Tudomány

Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik.

A legtöbb fogadalmat nehéz betartani, de a fenntarthatóbb élet megvalósítása könnyebb, mint gondolnánk! Kezdjük mindjárt azzal, hogy száműzzük a műanyagot – amennyire lehet – a háztartásból.

"Hülyék ezek a politikusok, hogy az offshore-cégeikkel szarakodnak, ahelyett hogy belevágnának a veszélyes hulladék-businessbe"

– állapítottuk meg egy újságíró kollégával a Greenpeace Magyarország vegyvédelmi gyakorlatnak is beillő sajtótájékoztatóján a kiskunhalasi Bács-Reál Kft. kerítésének tövében, karnyújtásnyira 581 tonnányi rákkeltő veszélyes anyagtól.

 „Small actions can make a big difference.” Apró tettekből is jöhet nagy változás. Egy mondatban ez a tanulsága annak, ami Angliában történt a szupermarketekben 2015 októbere óta.

A Bécsi Műszaki Egyetem irányításával a COST Aktion európai szakértőcsoport egy különleges hulladékhasznosítási koncepción dolgozik. Céljuk, hogy az emberi tevékenységből származó hulladékból minél több nyersanyagot nyerjenek vissza. Reményeik szerint a szeméttelepek lesznek az új aranybányák és olajmezők.

A cég szerint az új állami szerv tevékenysége már kimeríti a Btk. közérdekű üzem működésének megzavarása tényállást

Budapest, 2016.06.01. – Az emberiség egyik legnagyobb környezetvédelmi problémája a sok műanyag termék, kiváltképpen a műanyag zacskók. A fogyasztók javarésze minden egyes vásárlásnál új zacskót vásárol, ahelyett, hogy a korábban megvett, otthon a szekrény alján lapuló bevásárlótáskát használná. Ezzel a pusztulás szélére sodorva a Földet.