Amiből a szeméthegyek állnak
Papír, műanyag, fém, ételmaradék: általában egy átlagos kuka tartalmát hisszük hulladéknak. Ugyan iszonyú mennyiségű szilárd háztartási hulladékot termel az emberiség, ám ez a mennyiség eltörpül az ipari eredetű mellett. Infografikákon mutatjuk meg, honnan származnak világszerte a szeméthegyek, és mi történik a mindennapi szemetünkkel, miután elhagyja a kukát.
Ami önnek szemét, az nekem kincs. Az országok szintjén is így van ez, azzal a különbséggel, hogy a statisztikák általában az utolsó fillérig jellemzik egy ország jólétét, míg a szemétről szóló adatok megbízhatatlanabbak. A fejlődő országok hulladékstatisztikái a legpontatlanabbak, pedig nem mindegy, mennyi hulladékot termel évente az emberiség. Az amerikai Világfigyelő Intézet (Worldwatch Institute) felmérése szerint 2025-re csak a háztartási szemét mennyisége 2,6 milliárd tonnára rúghat, és akkor még nem beszéltünk a bányák meddőhányóiról vagy a szennyvíztisztítók iszapjáról. A Science tudományos folyóirat infografikáival mutatjuk meg, mennyi a szemét világszerte.
Honnan származik a legtöbb szemét?
Magyarország a szemét nyilvántartásával jól áll, az újrahasznosításával sokkal kevésbé. Itthon 4-4,5 millió tonna szilárd települési hulladék keletkezik évente. Idetartozik az emberek, az irodák és intézmények papír-, műanyag-, üveg-, textil- és fémhulladéka, de a szerves hulladék is; az ipari szemét, az építési törmelék vagy a mezőgazdasági hulladék viszont nem része.
Kultúránként és országonként rendkívül eltérő, hogy miből tevődik össze a szemétmennyiség. Csehországban az építőipar, Finnországban a víztisztítás, Japánban a feldolgozóipar felelős a legtöbb hulladékért.
Az ipar a legnagyobb szennyező
A műanyag palackok, csomagolóanyagok és ételmaradékok hegyeit nem kis feladat nap mint nap eltakarítani. Az a szeméttömeg, amit elsősorban hulladéknak gondolunk, eltörpül a bányászat, a feldolgozóipar, az energiaszektor és más iparágak termelte hulladék tömege mellett. Ugyan elég ritka a megbízható statisztika, környezetkutatók szerint a világ szemetének mindössze 3-5 százalékát teszi ki a települési hulladék a Science szerint. A maradékot hívják láthatatlan hulladéknak, mert sok esetben a hatóságok nem tartják pontosan számon.
Ahogy a termékpaletta és a divat változik, úgy cserélődnek az egyes anyagok a háztartási hulladékban. Az alábbi grafika azt mutatja, hogyan változott a leggyakoribb hulladéktípusok aránya 1980 és 2005 között az Egyesült Államokban és Franciaországban.
Az újrahasznosítás aránya gazdaságföldrajzi és politikai kérdés. Olyan országban él ön, ahol hatalmas, olcsón hasznosítható térségek vannak a nagyvárosok mellett? Akkor jó esély van arra, hogy ott jórészt válogatás nélkül hulladéklerakóba kerül a szemét, mert úgy a legolcsóbb (Egyesült Államok). Ha drágák a telkek, akkor a szemétégető kettős hasznot hajtva áramot is termel (Japán). Ahol jelentős társadalmi-politikai támogatottsága van, ott az újrahasznosítás a jelentős (Svájc).
Egy magyar átlagosan 86 kiló csomagolóanyagot dob a szemétbe egy év alatt, ám ebből csak 10-12 kiló, legjobb esetben 20 kiló kerül a szelektív gyűjtőkbe, ez az a mennyiség, amit újra lehet hasznosítani, a többi így vagy úgy, de szennyezi a Földet. A lakosság 2,5 millió tonna szilárd hulladékért felelős, ebből a mennyiségből 860 ezer tonna a csomagolóanyag. Magyarországon az összes települési szilárd hulladék körülbelül 70-75 százaléka kerül a lerakókba, 10 százaléka az égetőművekbe. Környezetvédelmi szakemberek szerint valójában ez a vegyes szemét a legveszélyesebb hulladék, mert minden van benne a használt pelenkától a fém üdítősdobozig. Emiatt nehezen bomlik le (vagy egyáltalán nem), továbbá a lerakáson vagy az égetésen kívül alig lehet vele mit kezdeni, olyan bonyolult és drága lenne szétválogatni.
Forrás: origo.hu
