ESG Summit: Mi ma a szemét?

Borsfay-Horváth Judit elmondta, a köznyelvben még mindig használt szemét elnevezés mögött az a szemlélet van, hogy a hulladék már nem kell semmire, ugyanakkor ha manapság ránézünk egy olyan palackra, amin már rajta van az 50 forintos visszaváltós embléma, akkor azt már nem nevezhetjük szemétnek. Az emberek egyre többször fognak találkozni az értékkel bíró hulladékkal és ez változást hozhat. A MOHU missziója, hogy ez a gondolatiság megfogalmazódjon és ebben erős lépés a kötelező visszaváltási rendszer (DRS), hiszen ezzel a lakosságot az elkülönített gyűjtés irányába tereljük, de a gyártókat is ösztönözzük az újrahasznosításra. 

• A műanyag a legnagyobb körben szabályozott csomagolóanyag, és egyértelműen csökkenteni kell a mennyiségét, valamint hatékonyabban kell megoldani a visszagyűjtést. Ugyanakkor ezt az az anyag, amit nem lehet végtelenszer feldolgozni.
• Fém és üveg: az újrahasznosítás jövője - orsfay-Horváth Judit szerint az fém és üvegcsomagolásokat kell a legszélesebb körben alkalmazni, hiszen ez a két anyag szinte a végtelenségig újrahasznosítható. A tendenciának megfelelően a fémhulladékok visszagyűjtése is emelkedni fog. Jelenleg 30-35 százalékban tudnak visszagyűjteni alu palackokat,  a kötelező visszaváltási rendszerrel a pesszimista becslések szerint is 2-3 éven belül ez 90 százalék fölé fog emelkedni. 
• Az üveg nehéz, mégis jól hasznosítható, környezettudatos szemléletet is ad. A kötelező visszaváltási rendszer ezt is pozitív irányba mozdítja.

A célértékek tekintetében a műanyag visszagyűjtésre is ambiciózus számokat mutatott a MOHU: 2029-re a PET-palackok 90 százalékát szeretnék visszagyűjteni. Ez nagyjából azt jelenti, hogy duplázni kell a visszagyűjtött hulladék mennyiségét. Alapvetően 200 ezer tonna hulladékról van szó a DRS-rendszerben, azaz ennyi fém, műanyag és üveg hulladék, ami kezelni kell. Eddig a hazai automatákban már 3 millió palackot vittek vissza a REpont automatákba.

Túlléptünk a papírpohár és papírszívószál korán
A körforgásos gazdaság célja és ehhez kapcsolódóan a hulladékgazdálkodási megoldások már nem abban merülnek ki, hogy megszabaduljunk a műanyagtól. Már a 2012-es hulladékgazdálkodási törvény is kötelezővé teszi, hogy a körforgásos gazdaság irányába mozduljon. A MOHU szerint ebben a legnagyobb kihívás az, hogy a cégeket rábírják a megfelelő elkülönített gyűjtésre. Mint mondta: azért van a fókusz a cégeken, mert általában az ott keletkezett hulladék sokkal tisztább, mint a kommunális lakossági hulladék.

A hulladékgazdálkodásról szólt az ESG Summit egyik panelbeszélgetése is
Pancsa Emese, a Compocity vezetője arról beszélt, hogy a vállalati közösségek szintjén kell eredményt elérni: amíg a munkavállalók nem tudják, hogy amit kidobnak, az hova kerül, addig sokkal kevésbé érdekli őket a szelektív gyűjtés. Ezt a bizalmat kell kiépíteni, a hitet, hogy érdemes energiát fektetni a szelektív gyűjtésbe. A hit fontosságát hangsúlyozta Zámbó Gergő, Respray Solutions Kft. alapítója, akik drogériákba visznek ki újratölthető állomásokat. Tapasztalatuk szerint sok vásárló azt preferálja, hogy a saját üvegét töltsék meg újra, mert így kapcsolatban marad a „saját” palackjával, azaz közvetlenül megtapasztalják az újrafelhasználást és képesek hinni benne.

A másik fontos alapvetés, hogy a hulladékmennyiség csökkentésére kell törekedni, hiszen a legjobb hulladék az, ami létre sem jön, azaz nem kell a későbbiekben kezelni. Erre irányul a refill-termékek ötlete is, és meglepően jó tapasztalatokról számoltak be, miszerint a magyar vásárlók, a kicsiktől az idősekig nyitottak erre a megoldásra.

A hulladékfeldolgozók részéről Horváth István, a Holofon Zrt. tulajdonosa volt jelen a beszélgetésen, aki elmondta, ha van begyűjtött és jól válogatott hulladék, arra van Magyarországon kapacitás, azt fel tudják dolgozni. Inkább azzal küzdenek a feldolgozók, hogy nincs alapanyag. Pedig hazánkban nagyságrendileg több száz cég foglalkozik ezzel. Kifejtette azt is, hogy mi a modern hulladékkezelés (első?) paradoxona: műanyagpohár helyett papírpoharat használunk, ami azonban műanyag bevonattal rendelkezik, hogy ne ázzon át a folyadéktól. Így viszont egy olyan hulladékot kaptunk (a sokkal jobban hasznosíthat műanyag helyett), ami a papírfeldolgozóknak nem kell a műanyagbevonat miatt, a műanyag-feldolgozóknak nem kell a papír miatt.
Az ilyen anomáliákat véleménye szerint azzal lehetne megelőzni, ha a cégek, a döntéshozók és az ipar képviselői hatékonyabban egyeztetnének.

A beszélgetés végén kiemelték a motiváció fontosságát. A MOHU képviselője szerint a cégeket csak pénzzel lehet ösztönözni, ami már működik is: kompenzációt fizetnek azoknak a cégeknek, akik szabályosan, szelektíven gyűjtik a hulladékot.

A lakosság motiválása nehezebb, hiszen amíg sokkal olcsóbb a vegyes hulladéktól megszabadulni, mint bármilyen plusz erőfeszítést tenni a szelektív gyűjtésbe, addig nehéz meggyőzni a passzívabbakat. A kommunális hulladék elszállítása ugyanis jelenleg alig több, mint 5 ezer forint és szinte korlátlan mennyiségben dobálhatunk bármit a saját kukánkba. Pancsa Emese, a Compocity vezetője a gamification jelentőségét hangsúlyozta, szerinte a személyeket kell megfogni, hogy tudják élvezni a hulladékkezelést, és lássák az értékét a hulladéknak, leginkább lokális szinten, a saját közvetlen környezetükben.

Forrás: green.hu