Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 18 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

ÉRVEK A HULLADÉKÉGETŐK ELLEN

  • 2006. június 26.
  • humusz


 

1. A hulladékégetés az eldobós-gondolkodásmódot" igazolja.

Azt a látszatot kelti, hogy a hulladék „eltüntethető" ill. gazdaságosan ártalmatlanítható, így tehát nem kell visszafognunk a hulladéktermelésünket, a fogyasztásunkat.

2. Az égetéssel energiát és másodnyersanyagokat pazarolunk el.

Az égetés során a potenciális nyersanyagoknak csak energiatartalma hasznosul, az anyag legyártásába vetett munka elvész. A hulladékok elégetésével több energiát semmisítünk meg, mint amennyit nyerünk.

3. Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul... egészségkárosító anyagokká.

Az égetés során egyáltalán nem szabadulunk meg hulladékunktól, hanem veszélyes hulladékokká és mérgező anyagokká alakítjuk őket.

4. A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert.

A hulladékégető tűzterében ellenőrizhetetlen kémiai folyamatok játszódnak le: az állandóan változó összetételű, nedvességtartalmú hulladékban lévő vegyi anyagok reakciója követhetetlen. A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert, így a meglevő szűrőberendezésekkel sem tudják az égetőket maximálisan biztonságossá tenni.

5. A hulladékégetők nem munkaerő-igényes, hanem tőkeigényes beruházások.

Az USA-ban - ha a kezelt hulladék mennyiségét vesszük alapul - a válogatás és az újrahasznosítható anyagok feldolgozása 11-szer több munkahelyet teremt, mint az égetés.

6. Az égetés az egyik legköltségesebb hulladékkezelési megoldás.

Az égetés rendkívül bonyolult technológia, amely komoly tőkebefektetést igényel, és magas üzemeltetési költségekkel jár. A Világbank 2000-ben készült jelentése szerint egy égetőmű felépítése és üzemeltetése legalább kétszer annyiba kerül, mint egy hulladéklerakó. Az újrahasznosító és komposztáló berendezések még a lerakóknál is kevesebb pénzt igényelnek.

7. A hulladékégetők nem váltják ki a lerakókat.

Az égetés során keletkező szilárd veszélyes hulldékokat (pl. a salakot) veszélyeshulladék-lerakókon kell elhelyezni.

8. Az égetés központosított hulladékrendszert igényel.

A nagy kapacitású égetők működéséhez sok hulladékra van szükség, ezért távolabbi településekről is ide kell szállítani a szemetet. EZ növeli a szállítási költségeket és átrakóállomások építésére is szükség lehet.

9. Az égetés akadályozza az újrahasznosító ipar, az újrahasználati rendszerek, valamint a szelektív gyűjtés (ki)fejlődését.

Az égetők rendszerint felélik a kommunális hulladékok kezelésére szánt összegeket, így általában kevés pénz marad az átfogó újrahasznosítási és komposztáló programokra. Az égetés egyébként sem igényli a szelektív gyűjtés bevezetését.

10. Az égetők pénzügyi nehézségeiket sokszor a lakosokkal fizettetik meg.

Ha egy égetőműbe kevesebb hulladékot szállítanak, mint amekkora mennyiség feldolgozására tervezték, az a kapacitás kihasználatlanságához, azaz gazdaságtalan működéshez vezethet. A „kárt" sokszor a lakosokkal fizettetik meg.