Kiderült, hány játékkal elégedett a gyerek
Egy új tudományos kutatásban arra voltak kíváncsiak, amit minden szülő szeretne tudni: hogy hány játékkal játszik jobban a gyerek. Az amerikai Toledo Egyetem kutatói 36 gyereket engedtek egyesével két alkalommal egy megfigyelőszobába, amelyben fél órát töltöttek a gyerekek. Egyik alkalommal 4 játék volt a szobában, másik alkalommal 16 játék. A kutatók kamerával figyelték a kicsiket, hogy dokumentálják a tevékenységüket.
A 18-30 hónap közötti életkorú gyerekek számára a kutatók négy kategóriába sorolható játékokat válogattak: volt köztük oktató jellegű (például formákat vagy számokat tanító), utánzó (foglalkozásra utaló), cselekvésre ösztönző (építhető, nyitható stb.) játékok, illetve kerékkel rendelkező, tologatható járművek.
A 4-játékos alkalommal minden kategóriából egy-egy játékot tettek a szobába, majd beengedték az adott gyereket. A 16-játékos alkalommal minden kategóriából 4-4 játék várta a gyereket. Ha az egyik játék nagyon tetszett a gyereknek, következő alkalommal nem került a válogatásba, nehogy az elfogultság félrevigye a vizsgálatot.
A kísérlet tanúsága szerint a gyerekek kevés játékkal tartalmasabban játszottak, mint sokkal. Minél kevesebb volt a játék, annál inkább nyújtottak minőségi időtöltést: a gyerekek elmélyültebben, hosszabban, többféle módon játszottak az adott játékkal. A 4-játékos alkalmak során a kicsik átlagosan 3 játékkal játszottak, a 16-játékos alkalmak során pedig átlagosan 8 játékkal.
Kiderült, hogy a sok játék, a választék bősége éppenséggel zavaróan hatott a gyerekekre, gyorsabban elterelődött a figyelmük arról, amivel éppen játszottak, és indultak egy másik felé. Minél kevesebb játék volt s szobában, annál jobban fókuszáltak a gyerekek az adott játék minden tulajdonságának felfedezésére és minél kreatívabb kihasználására, azaz a minőségi játékra.
Az ilyen korú gyerekek összpontosító képessége nem túl fejlett, a környezeti tényezők túlságosan könnyen befolyásolhatják figyelmüket. Márpedig a kutatók szerint az a lényeg, hogy a gyerek minél hosszabban játsszon egy adott játékkal, mert így fejlődik a képzelőereje, amelynek hatása van az önkifejezésre és az érzelmi fejlődésre. Javul továbbá a koordinációja, a finommotoros mozgás összehangolása, így később könnyebben fog megtanulni írni. Ha a gyerek egy játékkal elmélyülten és fantáziadúsan játszhat, akkor azzal a szellemi képességei is fejlődnek, így az alkalmazkodás, az ok-okozat felismerése, a problémamegoldás és a tervek kivitelezése.
Az Egyesült Államokban egy átlagos lakásban 139 játékot lehet összeszámolni, egy gyerek évente átlagosan 70 játékot kap. Európában az Egyesült Királyságban egy átlagos gyerek 238 játékkal rendelkezik, amiből 12-vel játszik rendszeresen.
A játékok többségének elpakolása jó hatással van a gyerekre. Időnként cserélgetni lehet az elpakolt és a használatban lévő játékokat, hogy ne veszítse el az érdeklődését a kicsi.
A megunt, kidobott játékok gyakran a szemétben végzik, ami növeli a nem újrahasznosítható hulladék mennyiségét. Az ilyen a hulladékégetőbe vagy hulladéklerakó telepre kerül. A játékok többsége műanyagból, tehát nem megújuló alapanyagból van. A világszerte forgalmazott játékok 75 százaléka Kínában készül, a több ezer kilométeres szállítás óriási környezetterhelést jelent. A játékok csomagolása azonnal kukába kerül, holott az előállításuk költséges. A modern játékok jelentős része elemmel működik, ami szintén nem környezetbarát.
Az eredeti tanulmány ide kattintva olvasható angol nyelven.
forrás: 365.reblog.hu
