Gyakrabban vásárolunk, de kevesebbet

Az általános élelmiszerüzletek száma 2 százalékkal, azaz 332 egységgel csökkent tavaly, az előző évhez képest. Összesen 19.569 üzletet regisztrált a Nielsen, amelyből a legfeljebb 50 négyzetméteres boltok száma 11.111, ez azt jelenti, hogy a magyarországi élelmiszerkereskedelem nemzetközi viszonylatban eléggé elaprózott.

Legnagyobb mértékben a hipermarketek és diszkontok száma növekedett a tavalyi év során: előbbiekből 165, utóbbiakból 467 várja a vásárlókat. Gyarapodott a szupermarketek mezőnye is 581-re, valamint a 201-400 négyzetméteres üzleteké is, 834-re - tájékoztat Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója.

Csökkenést csak két régióban mért a piackutató cég: a Budapestet és Pest megyét magában foglaló centrális régióban, továbbá az északkeleti megyékben 3-3 százalékkal működik kevesebb élelmiszerüzlet az előző évihez képest. A többi régióban nagyjából változatlan maradt az üzletek száma.

A láncok nagy élelmiszerüzleteinek terjedésével hazánkban az eladótér mindegyik régióban emelkedett átlagosan 4 százalékkal, így az általános élelmiszer-üzletek összes eladótere 2010 végén elérte a 3,17 millió négyzetmétert.

Amíg a nagyobb egységek terjedésével a bolthálózat tovább koncentrálódott, addig a 200 négyzetméteres és kisebb, hagyományos üzletek piaci részesedése nem csökkent. A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi eladásából ugyanúgy 27 százalékos piaci részesedést értek el értékben a tavalyi év során.

Forgalom szempontjából a hagyományos üzletek piaci pozíciója azért maradt stabil, mert a recesszió nyomán a fogyasztók gyakrabban mennek boltba, mint korábban, viszont alkalmanként kevesebbet vásárolnak. Különösen nőtt a gyakoriság a lakóhelyükhöz közeli hagyományos kis boltok, szupermarketek, pékségek és piacok esetében - állapítja meg Szalókyné Tóth Judit a Nielsen vásárlási szokásokra vonatkozó felmérése alapján.

Forrás: Nielsen piackutató // Marketinginfo