A szolgáltató idővel begyűjti majd a konténereket, de még arra vár, hogy az emberek szokják meg az új rendszert, és már otthon is külön gyűjtsék a szemetüket. Egyesekazonban továbbra is felfeszítik a konténereket, és kommunális hulladékkal töltik meg, ami pedig nem fér bele, azt melléteszik.
A magyar lakosság 18%-a tudja, mit jelöl az egyik legfontosabb, fa és papír alapú termékeken szereplő környezetvédelmi tanúsítás, az FSC (Forest Stewardship Council), magyarul Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) emblémája, 75% azonban úgy gondolja, hogy még nem találkozott a mindennapi fogyasztási cikkeken is szereplő védjeggyel.
Kórházi veszélyes hulladékot égetnek Budapesten a Ferencváros közepén, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház mögött – hangzott el a Magyar Liberális Párt pénteki, helyszíni bejárással egybekötött sajtótájékoztatóján. A létesítmény szerint a területen nem égetés, hanem termikus ártalmatlanítás, azaz magas hőfokon és nyomáson történő ártalmatlanítás zajlik.
A néhol kávéfoltokat őrző lámpabúrák energiatakarékos izzóval kombinálva hangulatos, lágy fényt adnak egy esti vacsorához, beszélgetéshez.
Teszi fel a kérdést a következő kisfilm, ami a Nagyvázsonyban kísérleti jelleggel működi projektet mutatja be.
Az erdőterületeken megjelenő illegális hulladékról általában összegyűrt, eldobált műanyagpalackok, kirándulók által hátrahagyott zacskók, esetleg építési törmelék juthat eszünkbe. A valós illegális hulladékhelyzet azonban ennél meglepőbb képet mutat: a Pilisi Parkerdő Zrt. szerint a természetjárók sokat fejlődtek környezettudatosságban, a hulladék máshonnan kerül az erdőkbe. Miért veszélyes a ketyegő „erdei komposzt” bomba?
A projekt célja, hogy a környezeti nevelésben (=felnőttoktatásban) aktív szakemberek kompetenciáit növeljük nyelvi és oktatás-módszertani szempontból.
A felnőttoktatás definíció szerint olyan általános készségek átadására irányul, amelyek nem vezetnek munkakör betöltésére jogosító végzettséghez, de amelyek hozzájárulnak a kulcskompetenciák elmélyítéséhez és a munka világában való magabiztossághoz (pl. informatikai és multimédia ismeretek, kommunikáció, idegen nyelv stb.). Az általunk megcélzott tanulói célcsoport a környezet- és természetvédelem területén aktív felnőtt tanulók, akik sok esetben főállású természetvédelmi szakemberek, sokszor azonban civil aktivisták.
2 kurzus, 8-8 fős csoport:
1.Magyarországi 5 napos felkészítő tréning
2.Nagy-Britanniai 2 hetes képzés (angol nyelven) Read more about Környezeti nevelési, felnőttoktatási továbbképzés Angliában 2016. szeptember
Zöld Kalandozásainkat a zöld rendezvényszervezés témája körül folytatjuk. Vendégünk Madarász Zsuzsi lesz, aki maga is többéves rendezvényszervezői tapasztallattal rendelkezik, ám néhány éve kifejezetten zöld esküvők szervezésére specializálódott. Tippjei, módszerei azonban nem csak esküvőknél alkalmazhatók, így ha érdekel, miképp tudod a bulit a lehető legzöldebbre szervezni, gyere el június 15-én, szerdán este 6-tól az előadásra!
Sötét vagy világos? Vajon félreértjük a zöldeket? Vagy ők értik félre a világot? Miért fekszik egy 67 éves filozófia professzor a Keleti előtt? Antal Miklós a környezetvédelem árnyalatairól, kifogások és megoldások harcáról fog nekünk beszélni, míg Kenyeres István a homo sapiens urbist, a tőzsgyökeres városi embert veszi majd gorcső alá, hogy kiderüljön, létezik-e sikeres városmodell, ami a jövő fenntartásához is hozzájárulhat.
1.) Kifogások vagy megoldások: a zöld két árnyalata
Antal Miklós (ökológiai közgazdász, az ELTE kutatója)
2.) Városok forradalma, avagy a városi anyagcsere újragombolása mint jövőnk záloga
Kenyeres István (vegyészmérnök, biotechnológus, a Biopolus alapító vezetője)
// belépő: 500 forint
aminek megvásárlásával támogatod a Vírus Estek szervezését. Read more about VILÁGOS-ZÖLD!
Kutatások szerint többségünk nem viszi magával a környezet iránti felelősségérzetét a munkahelyére, a főbb indokok: az ellenőrzés, a felelősök és a pénzügyi érdekeltség hiánya.
„Tudom, hogy fontos lenne, de egyszerűen nem izgat “, mondta nemrég az egyik kolléga, miközben a szemetesbe hajította a papírt. „Azért furcsa ez, mert otthon kényesen ügyelünk a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos dolgokra. ... de a munkahelyen egyszerűen nem érdekel“. Ezzel a mondattal rávilágított arra, mekkora kihívás arra ösztönözni az embereket, hogy a munkahelyen is éppen annyira ügyeljenek a környezetre, mint a saját otthonukban.