Legyünk szerelmesek a bolygóba!

Idén negyedik alkalommal szervezte meg Szigetmonostor Önkormányzata, az Ökológiai Művelődés Alapítvány, valamint az Outdoor Mission Kft. az általános iskolásoknak szóló egyik legnagyobb környezetvédelmi ismeretterjesztő rendezvényt, az ÖKO-Szigetet. A víz mellett minden évben egy másik fontos témát is feldolgoznak a rendezvényen: az idén a fogyasztási szokások kerültek a fókuszba.

Mi pedig, bár évek óta médiapartnerei vagyunk az eseménynek, első ízben látogattunk el rá, hogy végre ne csak képekről ismerjük a rendezvényt. Az időjárás kegyes volt, mert a havas márciusi hosszú hétvége után végre napsütésre virradtunk. Szigetmonostor települése, a helyiek kedvessége és vendégszeretete már az első percekben lenyűgözött. Az egyik segítő elmesélte, hogy a napokban költöznek a Velencei-tó környékéről a településre. Mint később megtudtam, a polgármester, Molnár Zsolt különösen büszke arra, hogy Szigetmonostoron van a legtöbb helyi civil szervezet az országban. Néhányukkal alkalmam is nyílt megismerkedni, mert az ebédet kizárólag helyi termelőktől származó alapanyagokból, helyben készítették – és szívesen meséltek a tevékenységükről. A polgármestertől azt is megtudtam, hogy az önkormányzat többek között azzal támogatja a civileket, hogy ingyenesen használhatják a Faluház termeit saját összejöveteleikre. A Faluházét, aminek teteje roskadásig van napelemekkel. A szigetmonostoriaknak ugyanis fontos, hogy a természettel harmóniában éljenek. A kistelepülést elkerülik a főútvonalak, nincs a határában logisztikai központ, sem nagy áruházlánc. Talán ettől is olyan erős a közösségi élet náluk, az emberek ismerik a szomszédaikat, több szálon kötődnek egymáshoz. Persze, ez annak is köszönhető, hogy sok a kisgyerekes, azaz hasonló élethelyzetben lévő család.

MEGNYITÓ

A megnyitón a főszervező Lőrinczi István, az Outdoor Mission Kft. ügyvezető igazgatója, az Ökológiai Művelődés Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: a cél mindenkor az, hogy a gyerekek megértsék, a környezeti problémák nagyon összetettek, így a környezetvédelem ügye is csak holisztikusan közelíthető meg. A fogyasztási szokások jó példa erre, hiszen ez a témakör a vízfogyasztástól a közlekedés és a szállítás okozta környezetterhelésen át a csomagolási hulladék keletkezéséig és feldolgozásáig sok mindent magába foglal. Az ÖKO-Szigeten a diákok e súlyos témákról játékos formában, interaktív módon szerezhetnek ismereteket.

A programsorozat továbbfejlesztéséről szólva elmondta, arra törekszenek, hogy az iskolások ne csak a rendezvény két napja alatt foglalkozzanak a környezet védelmével, ezért azt tervezik, hogy egy rendhagyó a kreativitást előtérbe helyező tanulmányi versenyt kapcsolnak az ÖKO-Szigethez.

Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere hangsúlyozta: a település elkötelezettsége a fenntarthatóság, a környezetvédelem iránt nem esetleges. Szigetmonostor biztosítja a főváros vízkészletének 70 százalékát, s ahhoz, hogy a víz tiszta legyen, a környezetet kell tisztán tartani. A környezet védelme ezen a tájékon is egyre nagyobb szerepet kap, de még nem ivódott be az emberek lelkébe, tudatába. Sokan korlátozásként élik meg a környezetvédelmi előírásokat.

A megnyitó keretében megtartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a környezettudatos jó gyakorlatokról, példaértékű megoldásokról beszélgettek. Szó esett arról, hogy mit tehet a környezet védelme érdekében az állami/önkormányzati szektor, a helyi kisközösségek, a civil szféra és az üzleti világ.

Molnár Zsolt polgármester kiemelte: nagyon sokat jelent a személyes átélés, vagyis hogy a környezetvédelem ügye ne valamilyen távoli, absztrakt lehetőségként jelenjen meg, hanem a mindennapokban átélhető formában.

Pozsonyi Gábor, az értékalapú bankolás elvét Magyarországon egyedül valló és megvalósító MagNet Bank vezérigazgató-helyettese azt húzta alá, hogy ma már az ő szakterületén is létezik egy trend: némely pénzintézetek a társadalmi-környezeti folyamatok és hatások mentén szeretnék átalakítani a tevékenységüket. Jó példa erre a MagNet Bank, amelynek betétesei például beleszólhatnak abba, hogy a bank mibe fektesse a pénzüket.

Urbán Csilla, a HUMUSZ Szövetség elnöke a tudatformálás, az ismeretterjesztés fontosságát hangsúlyozta. A környezeti nevelést minél kisebb korban kell elkezdeni, de minden korosztály, így a felnőttek érzékenyítése is fontos és elengedhetetlen. A környezetvédelem kezd trenddé válni, az utóbbi években látszik már a belső motiváció.

Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense, a Kisközösségi Program vezetője arról beszélt, mennyire fontos, hogy legyenek olyan helyi kisközösségek, amelyek szeretnének tenni a környezet védelméért, az ökológiai egyensúly fenntartásáért. A közösségek újraépítése egyébként is fontos lenne a túlságosan atomizált magyar társadalomban, hiszen nemcsak környezeti, ökológiai problémák megoldására, hanem szociális gondok kezelésére is alkalmasak.

A kérdésre, hogy mi léphetne az anyagi jólét istenítésének helyébe, a következő válaszok születtek:

Takács-Sánta András: a másik ember; a természet más teremtményei; a transzcendencia.

Molnár Zsolt: a nem anyagi javakhoz köthető folyamatok személyes átélése, a közösségi élmény.

Urbán Csilla: annak tudatosítása, hogy a környezettudatos életmód nem azt jelenti, hogy 1. visszamászunk a fára; 2. csak a tehetősek engedhetik meg maguknak. Át kell alakítani a gondolkodásunkat: nem az a cél, hogy holnaptól ne használjunk semmit, hanem arról, hogy olyasmit használjunk, amire valóban szükségünk van, és ami összhangban van a fenntarthatósággal.

Pozsonyi Gábor: fontos átadni a tudást a gyerekeinknek, de még fontosabb, hogy szerelmesek legyenek a természetbe, a környezetbe, a bolygóba.

ISKOLÁSOKNAK SZÓLÓ PROGRAMOK

A 3-4. osztályosok a helyi Puszta Monostori Birkás Farmra látogattak el, ahol állatokat simogathattak, és arról kaptak átfogó információt, hogy a tányérjukra került étel – pl. a sajt – miből és hogyan készül, mi lesz a sorsa az el nem fogyasztott ennivalónak, hogyan lesz az ismét része a körforgásnak.

Az 5-6. osztályosoknak egy tanösvényt készítettek, amely 6 kiemelt környezeti problémán keresztül szemléletesen mutatta be, hogyan hatunk környezetünkre a fogyasztói szokásainkkal.

Végül a legnagyobbak A jövő városa című, a szervező cég által kifejlesztett társasjáték révén azt tanulhatták meg, milyen eszközökkel csökkentheti egy háztartás a környezeti lábnyomát, s közben számos új ismerethez juthattak.

A szabadon látogatható programokat szakmai partnerek nyújtották. Kilenc szervezet, intézmény tette még változatosabbá az ÖKO-Szigetet: a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Humusz Szövetség, a Kisközösségi Program, a Magyar Természettudományi Múzeum, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Maradék nélkül Programja, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a farmer újrahasznosítással foglalkozó Réthy Fashion.

forrás:

http://recity.hu/legyunk-szerelmesek-bolygoba/