Nejlon helyett vászon

Fogyasztói társadalmunk egyik szimbólumává vált a nejlonzacskó.
Gondoljunk csak bele, hogy egy átlagos bevásárlás alkalmával milyen sok
nejlonzacskót viszünk haza magunkkal, amelyek ahogy hazaértünk a kukában
végzik. Megdöbbentő, de átlagosan egy zacskót körülbelül 25 percig
használunk, ám miután kidobjuk, 300-400 évig szennyezi környezetünket.
Hogyan járulnak hozzá a helyi pénzek és a szívességkörök a fenntarthatóbb életmódhoz? Pirolízis, elgázosítás, plazma technológia - mit is jelentenek pontosan ezek a fogalmak és miben különböznek a hulladékégetéstől? Mit tehet egy civil szervezet a hulladékmegelőzésért? Hogyan épül be a hulladékmegelőzés alapelve a termelést és fogyasztást meghatározó jogszabályokba? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi Zöld Forrás pályázatának keretében végzett kutatásainkban.
Idén 23. alkalommal került megrendezésre a Természet- és Környezetvédő Szervezetek Országos Találkozója, a Zöld OT. A
helyszín Gödöllő volt, a szervezők pedig a Greenpeace Magyarország, a GATE Zöld
Klub, valamint a Magonc Alapítvány. A Humusz Csapata is ott volt:)
Egy új tanulmány szerint egyes EU
országokban a már működő hulladékégetők kapacitása jóval nagyobb, mint a
keletkező újra nem hasznosítható hulladék mennyisége. Ennek ellenére az ipar
továbbra is szorgalmazza az égetői kapacitás növelését az európai régióban.
Hosszas előkészítő munka után a Humusz Szövetség társult tagként felvételt nyert a brüsszeli székhelyű 
42 környezet- és természetvédő társadalmi szervezet 2012.május 29-én
közös, 32 oldalas értékelést adott ki a kormányzat elmúlt kétévi
környezetpolitikai tevékenységéről. A 178 pontbólálló értékelés 9 fő
témakörére osztályzatot is adtak: a jelképesbizonyítvány 2 egyest, 6
kettest és 1 hármast tartalmaz. Azóta, ha nehezen is, de elfogadták az új hulladékról szóló törvényt, amivel úgy tűnik, nem csak a civilek elégedetlenek...