Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 7 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU végre kimondta

  • 2018. június 02.
  • Abigail
Szerző: 
Abigail

A határozat hatalmas lépés az egészségünk megvédése érdekében, és megmutatja, mekkora szükség van a hormonkárosító anyagok beazonosításának és használatának mihamarabbi EU szintű szabályozására.

 

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (Echa) egyhangú döntéssel határozott arról, hogy ezentúl a biszfenol-A (BPA) nemcsak a szaporítórendszerre való hatása miatt, de hormonkárosítóként is szerepeljen a különös aggodalomra okot adó anyagok listáján – írja a Guardian.

A ClientEarth környezetvédelmi jogi szervezet, ami már 20 éve vesz részt a BPA elleni küzdelemben, történelminek nevezte a döntést, és további lépésekre ösztönzi a hatóságokat: „Most, hogy a BPA hormonkárosító hatása végre elismert, az EU-nak és a nemzeti kormányoknak gyorsan kell cselekedniük, hogy véget vessenek a további visszafordíthatatlan károknak, amit a BPA az emberi egészségre, és a környezetre gyakorol” – mondta ügyvédjük, Alice Bernard.

A BPA az egyik legkelendőbb vegyi anyag a világon, 2006-ban 3,8 millió tonnát gyártottak belőle, aminek harmadát Európában adták el. Az 1930-as években a női nemi hormont, az ösztrogént utánzó tulajdonságai miatt kísérleteztek vele. Végül mégis ipari adalékanyagként dobták piacra 1957-ben: foszgénnel polimerizálva megalkották belőle a polikarbonát műanyagot, ami beindította a műanyagok forradalmát. Ma széles körben használják, a polikarbonáton túl hőérzékeny papírokban, amire a pénztárgépek a nyugtát nyomtatják, és epoxigyantákban, amit például ételkonzervek és italosdobozok bevonására is használnak.

Epidemiológiai kutatások szerint valószínűsíthető, hogy a világon élő emberek 90%-ának a vizelete tartalmaz BPA-t. A Német Szövetségi Környezeti Ügynökség jelentése szerint 599 gyerekből 591-nek a vizeletéből kimutathatók a BPA nyomai. Ez pedig nagy probléma, mivel egyre több kutatás kötötte össze az anyagot a rákos megbetegedés, vetélés, születési rendellenességek magasabb kockázatával. Egyre gyűlnek a bizonyítékok arra, hogy káros hatással lehet az idegrendszerre, immunrendszerre, szív- és érrendszerre, a reproduktív szervrendszerre és az anyagcserére is. A Nature folyóiratban jelent meg egy tanulmány, mely szerint összefüggés lehet az anya terhesség alatti BPA kitettsége és a magzat későbbi viselkedése között, így növeli a szorongás, depresszió, hiperaktivitás, figyelemzavar és az agresszivitás valószínűségét. Cumisüvegekben 2011-ben betiltották használatát az EU-ban, a babák azonban így sincsenek biztonságban. Egy amerikai kutatás például 59 különböző, nagyrészt „BPA-mentes” és „méregmentes” feliratokkal ellátott rágókát tesztelve azt találta, hogy mindegyikben volt kimutatható mennyiségű BPA más káros anyagok mellett.

Natacha Cingotti, a Health and Environment Alliance szóvivője azt nyilatkozta: „az Echa döntése sokat késlekedett, és elsődleges fontosságú ahhoz, hogy a jövőben intézkedésekkel csökkentsük az emberek kitettségét. A mindenütt jelenlévő hormonkárosító anyagok, mint a BPA, korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívását jelentik.”

A döntés után az ügynökség várhatóan javaslatot tesz majd az EU döntéshozói számára a jövőbeli korlátozás részleteiről. Civil szervezetek attól tartanak, hogy ipari lobbicsoportok megkérdőjelezhetik a határozatot, mivel a Plastics Europe kereskedelmi szövetség már korábban is támadta az Echa azon döntését, mely szerint a BPA káros az emberi szaporító szervrendszerre.

Mit tehetsz, hogy csökkentsd a BPA-kitettséged?

Széleskörű használata, és a tájékoztatás hiányosságai miatt nehéz teljesen kizárni az életünkből a BPA-t, de sok lépést tehetünk a csökkentése érdekében. Sajnos jelenleg semmilyen előírás nincs arra vonatkozóan, hogy fel kelljen tüntetni a jelenlétét a termékekben. Egyetlen támpont a fogyasztók számára, hogy többnyire az „Other” azaz 7-es típusú műanyagokban használnak BPA-t, illetve néha a „PC” (polycarbonate) rövidítés mögött bújhat meg, de általában semmilyen jelölést nem találunk.

Amikor csak lehetséges, használj üveget, kerámiát vagy rozsdamentes acélt műanyag helyett. Ha mégis műanyagot használsz, kerüld a 7-es jelzésűeket. Nagyobb mértékű a kioldódás, ha ételt melegítesz, vagy meleg (különösen ha zsíros) ételt tárolsz benne. Ezért ha nincs más megoldás a tárolásra, akkor legalább várd meg míg kihűl az étel. A jelölés nélküli műanyagoktól inkább szabadulj meg. A hűtőben műanyag dobozok és fólia helyett használj méhviaszos csomagolót! A BPA-mentes címke bizalomgerjesztő lehet, de sajnos sokszor ezekben a termékekben a BPA-t egy hasonlóan káros anyaggal, a BPS-el helyettesítették. Egyes gyártók inkább letesztelik a terméket mindenféle ösztrogén és androgén aktivitás tekintetében, így biztosan nem okoznak hormonális változásokat. Így tesz például az Equa kulacsok gyártója is.

Vásárolj minél kevesebb konzervet, inkább válaszd a friss, vagy szárított terményeket, ezeket ráadásul a piacokon hulladékmentesen is beeszerezheted, ami külön öröm :)  Ne fogd sokáig a pénztári blokkokat, és ösztönözd a boltokat ahol vásárolsz, hogy szerezzenek be BPA-mentes hőpapírt! Mi már dolgozunk rajta, de sajnos elég nehéz még beszerezni... A legjobb lenne, ha hamarosan nagy kereskedelmi láncok állnának át, így bizonyára könnyebben elterjedne a használata, és nagyobb tömegek számára jelentene kisebb BPA-kitettséget. Mindenesetre addig se dobd a hőpapírt a szelektív hulladékgyűjtőbe, mivel így az újrapapír termékek BPA-szennyezettek lesznek.

 

forrás: zoldbolt.hu