteit, és az iparági szereplők feladatköreit meghatározó működési modellt egyaránt alapjaiban érintő jogszabályi változások a jövő év közepétől lépnek életbe. Az iparág ezzel összefüggésben zajló felkészülésére tekintettel a megkeresésben megfogalmazott konkrét kérdésben jelenleg nem áll módunkban állást foglalni.” 

Cikk és kép forrása: nepszava.hu