Friss megoldás - az újrahasználható fólia

  • 2021. február 10.
  • Gyuri

„Ha a konyhámban maga az anyaföld csomagolhatná be az ételeket, hogyan csinálná? Biztosan nem műanyag fóliával, hiszen a természetben nincsen egyetlen olyan héj vagy kéreg sem, amelyik légmentesen zárna és átlátszó lenne.” Ekképp morfondírozott Toni Desrosiers, miközben azon törte a fejét, milyen vállalkozásba is fogjon. A kérdésre csak hosszas kísérletezgetés után találta meg a választ, amikor pamut- és kenderszálakat épp a megfelelő arányban itatott át méhviaszból, gyantából és jojobaolajból készített keverékével. Voltaképpen egyfajta speciális viaszosvásznat talált fel, azzal a különbséggel, hogy ezt nem az ebédlőasztalra terítik, hanem arra, ami az asztalra kerül.

Desrosiers mindig is közel állt a természethez. A kanadai Albertában felnőtt lány édesanyja gyógyfüvekkel és -teákkal foglalkozott, neki pedig kicsi korától saját kiskertje volt, ahol maga termesztette a szamócát és a borsót. 24 évesen Mexikóban egy évig egy tengerparti falu mellett élt egy lakókocsiban, ahol megtanulta megbecsülni a frissen vásárolt élelmiszert. Aztán Ottawában elvégzett egy kétéves természetes táplálkozási kurzust – hat hónap alatt. Ekkor kattant rá teljesen a témára, mivel megértette, hogy a friss élelmiszerek mennyire hozzátartoznak az egészséges élethez.

A méhviaszos vászon felfedezéséhez viszont az is kellett, hogy tudatosodjon benne: az amerikai átlagháztartások a megvásárolt friss élelmiszer 40 százalékát kidobják, mert nem tudják, hogyan tartsák frissen vagy – ahogy Desrosiers fogalmaz – „életben” az ételt. A speciális csomagolóanyagra épített vállalkozásának a beszédes Abeego nevet adta (ez nagyjából úgy fordítható le: egy méhecske elszáll), ám hamar rá kellett jönnie, hogy az újszerű termék és a jól csengő cégér kevés a sikerhez. Amikor ugyanis elkezdte kínálgatni a portékáját, amellyel ki lehetett volna váltani a jól bevált folpackot, az emberek lényegében szemberöhögték. „Fogalmunk sincs, milyen bensőséges kapcsolatot ápolunk a műanyag fóliával, generációk óta annyira megszoktuk, hogy senki sem kérdőjelezi meg a használatát” – szűrte le a tanulságot Desrosiers.

Évekig tartott, mire a méhviaszos csomagolóeszközt az amúgy reciklálhatatlan folpack klímatudatos alternatívájaként tudta bevezetni a piacra, az áttörés pedig nagyjából öt éve történt, amikor már tömegek kezdték keresni a fenntartható megoldásokat. Azóta viszont szépen fut a szekér: az Abeego az utóbbi években többször is megduplázta a forgalmát, termékeit már több mint negyven ország több ezer üzletében árulják.

Ez nem is csoda, hiszen a „lélegző” csomagolópapír tökéletesen beleillik az utóbbi évek környezettudatos trendjeibe. Az első látásra merevnek tűnő ívek a méhviasz és a gyanta biztosította rugalmasságnak köszönhetően lényegében bármilyen alakot felvehetnek, így a legváltozatosabb élelmiszereket lehet velük beburkolni, a kenyértől a gyökérzöldségeken át a félbevágott dinnyéig, citromig. Fogyasztáskor könnyen szét lehet hajtogatni őket, használat után pedig hideg vízzel elmoshatók. Az Abeego nem olcsó mulatság – egy baguette frissen tartására alkalmas nagyobb ív nagyjából ötezer forintba kerül –, de mosás és szárítás után még sokszor fel lehet használni. Hogy pontosan hányszor, azt a cég nem árulja el, csak azt ígéri, hogy akár több mint egy évig újrahajtogathatók a méhviaszos „szalvéták”. Ha pedig végleg elhasználódtak, nyugodtan komposztálhatók, vagy akár gyújtósként is felhasználhatók a következő kerti partin.

Forrás: hvg.hu

Kép forrása: abegoo.com