Ismét nőtt a reklámfogyasztásunk
Reklám-fogyasztás-hulladék. Ez a zöld körökben már jelmondattá vált hármasság a HuMuSz egyik fő üzenete. A reklámok fogyasztást generálnak, ami még több hulladékhoz vezet. Idén sajnos több évnyi megtorpanás után ismét nőtt a hazai reklámfogyasztás.
Többet költöttünk reklámra
A Magyar Reklámszövetség márciusban publikálta az előző év
reklámköltésének adatait. A hazai reklámra fordított összegek a 2008-as válság hatására
folyamatosan zsugorodtak. 2009 óta egészen az elmúlt esztendőig csökkent
a reklámokra fordított keret, ám ez a számunkra pozitív folyamat
2013-ban megtört, és öt év után ismét nőtt a reklámköltés mértéke.
2013-ban összesen 175,4 milliárd forintot költött el az ország
reklámokra. Lényegesen nőtt a rádiós, és nem meglepő módon az
internetes hirdetésekre fordított összeg, de bővült a közterületi
reklámok bevétele is. Ezzel szemben zsugorodott a televíziós, és
nyomtatott sajtóban elköltött reklámforintok mennyisége.
Hatások
Sokat elmond, hogy a Magyar Reklámszövetség számításai
szerint 10 forint reklámköltés 47 forinttal növeli a GDP-t, lefordítva,
ennyivel növeli meg a fogyasztást. A Reklámszövetség tájékoztatójában a
reklám gazdasági hatásai között szerepel: ”a fogyasztás mértékének
növelése” és „a reklám társadalmi hatásai”. Ugyanakkor hiba lenne önmagában a reklámokat okolni a fogyasztó szemlélet
terjedésért, de az kétségtelen, hogy a fogyasztói társadalom
megteremtésében kiemelkedő szerep jut a reklámoknak. Tudományos kutatások sora mutatta ki a reklámok fogyasztást ösztönző
hatását. Néhány hónapja egy amerikai kutatás ismertette, hogy a gyorséttermekben adott ajándékok miképpen ösztönzik a fogyasztást, míg egy másik a televíziós gyorsétel reklámok, és a fiatalkori elhízás között találtak összefüggést.
A túlfogyasztásnak biológiai-pszichológiai háttere (is) van. A
természetben az élőlények alapvetően a hiánygazdaságra vannak
berendezkedve, éppen ezért is jellemző rájuk a felhalmozás. A mai
civilizációban azonban túlkínálat van. A biológiai szükség mellett a reklámok, és a fogyasztás sokszor lelki
eredetű is. Nem (csak) a konkrét terméket népszerűsíti, hanem egy
álomvilágot is. Nem véletlen, hogy a reklámok elsősorban életérzést
adnak el, és csak másodlagosan
terméket, vagy szolgáltatást. A reklámok, tehát termékekké és fogyasztássá alakítják az emberi
vágyakat, és ennek elkerülhetetlen következménye a környezeti
erőforrások használata, annyi előnyünk azonban még van, hogy a világátlaghoz képest idehaza még igencsak lemaradt a növekedésben a reklámpiac.
Forrás: greenfo.hu (Szuhi Attila)