Veszélyben a természettudomány oktatása?
A gazdasági fejlődés szenved csorbát, ha a természettudomány oktatását nem reformálják meg
Tudomány
Égetéssel szabadulna a szeméttől a kormány
Kétszeres áron lehet majd leadni a válogatási maradékot - így jobban megéri majd a hulladék elégetése.
82 milliót kell visszafizetnie a rezsicsökkentéssel meglőtt Zöld Hídnak, és még 2 milliárdot
A cég szerint az új állami szerv tevékenysége már kimeríti a Btk. közérdekű üzem működésének megzavarása tényállást
Háromszáz millió műanyag zacskóba fullad bele Magyarország
Budapest, 2016.06.01. – Az emberiség egyik legnagyobb környezetvédelmi problémája a sok műanyag termék, kiváltképpen a műanyag zacskók. A fogyasztók javarésze minden egyes vásárlásnál új zacskót vásárol, ahelyett, hogy a korábban megvett, otthon a szekrény alján lapuló bevásárlótáskát használná. Ezzel a pusztulás szélére sodorva a Földet.
Legyen neked is lebomló anyagból készülő papucsod!
Az Amazonas termékei újrahasznosítottak, könnyen lebomlanak, és divatosak is.
Szemét temeti be az országot?
Miközben a kormány nagy ívű tervekkel és vállalásokkal rukkol elő, hogy 2030-ig megvalósítsa az uniós hulladékgazdálkodási irányelveket, az államosított szemétszállítás és kezelés káoszba döntheti a rendszert.
A szelektív gyűjtésen spórolnak a tönk szélére került szemétszállítók
A szelektív szemétgyűjtés már válságba került, június elsejétől pedig a lakossági hulladékszállításban kell eddig sosem tapasztalt káoszra számítani - írja a Népszabadság. A lap úgy tudja, a szemétszállítást koordináló állami társaság lassan, nehézkesen fizet csak a szemétszállítást ténylegesen végző cégeknek, amik jó része közel áll a bedőléshez, így jobbára az uniós kötelezettségnek számító szelektív gyűjtésen spórolnak.
5 művész, aki az enyészetnek szánt anyagokból alkotott maradandót
A szemét és a művészet kapcsolata: Leleményes alkotók következnek, akik a kidobásra ítélt anyagokat keltik új életre.
Felelőtlen fogyasztást gerjesztő reklámok
Jelenkorunk fogyasztási szokásai hosszú távon fenntarthatatlanok, hiszen sokkal több mindent vásárolunk és fogyasztunk el, mint amire valóban szükségünk lenne. De miért vásárolunk ennyi felesleges terméket? A reklámok és egyéb marketing fogások manipulálhatják-e a fogyasztási szokásainkat?