Amit nem látunk, az nincs is
Jellemző emberi gondolkodásmód, hogy ha valami nem látható, akkor az nincs is. Vagy ha van is, nem kell vele foglalkozni, felejthető, hiszen nincs szem előtt. Ebben a hiedelemben él a világon számtalan ember, köztük felelős és vezető politikusok, magas rangú katonák. A baj akkor kezdődik, amikor a nem látható, de létező dolgok elő akarnak kerülni a föld, a víz, a jég alól. Ugyanis ezeknek a holmiknak van egy roppant kellemetlen tulajdonságuk: mérgezőek, sőt halálosak.
Több ezer tonna zöldhulladékot gyűjt összeegy szegedi környezetgazdálkodási cég évente, amelyből komposztot gyárt. A remek talajjavító anyagnak viszont csak tizedét tudják felhasználni saját célra. A többitől olcsón próbálnak megszabadulni.
500 fős reprezentatív minta alapján végzett felmérést a WWF (Természetvédelmi Világalap) Magyarországon arról, hogy mennyire foglalkoztatják az embereket a helyi és globális fenntarthatósági problémák.
Svájcban, a világon először, a zöld párt kezdeményezésére népszavazás volt arról, hogy az ország megvalósítsa-e a zöld gazdaságot. A szavazásban arról döntöttek, hogy támogassa-e az ország az erőforrás-hatékonyságot és a körkörös gazdaság megvalósítását.
Zöldnek lenni, zölden élni ma már szerencsére divatnak számít, de mindenképpen követendő trendnek. Azonban sokan nem igazán értik, mit is jelent ez a kifejezés, mitől lesz "zöld", azaz környezettudatos az életük, vagy éppen az otthonuk. Hogy a lehetőségeinket, és a fejlődési irányt tisztázzuk, prof. dr. Ürge-Vorsatz Diana fizikus, klímakutatóval, a Közép Európai Egyetem professzorával, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) egyik alelnökével beszélgettünk.
Elképesztő mennyiségű textilszemét keletkezik egy évben. A tetemes felesleg egyik oldala, az a mennyiség, amit maguk a cégek nem tudnak eladni, a másik pedig azoké a ruháké, amiktől a fogyasztók szeretnének szabadulni. Na de mi a gond a használt ruhák köré épült iparággal és az újrahasznosítással? 
Folytatódik az Illatos úti telephely rendbetétele - közölte a Pest Megyei Kormányhivatal. A közlemény szerint a körülbelül egy-másfél évig tartó, most ősszel indult bontás során először megtisztítják a területen lévő vegyipari berendezéseket a rájuk rakódott vegyszerektől, majd elszállítják azokat. 
2030-ra az elektromos meghajtású járművek lesznek többségben a nagyvárosokban a szigorodó emissziós előírásoknak és az olcsóbbá váló technológiának köszönhetően.
A hulladékgazdálkodási törvény módosítását kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés az Országgyűlésénél, a testület által egyhangúlag elfogadott javaslat célja, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. kikerüljön a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. hatálya alól.