Mit tartsunk szem előtt, mielőtt műanyagot vásárolunk?
A műanyagmentes július nyomán egy kicsit utánajártam annak a kérdésnek, hogy ha valamiért mégis műanyagot kell használnunk, milyet érdemes választanunk. Megnéztem, milyen hívószavaknak hihetünk, és melyek azok, amelyek inkább greenwashingot takarnak. Ahogy sok más témában, úgy a műanyagok esetében is igaz, hogy a profitorientált cégek az egyre nagyobb társadalmi nyomás és környezeti szükségszerűség miatt próbálnak zöld megoldásokat alkalmazni, de legalábbis zöldnek látszani. Az újrahasznosított vs. újrahasznosítható vita pedig pontosan erről szól.
Volt egy brit tanulmány, amely szerint a szigetország legnagyobb online ruhaboltjainak árui 49%-ban szűz műanyagból készülnek, tehát olyanból, amelynek ez az első felhasználása. Ebből persze még nem következik semmi. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a nagy fast fashion cégek milyen volumenben gyártanak (és semmisítenek meg) ruhát, akkor ez jól érzékelteti, micsoda mennyiségben használunk szűz műanyagot. És ez a ruhaiparnak csak egy kis szelete.
Miért probléma, ha szűz műanyagot használunk?
A hagyományos műanyag alapanyaga a kőolaj, amelynek mind kitermelése, mind feldolgozása súlyos környezeti és egészségügyi problémákat okoz. A műanyagok előállítása ráadásul rendkívül energiaigényes feladat, így nagymértékben felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért is.
2019-es becslések szerint évente 850 millió tonna üvegházhatású gázt juttatunk a légkörbe műanyagok előállításával és elégetésével. Még tovább rontja a helyzetet, hogy egyre több műanyagot gyártunk. Míg 1950-ben évi 1,5 millió tonnát termelt a világ, 2018-ban ez az adat már 359 millió tonna volt. Hatékonyabb újrahasznosítási és/vagy hulladékcsökkentési intézkedések nélkül 2050 körülre akár az évi 2,8 milliárd tonnát is elérheti a műanyagok miatt a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége.
Az eldobható hívószó: „újrahasznosítható”
A fogyasztók (környezet)tudatossága egyre erősödik, ezt pedig a cégek is érzik. Bár még mindenhol jelen van a műanyag, sokan próbálnak zöldnek tűnni. Vannak sajnos olyanok, akik ennek érdekében a jól bevált marketing trükkökhöz folyamodnak. A cégek egy része nem valós tettekkel próbál zöldebb, fenntarthatóbb lenni, hanem a greenwashingot használja arra, hogy fenntarthatóbbnak látsszon. Ennek tökéletes példája az, amikor azzal hirdetnek egy terméket, hogy újrahasznosítható műanyagból készült, tehát környezetbarát.
Miben különbözik bármilyen először legyártott műanyag és az újrahasznosítható műanyag? Egy-két valójában nem újrahasznosítható műanyagfajta kivételével semmiben. Azáltal tehát, hogy egy terméken jelölik, hogy az újrahasznosítható, még egy lépést sem tettek a fenntarthatóság irányába, és mi sem teszünk, ha ilyen termékeket választunk.
Még tovább árnyalja a képet, ha tudjuk, hogy még a hulladékkezelésben a világ élvonalában járó Európai Unióban is csupán az összes műanyag 32,5%-át hasznosítják újra. Emellett 42,6%-át elégetik, ami környezetvédelmi szempontból ugyancsak aggályos. A műanyagok 25%-a pedig hulladéklerakókban végzi bármiféle (újra)hasznosítás nélkül. Ráadásul az újrahasznosítás végett összegyűjtött műanyag hulladék nagyjából fele bele sem kerül ebbe a rendszerbe, ezt az EU más országokba exportálja.
Néhány betű eltérés, mégis teljesen más
Ha mindenképpen műanyagba csomagolt vagy belőle készült terméket szeretnénk vásárolni, akkor jobb megoldás az újrahasznosított műanyagok választása. Ezzel egyfelől ösztönözhetjük a gyártókat is arra, hogy újrahasznosított műanyagot használjanak, másfelől pedig a körforgásban tartott műanyag előállítása jóval kevesebb energiát igényel, mint a szűz műanyagoké.
Egy 2020-as tanulmány megállapítása szerint a PET, a nagy sűrűségű polietilén (HDPE) és a polipropilén (PP) újrahasznosításakor felhasznált energiához képest 1,7-szeres (PET) illetve 3-szoros (HDPE, PP) energiafelhasználással jár a műanyag szüzen történő előállítása. Persze az újrahasznosítás előnyei mellett az így előállított műanyag sem tud kibújni a plasztikot övező problémakörből, mint amilyen a mikroműanyag-szennyezés vagy a folyóvizek és a tengerek szennyezése. Az élet számos területén ma még mégis nehezen nélkülözhetőek a műanyagok, ezért fontos tisztában lennünk azzal, hogy az újrahasznosított műanyagokkal a kisebbik rosszat választjuk.
Műanyag termék vásárlásakor fontos, hogy tudatosan keressük az újrahasznosított megoldásokat, hiszen a körforgás csak így tud megvalósulni. Ellenkező esetben a szelektív hulladékgyűjtésnek sincs sok értelme. Ezzel talán emelhetjük az újrahasznosított műanyag részarányát is, amire szükség is lenne, hiszen globálisan jelenleg a műanyagok csupán 9%-át hasznosítjuk újra.
Arról is érdemes beszélni, hogy a műanyagok jelentős része csak egyszer vagy kétszer hasznosítható újra, mert az újrahasznosítással romlik a minőségük. Ezzel együtt a jó megközelítésen is sok múlik: nem muszáj elvárni, hogy egy műanyag palackból mindenképpen egy újabb műanyag palackot gyártsanak. Attól, hogy egy ugyanolyan termék gyártásához már nem megfelelő, más termékeket még gyárthatnak belőle.
A legjobb, ha nem választunk egyszer használatos termékeket, csomagolásokat
Érdekes belegondolni, hogy az emberiség egészen az 1950-es évekig kiválóan megvolt a műanyagok nélkül, ma pedig szinte elképzelhetetlennek tartjuk nélkülük a mindennapjainkat. A fogyasztók perspektívájából a történet nem is olyan egyszerű, sokszor hiába próbálunk műanyag- és/vagy hulladékmentes életet élni. Gyakran képtelenség megtalálni az alternatívát, esetleg a kereskedők és a gyártók vagy az ő kezüket is megkötő szabályozások teszik kilátástalanná a helyzetet.
Vannak persze olyan területei az életnek, ahol ma már bejáratott megoldásokat találunk, ilyenekről pedig mi is gyakran írunk. Ha például eddig műanyag palackos üdítőt vásároltunk, amikor szomjasak voltunk, mostantól vihetünk magunkkal tartós palackokat. Tipp: egy jó termosz még hidegen (vagy télen melegen) is tartja az italunkat!
Ugyanígy nem jár túlzottan nagy lemondással, ha ezután szilárd szappant, nem pedig műanyag flakonba csomagolt, folyékony tisztálkodási szereket választunk. Az ötletek listáját hosszan lehet sorolni: mindegyik apró változtatással nagy lépést teszünk egy fenntarthatóbb és tisztább világ felé.
Ezzel együtt talán nem tévedünk nagyot, ha kijelentjük, hogy a legnagyobb felelősség továbbra is a vállalatokat terheli, amelyek az elmúlt évtizedekben minduntalan a könnyebb és nagyobb profittal kecsegtető utat választották. Elég, ha csak a korábban Magyarországon is működő és jól működő betétdíjas italospalack-rendszerre gondolunk, melyet lépésről lépésre leépítettek úgy, hogy mára alig találni visszaváltható palackot, legyen szó üdítőről, szörpről vagy alkoholos italról. Újabb tipp: keressünk a környékünkön szódást, aki a visszavitt palackot fel tudja tölteni!
A három R
Végeredményben kijelenthető, hogy nemcsak mi, de a természet is azzal jár a legjobban, ha nem használunk eldobható csomagolású termékeket, a tartós termékekből pedig újrahasznosított anyagúakat választunk, ha nincs ennél fenntarthatóbb alternatíva. Persze ha elérhető számunkra például egy fából, bambuszból vagy alumíniumból készült termék, akkor az esetek többségében megfelelő választás lehet.
A 3R – Reduce, Reuse, Recycle –, azaz „csökkentsük, használjuk újra és hasznosítsuk újra” kifejezés fontossági sorrendet is tartalmaz. Az újrahasznosításnak tehát csak a legvégső megoldásnak szabadna lennie, amelynél sokkal fontosabb az, hogy lehetőleg el se jussunk odáig, hogy egy terméket ki kelljen dobnunk. Persze a valóság talaján maradva tudjuk, hogy ez 100%-ban nagyon nehezen megvalósítható, de törekedjünk rá!
forrás: greendex/Novák Zsombor
