Blöff az önálló hulladékhatóság

  • 2020. szeptember 28.
  • Viktor
Szerző: 

A korábbi tervek dacára nem alakulna önálló szervezetű hulladékhatóság: az eljárásokat a meglévő közigazgatásra építve újítják meg – értesült a Népszava. A tilosba szórt hulladékot és súlyosabb esetben annak kihelyezőjét is elvinnék. A betétdíjrendszert még vizsgálják.

Nem új szervezetként kezdi meg munkáját a hulladékhatóság – tudta meg a Népszava kormányközeli forrásokból. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter februárban jelentette be először, hogy a kormányfő által nem sokkal azelőtt meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv részeként júliustól – főképp a törvénytelenül kihelyezett szeméthalmok felszámolásának irányítására – Hulladékgazdálkodási Hatóság alakul.

A tárcavezető még júniusban is nyilvánosan kitartott a júliusi indulás mellett. A szemétellenőrök nagy eskütétele csendben mégis elmaradt és azóta sem került nyilvánosságra hír az okokról vagy a folytatásról. A Népszava friss értesülései szerint a hulladékhatósági jogkörök a megyei kormányhivataloknál maradnak. Szakmai forrásaik a kukahivatali tervek lefújása miatt kevéssé berzenkedtek. Az az igényük viszont, hogy állítsák vissza a környezetvédelmi minisztériumot és a hozzá tartozó, önálló, hulladékügyeket is intéző szakhatóságokat, változatlanul nem szerepel napirenden.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által lefolytatott nyári egyeztetések során az a vélemény kerekedett felül, hogy ma is számos hatóság, területi szerv vagy állami cég tevékenysége kapcsolódik a tilosban elhelyezett szeméthalmokhoz. Naponta tapasztalhatnak – akár tetten is érhetnek – szemetelést közterületfelügyelők, mező-, hegy-, hal-, vad-, erdő-, vasút-, gát- vagy épp természetvédelmi őrök. A létrejövő új hulladékhatósági rendszer munkáját ezek a szervezetek is támogatnák. A tettenérés így már azonnali eljárást vonna maga után. A javasolt, helyszínen kiszabható közigazgatási bírság a szabálytalanul lerakott hulladék típusához, mennyiségéhez igazodik majd.

Ha a tilosban „sikerül” észrevétlenül kihelyezni a szeméthalmot, hatósági eljárás során akár kamerafelvételek, akár a hulladék tartalma alapján kellene megállapítani és bizonyítani a kihelyező kilétét. Bár az erdők, patakmedrek teljes bekamerázása lehetetlen és alkotmányossági aggályokat is felvet, a legfertőzöttebb területek fokozottabb megfigyelése elképzelhető. Megoldást jelenthet a sittszállító kisiparosok szállítmányozókhoz hasonló nyomon követése. Magánfuvarok esetén viszont ez nem járható út.

 

Bár a tárca részéről gyakorta emlegetik a hulladékudvarok szerepének növelését, ennél jóval fontosabb, hogy e helyszíneken minél többfajta hulladékot vegyenek át ingyen. Ilyen kérdések merülnek fel az építési, elektronikai hulladékok vagy a roncsautók kapcsán is. Ez a hulladékgazdálkodás pénzügyeinek teljes újragondolását igényelné. Ma az állam a cégek által a környezetszennyezésük fejében befizetett, körülbelül 80 milliárdos termékdíjnak csak a töredékét fordítja ártalmatlanításra, a többi beolvad a költségvetésbe.

 

A büntetéseket két irányból szigorítanák.

A szabálysértésit közigazgatási eljárás váltaná fel, aminek során a hulladék – például a gumiabroncsok – kihelyezéséért akár darabonként több százezres – ügyenként akár milliós – bírság járna. Akadnak, akik a kihelyezővel fizettetnék meg az elszállítási költségeket. Mások szerint ez a cselekmény bizonyításának és a jogerősen kiszabott pénzbüntetés behajtásának nehézségei és hossza miatt csak utólag, a terület megtisztítása után merülhet fel.

Büntető eljárás ma csak akkor indul, ha az illegális hulladéknak minősülő tárgyak alkalmasak „az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére”. Ennek bizonyítása sokszor igazságügyi szakértőt igényel. Az új javaslat szerint egy tonna vagy tíz köbméter felett a szemetelőre automatikusan börtön várna.

A lap forrásai legalább a büntetéshez fogható jelentőségűnek és hatékonyságúnak tartják a szemléletformálást. Már csak azért is, hogy az állami takarítási akció senkit ne sarkalljon még felelőtlenebb szemetelésre, mondván, “valaki úgyis elviszi”. Magáningatlanra is az érvényes, hogy ha valaki ellenőrizetlen körülmények között hagy ott hulladékot, az elszállítás-kezelés első körben a szemetelő felelőssége. Ha azonban ezt nem sikerül érvényesíteni, a halmot az ingatlanhasználónak kell eltüntetnie. A lap szakmai forrása eme szabályok továbbfejlesztését is kilátásba helyezte. A “Tisztítsuk meg az országot! projekten” belül elkülönített 13 milliárd nagy részét a kormány a közreműködő szervezeteknek szánja – tudtuk meg a lap. Ilyen kiemelt felek például – amiként arról korábban beszámolt a Népszava – a MÁV, a Magyar Közút, az állami erdészetek és nemzeti parkok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a már kiválasztott nyolc minta-, illetve a későbbi pályázatokon nyertes önkormányzatok, egyházak, civil és gazdasági szervezetek.

A keretből a jogosultak már elvégzett, számlákkal igazolt idei illegálishulladék-felszámolási költségeit fizetnék. Változatlanul tisztázatlan a vonatkozó kormányhatározat ama kitétele is, hogy a hulladék újratermelődésének megakadályozása a közreműködő szervezetek felelőssége. Források mégis kevéssé tudnák elképzelni mondjuk a MÁV megbüntetését, mivel a lom rajtuk kívül álló okokból kerül oda. A mentesítésben kiemelt szerepet kapna az egyelőre tesztüzemű Hulladékradar: az applikáción keresztül tett bejelentéseket mindig kivizsgálnák, amivel az eddigieknél gyorsabban eltűnhet az így felfedezett hulladékhalom. Értesülésünk szerint a mára nagyrészt elkészült elképzeléseket a kormány október közepén tárgyalja.

 

Összevisszaváltás

Az italos dobozok és -üvegek visszaváltási rendszerének kidolgozását is ígérte idén több alkalommal Palkovics László, valamint Boros Anita, az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára. A szaktárca egy nyári online konferenciáján elhangzott, hogy a PET- és az üveghulladék visszagyűjtésének javítására a betétdíjas rendszert tekintenék hatékony megoldásnak. Boros Anita még egy hete is a rendszer 2021-2022-es indulását helyezte kilátásba. Ismereteink szerint azonban ebből egyelőre annyi tudható, hogy ha kormány a betétdíjas rendszer bevezetése mellett döntene, onnantól legalább egy éves átállási időt biztosítanak. Bár további részletek változatlanul nem ismertek, forrásaink szerint a kérdés hamarosan ismét szerepel a kormány napirendjén- írta a Népszava.

 

Elmaradások, késlekedések

Háttérbeszélgetéseink során egyre gyakrabban merült fel annak eshetősége, hogy a szabályok rövid távon nem változnak. Ez azért lehet aggályos, mert az EU felé 2025-re és 2030-ra is vállaltunk bizonyos hulladék-leválogatási, feldolgozási arányokat, illetve a lerakott mennyiség nagyarányú csökkentését. Az év eleje óta a parlament az úgynevezett körforgásos gazdaság EU-irányelvének átültetésével is adós. Úgy tudjuk, a szaktárca hamarosan e csomagot is a kormány elé terjeszti. Az Orbán-kabinet a hulladékszállítás tönkretételével vádolt, állami kukaholdingot szintén foggal-körömmel védi. A témában így az egyetlen, a körülményekhez képest sikeres – bár éles fordulatokban bővelkedő és a környezetvédők által erősen bírált – eredmény az egyszer használatos műanyagok egy részének lehető legkésőbbi, jövő év közepi betiltása.

 

Több millió tonna vár elszállításra

Egy tonna illegális hulladék szakszerű elszállítási költsége átlag 40 ezer forintra tehető, ettől le- és felfelé is nagy a szórás. Mindenesetre 13 milliárd számításunk szerint nagyjából 300 ezer tonna eltüntetésére elég. Bár szakmai adatok nem állnak rendelkezésre, évente több millió tonna szemét kerülhet az út szélére. (Az tudható, hogy a magyar háztartások és gazdaság évi 18 millió tonna hulladékot termel, de ebben az illegális mennyiség többnyire nem jelenik meg.) Bár forrásaink eltérően látják, hogy az illetékesek eddig milyen arányban hordták el saját költségen az ilyen kupacokat, a támogatás nyilván segít, akár a több éves-évtizedes telepek feltárásában is. Az ország földjét csúfító illegális hulladék teljes mennyiségének megbecslésére senki sem vállalkozott. E halmok mélysége esetenként akár az 50 métert is elérheti. Ugyanakkor az nyilván szintén legalábbis több millió tonna.

 

A kukaholding értetetlen érinthetetlensége

A hulladékszállítás szintén forrong. A kukadíjakat négy éve beszedő, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. közbeiktatásával az – immár kizárólag önkormányzati-állami – ágazat jó része a csőd szélére került. Lapunk korábbi értesülései szerint a részletes tervekben Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatalának elkeresztelt önálló hatóság átvette volna a kukaholding által ellátott kvázi-hatósági feladatokat is. E kettősséget Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek védelmét ellátó helyettese is bírálta. Néhány hónapja szivárgott ki az az ITM-es tervezet, amely a ma főleg önkormányzati szemétbegyűjtési és -kezelési eszközöket első körben – valamilyen kártalanítás fejében – államosítaná, majd az így einstandolt eszközöket “megbízható” magáncégeknek adnák koncesszióba. Ennek kapcsán hol “államosítási”, hol “magánosítási” hírek terjengenek. A kormány – a szemétügytől állítólag nem függetlenül – az állami koncessziók kiírásával szeptember elején Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnököt bízta meg. Ugyanakkor értesülésünk szerint szemétügyben még nem született döntés. Így a titkos anyagba foglalt novemberi időpontig biztosan nem várható a rendszer átalakítása, előzetesen az önkormányzati vagyon “államosításával”. Egyelőre itt is különböző változatokat vizsgálnak.

Forrás: greenfo.hu