A műanyaggyártó cégek több mint harminc éve tudják, hogy az újrahasznosítás gazdaságilag és technológiailag nem életképes hulladékkezelési megoldás, mégis akként pozicionálva promotálták – írta a Guardian egy új jelentését idézve a Telex.
A nagyobb magyar élelmiszerboltokban egy hónapja állnak a betétdíjas palackokat visszaváltó automaták – tökéletesen üresen. A polcokon ugyanis még nem jelentek meg azok az 50 forintos betétdíjjal ellátott termékek, amelyeket ezekbe be lehetne dobni. A jogszabály csak június 30-a után, azaz július elsejétől teszi kötelezővé, hogy a boltba már csak betétdíjas palackokban lehet kiszállítani az árut.
Nem is gondolnátok milyen környezetszennyezést okoz a Földön gyarapodó populáció öltözködési és az ezzel kapcsolatos textíliák kihordási idejének csökkenése. Ebben a kesze-kusza világban, próbál egy kis útmutatást adni a Telex által közreadott Vincze Barbara írománya, amely segít kicsit tudatosabban hozzá állni a Földünk fenntarthatóságához.
Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) és a ChemSec január 31-én közzétette egy kezdeményezés eredményeit, amely szerint több fontos európai vezető szervezetében úgynevezett „örök vegyi anyagokat” találtak. Minden vizsgált személynél akár hét PFA-vegyületet is találtak 3,24 és 24,66 µg/L közötti tartományban. Öt politikus esetében a mért érték meghaladta a jelenleg aggályosnak tekintett szintet. Ezek a szintek azonban nem különböznek jelentősen az európaiak átlagos expozíciójától. A vizsgálatok azt mutatják, hogy senki sem immunis a PFA-anyagok jelenlétére, még a magas rangú európai tisztviselők sem.
A Mindworks nemzetközi kutatócsapata hat országban, köztük Magyarországon vizsgálta azt, hogy milyen területeken és mennyire dühösek az emberek. Az eredmények alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra: a klímaváltozás esetén a legmagasabb, „nagyon dühös” kategóriába hazánk esetén a megkérdezettek kevesebb mint 20% tartozik, ami alapján a hat országból Magyarország az ötödik. Azonban a második, „meglehetősen dühös” csoportba már több mint 30% tartozik, ami ebben a kategóriában a legmagasabb arány a résztvevő országok közül. A környezetszennyezésnél még előrébb vagyunk a düh mértékét mutató skálán, a lakosság több mint kétharmada esik a felső két legdühösebb kategóriákba. Azaz a magyarok közel harmada a második legdühösebb kategóriába esik, és összességében a lakosság közel fele „nagyon” vagy „meglehetősen” dühös a klímaváltozás és környezetszennyezés miatt. A kutatás alapján jelentős mértékű a tehetetlenség érzése, azonban a konstruktív dühű emberek érzelmeit célzó, cselekvésre sarkalló kampányokkal fontos szereplőket nyerhetünk a valódi változásnak. A kisközösségi cselekvés, kiváltképp az alkalmazkodással a fókuszban szolgálhat gyógyírként a magyarok tehetetlen dühére. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok sora is mutatja, hogy ez a fajta cselekvés nemcsak mentális megkönnyebbülést jelent az egyéneknek, de nagymértékben növeli a helyi jóllétet és akár globális pozitív folyamatokat (pl. klímaperek) is elindíthat, segíthet.
2022-ben 4 százalékkal kevesebb szemét keletkezett az Európai Unióban, mint 2021-ben. A csökkenés valószínűleg összefüggésben van a gazdasági gyengélkedéssel és az ebből fakadó gyenge fogyasztási adatokkal.
Műholdadatok elemzésével azonosították azokat a helyeket, ahol iszonyú mennyiségben szabadul fel metángáz. A hatalmas szeméttelepek többsége Ázsiában van. Számítások szerint 2050-re duplájára nő majd az a metánkibocsátás.
Tudatos fogyasztónak lenni nemcsak azt jelenti, hogy igyekszünk megfontoltabban vásárolni, de azt is, hogy ha már porosodnak a házban a felhalmozott, egyszer használt, megunt tárgyak, készek vagyunk azoktól megválni! A lomtalanítás erre jó alkalom, de megtörténik, hogy az embert épp felkészületlenül éri a dátum, és az év más részében végzett nagytakarítás után csak pislog a sok felszínre jövő kacatra. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük azokat a vásárokat és boltokat, ahova elvihetitek a megunt ruháitokat, használati tárgyakat, kiegészítőket, könyveket.
A kormány célja a hulladékgazdálkodási ágazat gazdaságpolitikai szerepének növelése és a körforgásos gazdaságra való átállás – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára pénteken Budapesten, a 2023-as Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseinek átadásán. A Humusz 3. helyezést ért el az egyik kategóriában.
2022-ben az EU-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 513 kg volt, ami csökkenést mutat 2021-hez képest. Rossz hír viszont, hogy az egy főre jutó újrahasznosított hulladék mennyisége csökkent.