A műanyagszemét mennyiségének csökkentése ugyancsak kívánatos volna. Egyes számítások szerint 2050-re sikeresen eléri az emberiség, hogy több hulladék úszik majd a vizekben, mint amennyi hal, márpedig az apró plasztikdarabkák elég hatékonyan csökkentik a halak mennyiségét is. A hulladék nagy része csomagolóanyagokból származik, például a zsugorfóliázott élelmiszerek borításából.
A fejlesztési minisztérium arról tájékoztatta a Narancsot, hogy nem tartják indokoltnak új szélerőművek létesítését.
Aki látott vagy olvasott már valamennyit a Trónok harcából, az tudja, mi az egész történet legnagyobb csavarja: az, hogy az a sok politika, intrika és öldöklés, ami megtölti azt a többnapnyi filmet és több ezer oldalt, és amiért mindenki odavan, teljesen értelmetlen pótcselekvés. Mindenki el tudja mondani nagy okosan pár sör után a barátainak, hogy abban a sorozatban mindenki idióta, mert halomra ölik egymást a trónért, miközben északról egy zombisereg fenyegeti az egész világot.
Munkába állt Budapest első hulladékgyűjtő hajója, a Tersus. A Dunán közlekedő hajókról, az állóhajókról, illetve a vízparti szórakozóhelyekről gyűjti be a szemetet.
A modern életforma egyik velejárója a jelentős mennyiségű háztartási szemét "termelés". Ezek vagy szeméttelepeken vagy szemétégetőkben végzik, eltérő mértékben terhelik a környezetet. Az OECD országokban átlagosan fél tonna szemetet "termelnek" az emberek fejenként (és 2005 óta nem történt számottevő változás).
Magyarországon ennél jobban állunk, nálunk már kevesebb, mint 400 kilogramm szemét jut egy főre, ráadásul az elmúlt évtizedben jelentősen tudtuk csökkenteni a hulladék mennyiségét. A legdurvább változás Új-Zélandon és Dániában történt, az előbbi negyedével tudta visszavágni a hulladékmennyiséget, míg az utóbbiban közel harmadával több a szeméttermelés, mint 2005-ben volt. Érdemes még kiemelni a görögöket is, náluk több mint másfélszeresére ugrott a hulladék mennyisége, kevesebb mint 10 év alatt.
Miközben Budapest lakói országosan a legtöbbet fizetik háztartási hulladékuk elszállításáért, decemberre az egész rendszert csődbe viheti az állam által tervezett tízmilliárdos elvonás. A fővárosi képviselők jövő szerdán a főpolgármestert arra kérnék: azonnal egyeztessen az illetékesekkel, mert az utcák koszosak maradhatnak, s még a szelektív gyűjtés is leállhat.
Évente közel tízmillió fát fogyaszt el Magyarország. Átlagosan 0,1 tonna papírt fogyasztunk személyenként, amelynek nagy része használat után a szemétben köt ki, így egy évben 980.000 tonna papírhulladék keletkezik. A felhasznált papír legnagyobb részét a postaládába dobott bolti katalógusok, hirdetések, szórólapok képzik, de emellett népszerű papírhulladéknak számítanak az újságok, a csomagolóanyagok, az iratok, és a különböző termékek papírcsomagolásai is.
Az extra karbonlábnyomú riói olimpia után Japán már most bejelentette, hogy a következő 2020-as tokiói olimpia a világ első környezetbarát olimpiája lesz.
Korlátlan növekedés egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező bolygón nem lehetséges. Gazdasági modellünk mégis a folytonos növekedésen alapul. A nemnövekedés-koncepció (angolul: degrowth) ezen a paradigmán változtatna, és alternatívákat keres egy fentarthatóbb jövőért.
Az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferenciának Budapest ad otthont 2016. augusztus 30. és szeptember 3. között.
Most először, a konferenciával párhuzamosan megszervezésre kerül a „Budapesti Nemnövekedés Hét”, amelynek keretén belül – 10 helyszínen több mint 100 -, a nagyközönség számára is elérhető panelbeszélgetésen; társadalmi párbeszédet bátorító világkávézón; gyakorlati workshopokon; alternatív szervezeteket és megoldásokat bemutató túrákon; valamint művészeti, zenei és kulturális eseményeken vehetnek részt az érdeklődők. Read more about Nemnövekedés Hét