Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 4 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi lesz veled e-hulladék?

  • 2015. szeptember 08.
  • Abigail
Szerző: 
Hiába léteznek szabályok és szabványok: az elektronikus hulladéknak csak kis részét hasznosítják újra. Egy felmérés adatai szerint 2012-ben az EU országaiban az egy év alatt megtermelt 9,5 millió tonna csupán egyharmadát sikerült begyűjteni. A jelentés rámutat, hogy mindez nemcsak gazdasági veszteség, hanem súlyos környezetvédelmi probléma is.

 

Greenpeace-aktivisták 2,7 méter magas e-hulladékszobrot állítottak fel a kínai nemzetközi high-tech kiállításon. Az installációval kívánták megszégyeníteni azokat a vállalatokat, amelyek nem törődnek az e-hulladékok hasznosításával FOTÓ: GETTY IMAGES

 

Komoly probléma az EU számára az e-hulladék, ugyanis csak a harmadát sikerül begyűjteni és újrahasznosítani - derült ki az EU által létrehozott szervezet, a CWIT felméréséből. A 2012-es adatokat feldolgozó jelentés szerint az EU-ban egy év alatt 9,5 millió tonna e-hulladék (számítógépek, okostelefonok, tévék stb.) keletkezett, ám ebből mindössze 3,3 millió tonnányit gyűjtöttek be, majd dolgoztak fel újra. A maradék kb. 6,2 millió tonna hulladékkal a következők történtek:

1,5 millió tonnányi e-hulladékot illegálisan exportáltak

3,5 millió tonnányit szabálytalanul és helytelenül dolgoztak fel

750 ezer tonna esetében ellopták az értékesebb alkatrészeket

750 ezer tonnányi szemetet szemétbe dobtak a tulajdonosok

A lakosok számához viszonyítva Norvégia és Svájc termeli a legtöbb elektronikai hulladékot. Az első tízbe került még Izland, Dánia, Nagy-Britannia és Franciaország is. Még soha nem keletkezett a bolygón annyi elektronikai hulladék, mint tavaly: 41,8 millió tonna. A hanyagul feldolgozott e-hulladékon a tisztességes újrafeldolgozás költségeit akarják megspórolni: a jelentés készítői 150-600 millió euróra becsülik azt az összeget, melyet az érintettek így megtakarítanak. A még begyűjtés előtt ellopott drága anyagok és alkatrészek is hatalmas értéket képviselnek: ezt 800 millió-1,7 milliárd euróra becsüli.

A jelentés rámutat, hogy mindez nemcsak gazdasági veszteség, hanem súlyos környezetvédelmi probléma is, ugyanis a leselejtezett elektronikus eszközök jó része tartalmaz mérgező, a környezetet károsító anyagokat, például ólmot vagy higanyt.

- Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak nagy részét illegálisan exportálják szegény országokba. Itt mindenféle munkavédelmi eszköz nélkül, szabad kézzel szedik szét alkatrészeire az ott élők, mivel minimális megélhetést remélnek tőle. A kábelek PVC bevonatát leégetik, mely során dioxin, azaz rákkeltő anyag képződik" - mondta lapunknak Urbán Csilla a Humusz Szövetség programvezetője. Hozzátette, az elektronikai eszközök életciklusuk alatt is többször problémát jelentenek a környezet és a társadalom számára, mivel előállításuk során nehézfémeket (ólom, higany, ón, kadmium), valamint ritkaföldfémeket használnak fel. Ezek kitermelése nagymértékű környezeti károkat okoznak, mivel csak bizonyos területeken – Afrika, Kína – bányászhatóak - mondta a szakember.

Az e-hulladékok a hazai viszonyokban is problémát jelentenek: az EU 2002-es irányelveinek megfelelően Magyarországnak kötelessége ugyan 4 kilogramm/fő mennyiségű hulladékot átvenni és újrahasznosítani, ezt azonban utoljára csak 2008-ban sikerült teljesíteni – mondta lapunknak Urbán Csilla a Humusz Szövetség programvezetője. - Ha ezek az eszközök viszont hulladéklerakókba kerülnek, fenn áll a veszélye annak, hogy idővel a veszélyes anyagok kimosódnak belőlük, így a talajba, talajvizekbe, vagy a levegőbe juthatnak. S ugyan ez a helyzet a hulladékégetőkkel is: a megsemmisítés során a dioxinokon kívül sok más veszélyes anyag is felszabadulhat - tette hozzá.

Az e-hulladékok lerakását egyébként kormányrendelet szabályozza. Eszerint a gyártónak és a forgalmazónak kötelessége átvenni a használt vagy hulladékká vált berendezéseket, még akkor is, ha az ügyfél nem vásárolt új terméket. A feltétel csupán az, hogy az üzlet forgalmazzon hasonló készülékeket. Például egy hűtőszekrényt – márkától függetlenül – minden olyan boltban le lehet adni, ahol kínálnak hűtőszekrényeket.

A programvezető emlékeztetett arra, hogy az unió előírása szerint 2016-ra legkevesebb 45 százalékra kell emelni a szakszerűen begyűjtött lakossági elektromos, elektronikus hulladék arányát, 2019-re pedig 65 százalékra. - Persze javulást nem csak rendelet idézhet elő, Urbán szerint a probléma megoldása a megelőzés lehet. Az e-hulladékok- a folyamatos fejlesztések miatt - a leggyorsabban forgó eszközök a piacon, a régebbi típusú eszközöket a fogyasztók folyamatosan újabbra cserélik - mondta. - Ebben közre játszik a javíthatóság csökkenése is, amit viszont tudatos tervezéssel, úgynevezett ökodizájnnal meg lehetne oldani.

 

forrás: nepszava.hu