Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 13 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogy áll az e-hulladékok visszavétele és hasznosítása?

  • 2006. január 25.
  • humusz

elektrohull_menny_400A Környezetvédelem c. lap 2005 decemberi számában jelent meg Lukács Bence tollából az alábbi HuMuSz álláspont:

Magyarországon 2003-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) becslései szerint 130 ezer tonnát meghaladó mennyiségû elektronikai hulladék (HEEB) keletkezett - ami 12,85 kg/fõ/év fajlagos mennyiséget jelent -, s körülbelül 300 ezer tonnára tehetõ az elfekvõ, használatból kikerült, de egyelõre ki nem dobott berendezések mennyisége. A felmérések szerint a keletkezõ hulladék 2/3-a lakossági eredetû, a hulladék tömegének növekedési üteme különbözõ szakmai becslések alapján évi 4-8%-ra tehetõ - amely a kommunális hulladék mennyiségének elõrejelzett rátáját többszörösen meghaladja.


Ezen hulladékáram kezelésének kiemelt figyelmét nemcsak a bennük rejlõ értékes fémek adják, hanem veszélyesanyag-tartalmuk is. Amennyiben eltekintünk a hordozható áramforrásoktól (ezek kezelésére és visszagyûjtésére külön jogszabályok vonatkoznak, valamint specifikus koordináló szervezet is alakult), a HEEB tömegének 0,5-5%-a veszélyes összetevõ. Ezek (ti. a Hg, Cd, Pb, Cr6+) felhasználásának jövõbeni csökkentésére irányuló, minisztériumi rendelet kiindulási alapnak jó, azonban a vonatkozó EU-direktíva fokozatos szigorítása lesz szükséges.

Noha az elektromos berendezések teljes újrahasználatának elsõbbséget kell biztosítani, ezzel azonban nem teljesül a hasznosítási kötelezettség (ugyanakkor a részbeni újrahasználattal már e feladat már kiváltható). Ezzel az EU hulladékcsökkentési stratégiájának prioritása csorbul, hiszen az újrahasználat mindenképp kívánatosabb, mint a hasznosítás, mivel ez igényli a legkevesebb fajlagos energiabefektetést. Szakmai szempontból pedig nincs különbség az alkatrész, illetve a teljes berendezés újrahasználata közt (az alkatrészek újraértékesítése ráadásul garantált profitot jelent).

A termékdíjtörvény ez év elején életbe lépett módosítása szerint az elõírt begyûjtési és hasznosítási arány teljesítése esetén teljes termékdíjmentesség kapható, a visszagyûjtésre nem kerülõ berendezésekre is. Véleményünk szerint így sérül a termékdíjtörvény eredeti célja (pénzügyi források rendelése a környezetet terhelõ termék által okozott kár megelõzéséhez, csökkentéséhez), hiszen látszólag az elõírt arányon felül keletkezõ HEEB nem szennyez. Érdekes, hogy a mentességre való jogosultság idõtartamának megállapítása egyéni teljesítõ esetén legfeljebb egy év, koordináló szervezet esetében maximum két év lehet.

Magyarországon 350 kötelezett cég regisztráltatta magát a Fõfelügyelõségen, ebbõl 300 csatlakozott az öt közül valamelyik koordináló szervezethez. A tervek szerint nekik együttesen idén 12 ezer tonna, jövõre 33 ezer tonna e-hulladékot sikerül begyûjteni és feldolgozni (az Electro-Coord Kht. a lakosságtól nem csak kereskedõkön keresztül, hanem lomtalanítás keretében is igyekszik begyûjteni a HEEB-t). A koordinálókkal szerzõdésben álló feldolgozóktól egyelõre függetlenül, EU Life-III programja keretében beindítani tervezett, 20 ezer tonna kapacitású miskolci mintaüzem egyelõre még csak terv szintjén létezik.

Az egyéni teljesítõk biztosítékképzésre kötelezettek. Ez nem vonatkozik az orvosi berendezések, ellenõrzõ, vezérlõ, megfigyelõ eszközök és adagoló automaták gyártóira (ezekhez a berendezésekhez nincs megszabott hasznosítási arány sem). Ugyanakkor a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvény szerint a pénznyerõ automaták gyártásuktól számított 5 év múlva HEEB-nek minõsülnek. A koordináló kht-k minimálisan 75 millió Ft-os törzstõkéje jóval kevesebb anyagi felelõsséget feltételez, mint a független gyártók terméktonnánkénti éves biztosítéka.

Az égõtestek közül a hagyományos halofoszfát fénycsövek esetén 10 mg Hg/db a megengedett legmagasabb mennyiség, míg a speciális fénycsövek esetében nincs is határérték! A világítótestek elõírt visszagyûjtési aránya idén mindössze 1%, amely 2008-ra is csak 5%-ig megy fel. Ezen belül a gázkisüléses lámpák visszagyûjtését 2007-ig nem is kötelezõ elkezdeni. Így jó ideig igen csekély mennyiség kerül feldolgozásra, a veszélyes Hg-t tartalmazó hulladék túlnyomó része pedig továbbra is a lerakókra, rosszabb esetben égetõ(k)be kerül. A környezetbe jutó nehézfém mennyisége a gyártási oldalon a termékbe jutó mennyiség csökkentésével és a feldolgozás növelésével lenne mérsékelhetõ.

Sajnos jelenleg is találhatók még olyan üzletek, amelyek nincsenek tisztában átvételi kötelezettségeikkel, azonban a kereskedõre kiszabható büntetés indokolatlanul kevés, legmagasabb mértéke 25.000 Ft lehet. A HEEB-vel kapcsolatos feladatok be nem tartása esetén kiszabható hulladékgazdálkodási bírság egyéb esetekben ennél egy nagyságrenddel nagyobb, pedig az elektronikai berendezések hasznosításának fõ pillére az átvételi kötelezettség.

Az elektronikai hulladékok jogszabályban rögzített átvevõi feltétele nem elég szigorú, fennáll a nem megfelelõ színvonalú hulladékkezelés veszélye. Ezt a félelmet erõsíti, hogy a HEEB gyûjtéséhez elõírt OKJ-s szakképzettség KvVM által kiadott hivatalos vizsgatételsora egyelõre nem került aktualizálásra, abban nem található egyetlen kérdés sem, amely kifejezetten elektronikai hulladékra vonatkozna.

A hazai bontó- és feldolgozóhálózat a megváltozott munkaképességûek támogatásának megnyirbálása érzékenyen érintette, több cég elbocsátásra vagy munkaidõcsökkentésre kényszerült. Az egészségre káros anyagok jelenléte miatt nem lehet kizárólagosan kézi bontást alkalmazni, hanem ésszerûen törekedni kell a kézi és gépi bontás szimbiózisára. Országos probléma a HEEB-bõl származó mûanyag. Ezek feldolgozhatósága kétséges, a rengeteg nem beazonosítható anyagtípus és az égéskésleltetõ adalékok miatt. Örömteli esemény az Inter-Metál Recycling Kft. képcsõbontó sorának üzembe állítása Csepelen, s várható lesz külföldi (szomszédos országokból származó) hulladék itthoni bérfeldolgozása is. A hazai színesfémkohászat hiánya miatt azonban a hasznosítási arányokat csak exporttal tudjuk kielégíteni.

 

elektrohull_menny_400

 

Elõrejelzések szerint a hulladékképzõdés üteme meghaladja az új elektronikai berendezések beszerzési ütemét, így a „HEEB-olló" fokozatosan zárul. A koordináló szervezeteknek kedvezõ szabályozási környezet nemcsak adminisztrációs, hanem pénzügyi szempontból is érzékelhetõ. Magyarország teljesíteni tudja az Európa Tanács határozatában 2008 végére elõírt 4 kg/fõ/év HEEB begyûjtését és feldolgozását. Örömünk azonban nem lehet felhõtlen, hiszen a trendek szerint addigra keletkezõ HEEB-nek mindössze 20%-áról sikerül ily módon gondoskodni.

Lukács Bence

Hulladék Munkaszövetség