Mekkora környezetterhelést jelent egy fesztivál?
Jó sok bulin túl vagyunk már idén, de mi a helyzet a területtel, amit érintenek? Sok fesztivált eleve a természetbe, távol a városoktól rendeznek.
Az egyszeri újságíró minden évben megírja a Sziget után, hogy mekkora szeméthalom maradt a holland turisták után. Csakhogy ez csupán a jéghegy csúcsa, sőt! A repoharakkal ugyan megpróbálnak segíteni a helyzeten, de ez csepp a tengerben amellett a rengeteg egyéb szemét mellett, ami egy-egy hét alatt termelődik. Nem is beszélve a felhasznált energiáról, vízről és üzemanyagról, amivel jár az, hogy olyan „parkokat” működtetnek, amelyek az év többi 51 hetében nincsenek az adott helyszínen. Hogy lehet csökkenteni a környezeti terhelést?
Az EFOTT például próbálkozott már lebomló poharakkal, amelyek teljes egészében magyar fejlesztésűek. Ezekkel az volt csupán a baj, hogy már a vevő kezében elkezdett bomlani, így vagy gyorsan meg kellett inni a tartalmát, vagy kárba ment az egész. Tökéletes megoldás azonban egyelőre nincs, hiszen több tíz- vagy százezer ember szórakozását nem lehet egyik pillanatról a másikra kizöldíteni.
Emellett a környező természetes vizek is szennyeződnek festékanyagokkal és olyan szerekkel, amelyeknek az emberben sem lenne helyük, nemhogy a vízben. Hogy még tovább menjünk a közvetett hatásokat illetően, az egy hétig tartó hang- és fényáradat nem kíméli a madarakat, a hüllőket és az emlősöket sem. Ez legalábbis azokra a fesztiválokra igaz, amelyek nem városon belül vagy elhagyatott ipartelepen vannak, hanem a természet lágy ölén.
Forrás: greendex.hu/Bódi Ábel
