Az EU tagországaiban évente 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ez azt jelenti, hogy fejenként nagyjából 173 kilogramm ennivalót dobunk a kukába évente. Az Index.hu alaposan körüljárta a témát, az ő cikkükből emeltünk ki pár mondatot.
Az iskolai papírgyűjtés évtizedes kialakult gyakorlatát szabná át az állam egy törvénytervezettel, a gyerekek által összegyűjtött papír is az államhoz menne. Eközben egy másik módosítás tovább szűkítené a versenyt a szemétkezelésben.
Egy európai lakosra két tonna építőipari hulladékot termel az ágazat évente Európában. Hogyan lesz a hulladékból erőforrás? Milyen új üzleti modelleket teremt a körkörös gazdaság? Szlovéniába utaztunk jó példáért. A Rebirth nevű projekt 2014-ben zárult. Egy rendkívül sikeres tájékoztató és figyelemfelhívó konferenciasorozatról van szó, amely megértette a szlovén építőipari vállalkozók egy részével, hogyan lehet újrahasznosítani az építőipari és bontási hulladékot, és még keresni is rajta.
Az EP környezetvédelmi szakbizottsága több intézkedést javasol annak érdekében, hogy 2030-ra a jelenleg évente keletkező 88 millió tonna élelmiszer hulladék a felére csökkenjen. A képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy szüntesse meg a meglévő korlátozásokat az élelmiszer adományozások esetében és hangsúlyozták, hogy megoldásra van szükség a „minőségét megőrzi” és a „felhasználható” címkézés keltette értelmezési problémák tisztázására.
A katasztrófa péntek éjjel történt Colombótól nem messze, Meetotamulla település hulladéktelepénél. Nagy valószínűséggel felelőtlenül magasra halmozták a lerakók a szemetet, és az egyik hulladékhegyet egy erős széllökés leomlasztotta.
"Ki a Duna vizét issza, saját vizét issza vissza", Karinthynak tulajdonítják a régi bökverset, amely 1946-ban született, és eredetileg az egyik híres budapesti fürdő neve szerepelt benne. Bizonyos szempontból ma már sokkal jobb a helyzet, hiszen a víztisztító technológia rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben. Máig nem tud azonban teljes körűen elbánni egyes molekuláris szennyezőkkel, mint például a vizelettel a vízbe jutó fogamzásgátló-, gyógyszer- és kábítószermaradványok, illetve a talajból bemosódott mezőgazdasági vegyszerek, ásványi eredetű anyagok vagy toxikus fémek (pl. arzén).
Hadat üzent az utcai szemetelésnek Anglia, ahol ezentúl akár 55 ezer forintnak megfelelő összegű pénzbírsággal is sújthatják a szabálysértőket.
A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat Veszprémben, Pakson, Székesfehérváron, Kecskeméten és Monoron szelektálja a leghatékonyabban a lakosság. Budapest, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, ezzel ők a középmezőnybe tartoznak abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.
365 környezettudatos ötlet blog gyűjtötte össze a kukoricakeményítő konyhán túlmutató felhasználási lehetőségeit
Magyarországon évente 800-900 millió darab sörös és üdítős alumínium italdoboz kerül forgalomba, de ennek felét, mintegy 450 millió darab aludobozt nem hasznosítják újra. Ez környezetvédelmi és gazdasági szempontból is óriási pazarlás, hiszen az alumínium minőségromlás nélkül szinte 100%-ban és akárhányszor újrahasznosítható. A „Dobd be magad” környezetvédelmi szemléletformáló program játékos formában idén is felhívja a fiatalok és fiatal felnőttek figyelmét, hogy az aludobozok szelektív visszagyűjtésével nagyon sokat tehetnek környezetükért. A zöld ügyet Alu nagykövetként támogatja Muri Enikő színész-énekesnő, Aranyosi Péter standup-komikus és a népszerű lemezlovas DJ Free.